Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
III. Mérlegen a brexit
›
„Cost of non-Europe” – avagy mérlegen a brexit
›
4. Mit mondhatunk el a másik felet, az Európai Uniót ért hatásokról?

4. Mit mondhatunk el a másik felet, az Európai Uniót ért hatásokról?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogyan reagált egy magas gazdasági integrációs fokon álló entitás, az Európai Unió, egyik jelentős tagállamának a kilépésére? Milyen hatással volt a brexit az Európai Unió gazdaságára? A tanulmány rámutat: itt is megfigyelhető volt a külkereskedelem visszaesése, amely azonban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötésével már normalizálódott. A kereskedelemátterelődés az Európai Unión belülre vonatkozott. A tagállamok egymás közötti kereskedelme vált intenzívebbé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyet lehet érteni azzal a megállapítással is, hogy a már mintegy másfél évtizede permanens, többszintű válságban lévő Unió a brexit hatására „összekapta magát”, és egységes fellépéssel tárgyalt, még ha ezt az Egyesült Királyság olykor-olykor igyekezett is megbontani, és az egyes tagállamokkal külön is tárgyalni. Végső soron, ahogy a tanulmányban is megjelenik, a belső sokkot az Európai Uniónak sikerült külső sokká alakítania (Laffan, 2022). Ezt a képet azonban némiképpen árnyalni lehet, ha visszagondolunk arra, hogy a tagállamoknak különböző véleménye volt a lehetséges soft és hard brexitszcenáriók közötti választásról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sikerként könyvelhető el az is, hogy a brexitfolyamat kétlépcsősségét sikerült megtartani. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti együttműködési és kereskedelmi kapcsolatok meghatározásáról szóló tárgyalások csak a kilépés után kezdődhettek meg (Arató, Koller, 2023: 302).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes lehet továbbá megfigyelni, hogy az Egyesült Királyság azon törekvései is kudarcot vallottak, amelyek arra irányultak, hogy az egész kilépési folyamat brit érdekek mentén valósuljon meg, hiszen az Európai Unió és a tagállamok sikeresen hárították ezeket a kísérleteket. Egyébként az Egyesült Királyság hetvenes évekbeli belépésekor is voltak más természetű, de mégis hasonló tárgyalási próbálkozások. A brit Európa- és külpolitika e hagyományos megközelítése most is érezhető volt (Koller, 2020). Szintén egyet lehet érteni azzal, hogy a brexit maga is értelmezhető az integrációs folyamat egyik jelentős válságának, amelynek menedzselése valóban fontos tanulságokkal szolgálhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az, hogy az egységes uniós álláspont gyors kialakítása mennyiben tekinthető a brexitválság menedzselése sikerének, már kérdéses. Az azonban mindenképpen kiderült, hogy még több válság egyidejű jelentkezése esetén is képes az Európai Unió az összefogásra, amelynek mindenképpen pozitív üzenete lehet az Unió jövője szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes megközelítést mutat be Losoncz Miklós tanulmányának az a része is, amely a tagállamok eltérő brexitválság-kezelési stratégiáira hívja fel a figyelmet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A veszteségek keletkezése és a megváltozott Európai Unió ugyanis a tagállamokat is stratégiaváltásra késztette. Mit lehetett tanulni a brexitből? Vajon ha korábbi válságokat jobban menedzsel az Európai Unió, mint például a népszavazást időben éppen megelőző migrációs válságot, akkor talán más lehetett volna a kimenet? Esetleg ha a brit tagállamiság jelentősége és fontossága miatt az Unió oldaláról nagyobb lett volna a törekvés a flexibilitásra és még a népszavazást megelőzően a brit igények érvényesítésre, akkor vajon másként voksoltak volna a választók? A „mi lett volna, ha”, azonban ingoványos terep a tudomány számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a tanulmány is rávilágít, politikai szempontból is érdekes az átrendeződés. Sokszor a brit szkeptikus állaspont és vétó mögé bújtak azok a tagállamok is, amelyek egymaguk nem vállalták a többségi állásponttól különböző állasfoglalást. További kérdés, hogy a britek távozása lelassította-e a differenciált integráció szédületes gyorsaságú térhódítását is. Az Egyesült Királyság számára ugyanis a differenciált integráció logikája, az ún. à la carte-megoldások és a szemezgetés az uniós vívmányok közül szimpatikus, alternatív megoldásoknak tűntek az egyre szorosabb, egységes integrációs megközelítéshez képest (Stubb, 1996; De-Neve, 2007; Dyson és Sepos, 2010; Leuffen et al., 2012; Koller, 2012; Koller, 2019a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brit kilépéssel vajon a bővítéspolitika is új megvilágítást kap? A tagságra aspiráló államokban a kondicionalitás erősebb érvényesülése, a top-down európaizáció (Ladrech, 1994; Schimmelfennig, 2001; Radaelli, 2003; Koller, 2019b) következetes végrehajtása talán megakadályozhatják, hogy egy állam már a belépéskor derogációkat, később opt-outokat alkudjon ki magának, úgy ahogy azt az Egyesült Királyság is tette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenesetre, ahogy a tanulmány több ponton is rámutat, a brexit még mindig tart, és a jelenlegi brit–uniós viszony alapját jelentő kereskedelmi és együttműködési megállapodások is újabb felülvizsgálatra szorulnak, vagyis még változhat, hogy az Európai Unió–Egyesült Királyság egymás közötti kapcsolatrendszerben a felek a gazdasági integráció milyen mélységét kívánják majd a jövőben megvalósítani.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave