1. Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje meghatározó változásokat hozott nemcsak a világpolitika színterén, de ennek eredményképpen a világgazdaságban és az azt mozgató üzleti szervezetekben is. A hidegháború vége, a Szovjetunió befolyási övezetét jelentő közép-kelet-európai országokban végbement politikai fordulat és ezeknek a gazdaságoknak a liberalizálása, majd az EU-ba történő integrálása jelentősen hozzájárult a globalizáció erősödéséhez. Megjegyezzük, hogy ezzel párhuzamosan tovább erősödött az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat, melyet még évtizedekig a gazdasági nyitás jellemzett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globalizáció gazdasági értelemben a kölcsönös gazdasági függőség erősödő folyamatát jelenti (Rugman és Verbeke, 2004), melynek alapja az egyes nemzeteknek és gazdasági szereplőinek, elsősorban vállalatainak, növekvő összekapcsolódottsága. Mozgatórugója pedig mindenekelőtt a nemzetközi kereskedelem (különösen a köztes termékek esetén) és a működőtőke-beruházások intenzív és globális régiókon átívelő növekedése. Az ezzel kapcsolatos hazai kutatások széleskörűen vizsgálják a jelenséget (lásd pl. Szanyi, 1997; Antalóczy és Sass, 2005; McCaleb és Szunomár, 2017). Ennek eredményeként a globális gazdaságban összetett, hálózati jellegű gazdasági szerveződések jöttek létre (Gelei, 2009) és váltak a működés kulcsszereplőivé, a globális gazdaság hálózatosodott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globalizációs folyamat mögött a neoklasszikus közgazdaságtan álláspontját találjuk, mely racionális döntéshozókat feltételez és hangsúlyozza, hogy a globalizáció a vállalati és ezen alapulva a nemzeti, regionális versenyképességet is növelheti (Chikán et al., 2002; Antalóczy et al., 2011; Stehrer et al., 2012; Szalavetz, 2016; Török, 2014; Chikán et al., 2019; Fan et al., 2022). Jelen tanulmány a nemzetközi nagyvállalatokat (multinational enterprise, MNE), azok hálózatait állítja a vizsgálat középpontjába. Célja, hogy mikrogazdasági megközelítésben, a versenyképesség szempontjából elemezze ezeket a hálózatokat és vizsgálja ezeknek az összetett, határokon átívelően működő, globálisan szétszórt szereplőket és azok kapcsolatrendszereit felölelő rendszereknek a teljesítményét, annak mozgatórugóit.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális gazdaságnak és szereplőinek teljesítményét a szakirodalom széleskörűen tárgyalja. Leggazdagabban a komparatív előnyök mentén (pl. Grundke et al., 2019), de a szerzők jelentős része foglalkozik a kompetitív szempontokkal (pl. Fan et al., 2022). A kompetitív előny forrásai sokrétűek és alapvetően összefüggenek az erőforráspiacok tágan értelmezett globalizációjával (Doz et al., 2001):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A piacok oldaláról meghatározó az értékesítési piacok szerepe. A globalizáció a vállalatok számára e téren óriási volumennövekedést hozhat, ami elvileg növekvő működési hatékonyságot eredményezhet.
  • Az erőforrások beszerzési piacainak globalizálódása szintén jelentős teljesítménynövekedést generálhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megítélésünk szerint a gazdasági teljesítménynövekedés e két típusának éles megkülönböztetése ugyanakkor nem szerencsés. Mind a komparatív, mind a kompetitív előnyök a versenyképesség lehetséges forrásai. Valós pozitív hatásuk a hálózati gazdaság (pl. Szűcs, 2009; Håkansson, 2010; Hetesi, 2011) körülményei között ugyanakkor csak abban az esetben realizálhatók, ha a hálózatok központi vállalatai2 (jellemzően nemzetközi nagyvállalatok) képesek ezek rendszerszintű összehangolására. Ehhez a rendszerszintű teljesítménymenedzsmenthez kapcsolható az irodalomnak az a része, mely a gazdasági globalizáció kontextusában tárgyalja a globalizáció által lehetővé tett specializációnak és az ebből fakadó versenyképességnövekedésnek a kérdését (pl. Qiao és Wang, 2021). Legjobb tudomásunk szerint ugyanakkor nem történt még olyan elemzés, mely a globális gazdaság meghatározó szereplőinek a kontextusában, szisztematikusan próbálta volna feltérképezni e szereplők hálózatos működéséből adódó teljesítményének meghatározó tényezőit. Munkánk erre tesz egy kísérletet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A versenyképességet Chikán (2011: 77) alapján a vállalatnak azon képességeként értelmezzük, hogy „a társadalmi felelősség normáinak betartása mellett tartósan olyan termékeket és szolgáltatásokat kínál a fogyasztóknak, amelyeket ők inkább hajlandók a vállalat számára nyereséget biztosító feltételek mellett megfizetni, mint a versenytársak termékeit (szolgáltatásait)”. A társadalmi felelősség aspektusának tárgyalása túlmutat jelen tanulmány keretein, ezért ennek további tárgyalásától eltekintünk, bár elismerjük ennek fontosságát. A definíciónak a fogyasztói, vevői aspektusára fókuszálunk. A versenyképességnek ez az értelmezése összecseng a vevői érték teremtésének koncepciójával (Anderson et al., 2006), mely alapján a vevői érték növelésének két alapvető módját azonosíthatjuk: a nyújtott termék- és szolgáltatáscsomag észlelt minőségének növelését, illetve az ennek megszerzéséhez és használatához kapcsolódó vevői költségek (kiemelten az ár) csökkentését. Az előző gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vállalatoknak és hálózataiknak képesnek kell lenniük arra, hogy működésüket a vevői igényekhez minél jobban illeszkedve növeljék eredményességüket. A második aspektus pedig a hatékonyság növelésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Mi is e két átfogó dimenzió mentén tárgyaljuk a nemzetközi nagyvállalatok és hálózataik rendszerszintű teljesítményének forrásait. Chikán fenti értelmezése kapcsán fontos kiemelni azt is, hogy nem önmagában, hanem a versenytársakhoz viszonyítva értelmezzük a versenyképességet. Jelen tanulmány nem tárgyalja a versenyképességnek ezt a dimenzióját sem. Ugyanakkor a definíciónak ez az aspektusa is felhívja a figyelmet arra, hogy a hálózati gazdaság körülményei között kiemelten fontos ezen összetett szerveződések teljesítményének a megértése, hiszen csak ebben az esetben lehetséges a hálózatok közötti relatív teljesítménypozíciók, végső soron a versenyképesség értékelése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korábbi empirikus kutatásainkra építve, hálózati megközelítésben vizsgáljuk a kérdéskört. A kifejezés a ’80-as évek második felétől felgyorsuló globalizációs folyamattal párhuzamosan kialakuló és megerősödő nemzetközi kutatócsoportnak, az Industrial Marketing and Purchasing Groupnak (IMP, magyarul Ipari Marketing és Beszerzés Csoport) a nevéhez kötődik. A csoport ebben az időszakban indított széles körű kutatásainak eredményeképpen alakult ki, majd nyert teret (Håkansson és Snehota, 1989; Håkansson és Snehota, 2017)3. Az üzleti tudományok számos területén indultak el aztán intenzív kutatások ennek a hálózati megközelítésnek a jegyében, a vállalatok hálózati modelljeinek mélyebb megértésére4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hálózatot legáltalánosabban olyan struktúraként értelmezzük, melyben számos csomópont számos szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. Az üzleti hálózatok esetében ezek a csomópontok a jogilag önálló szereplők (pl. magának a multinacionális cégnek a leányvállalatai vagy a vele együttműködő független vállalatok), míg az összekötő szálak ezek között a csomópontok között kialakuló üzleti kapcsolatok (Ford et al., 2011). Ilyen hálózati jellegű elemzési egység a globális értéklánc (Global Value Chain, GVC) (Gereffi és Fernandez-Stark, 2016), de az ellátási lánc is (Koberg és Longoni, 2019). A globális értékláncot egy üzleti hálózat olyan részhalmazaként értelmezzük, mely magában foglalja egy adott termék- és szolgáltatáscsomag (üzleti megoldás) előállításához szükséged valamennyi folyamatot és az azokért felelős, együttműködő szereplőket, valamint azok kapcsolatait. A globális ellátási lánc ennek a reálfolyamatokra (a termelés és a komplex logisztika) fókuszáló, szűkített része. A GVC-irodalom egyik kiemelten fontos kérdése ezeknek a hálózati szerveződéseknek a kialakulása és hatása mind a vállalatok, mind az azokat befogadó nemzetgazdaságok versenyképességére (Grodzicki, 2014). A hagyományos ellátásiláncmenedzsment-kutatások meghatározó problémája pedig, hogy az anyagáramlásnak a láncban fennálló lineáris függőségi rendszerében (Stabel és Fjeldstad, 1998) milyen hatékonyságnövekedés érhető el a belső koordináció és a külső partnerek hatékony integrációja által5.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden hálózat alapvető építőköve a két együttműködő fél által létrejövő üzleti kapcsolat. Ez a diadikus jelenség ugyanakkor nem választható le más kapcsolatokról, hiszen azok egymásra is hatással lehetnek. Annak érdekében, hogy ezeknek a hatásoknak a dinamikáját elemezni tudjuk, minimum három szereplő és az azok között fennálló minimum két kapcsolat elemzésére van szükség. Ez az elemzési egység a kapcsolati triád (Choi és Wu, 2009). Granovetter (1995) alapján Choi és Kim (2008) a beszállítói hálózatok kutatásába bevezette a strukturális beágyazottság fogalmát, melynek kutatása például szintén legalább egy kapcsolati triád elemzését igényli. A beszállítói hálózatokhoz kötődő (pl. Dubois és Fredriksson, 2008) hármas kapcsolatrendszerek mellett más típusú kapcsolati triádok vizsgálata is elindult. Ezek között fontos a hagyományos ellátásilánc-kapcsolat (megrendelő és beszállító között) kiterjesztése a logisztikai szolgáltató céggel, ami a reálfolyamatok bonyolításában központi szerepet játszik (pl. Andersson et al., 2011; Childerhouse et al., 2013). Önálló, triadikus elemzési szintként jelent meg továbbá az ún. többszintű ellátásilánc-menedzsment koncepció kapcsán a „megrendelő – 1. szintű beszállítójának – az 1. szintű beszállító közvetlen beszállítójának” a három szereplőt és a közöttük kialakuló kételemű lineáris kapcsolatrendszert felölelő egység (pl. Mena et al., 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül, de nem utolsósorban az üzleti hálózatok működésének és teljesítményének elemzésekor figyelmet kell szentelni a hálózat központi vállalatának azokra a belső képességeire, melyek a létrejövő összetett kapcsolatrendszerek és struktúrák eredményes és hatékony működtetéséhez szükségesek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket tekintve véve az üzleti hálózatok teljesítményének vizsgálatához minimum három elemzési szinten szükséges gondolkodni (1. ábra):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Maga a hálózat mint összetett struktúra,
  2. Az adott struktúrába ágyazottan létrejövő és működő üzleti kapcsolatok. Mind a diadikus kapcsolatok, mind azok összekapcsolódó halmazai (pl. egy kapcsolati triád) képezhetik az elemzés tárgyát.
  3. A hálózat központi vállalatának belső működése, képességei, különösen azok, amelyek a hálózat egy-egy aspektusának menedzsmentjéhez kötődnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az üzleti hálózat alapvető fontosságú elemzési szintjei: központi vállalat, diadikus kapcsolat, kapcsolati triád és összetettebb hálózati szerveződési egységek (pl. GVC)
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk is ezeken az alapvető elemzési szinteken vizsgálódik annak érdekében, hogy mélyebb betekintést adjon a globális gazdaság teljesítményének fundamentális gazdasági összefüggéseibe, a vállalati hálózatok szempontjából. Mint azt korábban említettük, munkánk alapvetően épít korábbi empirikus kutatásainkra. Az 1. táblázat összefoglalja a tárgyalt hálózati jellegű elemzési szinteket és az azokkal kapcsolatos, jelen tanulmány alapját képező korábbi publikációinkat. Ezúton is köszönöm valamennyi szerzőtársamnak az eddigi közös munkát!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több évtizeden keresztül a globális gazdaság összekapcsolódottsága nőtt. Most úgy tűnik, hogy az elmúlt évek eseményei (pl. a Covid–19 világjárvány, az orosz–ukrán, majd a palesztin–izraeli háború) jelentős változásokat hozhatnak a világgazdaság politikai, katonai és gazdasági környezetében. Egyes szerzők a világgazdaság alakulását leíró statisztikai adatokban már látni vélik a gazdasági szereplők, köztük az MNE vállalatok esetleges deglobalizációs lépéseit (Williamson, 2021; Cui et al., 2023; Gao et al., 2023; Witt et al., 2023). Mások ezt cáfolják, és inkább továbbra is az összekapcsolódottságot és az azt lehetővé tévő új megoldásokat (Contractor, 2021; Eppinger et al., 2021; Szanyi, 2023) hangsúlyozzák, még akkor is, ha a globalizáció lassulása tapasztalható (slowbalization) (Antràs, 2020). Mindenesetre a globális gazdaság átalakítását célzó politikai nyomás létezik. Gondoljunk például a Fehér Ház nyilatkozatára, mely kívánatosnak tartja a hatékonyságnövelésre való törekvéstől való elmozdulást „olyan kereskedelmi és befektetési partnerségek kiépítésének az irányába olyan nemzetekkel, amelyek osztják a mi [amerikai] értékeinket” (The White House, 2021: 7; in: Cui et al., 2023).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az üzleti hálózat elemzési szintjeinek megjelenése a tanulmányban és a hozzájuk kapcsolódó saját korábbi publikációk
Elemzési szintek
A tanulmány egyes fejezetei
A hálózat összetett struktúrája
Diadikus kapcsolat
Kapcsolati rendszerek – beszállítói triád
Belső vállalati képességek
2. fejezet
3. fejezet
4. fejezet
Megjegyzés: A tanulmány során használt kiemelt kutatások módszertani összefoglaló jellemzőit tartalmazó táblázat a Mellékletben található.
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy véljük, ez az új politikai kontextus is rávilágít annak fontosságára, hogy ezek a hálózati szerveződések rendszerszintű teljesítményét és annak forrásait minél mélyebben megérsük. Enélkül ugyanis nehéz megérteni, hogyan és miért ragálnak a multinacionális vállalatok ezekre az elvárásokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő három fejezetet egy-egy hálózati elemzési egység vizsgálatának szenteljük. A 2. fejezet a multinacionális vállalat belső ellátási láncának mint összetett struktúrának az átalakítását és annak teljesítménykövetkezményeit tárgyalja konkrét eseten keresztül. Ezt követően a 3. fejezet a diadikus üzleti kapcsolat szintjén gondolkodik, amikor a kapcsolati bizalom összetett jelenségét vizsgálja, és azt, hogy az miként képes hozzájárulni a kapcsolatnak és az azt alkotó feleknek az eredményesebb és hatékonyabb működéséhez. A 4. fejezet két elemzési szintet kapcsol össze, amikor azt vizsgálja, hogy a vállalatok (mint a hálózat csomópontjai) belső képességei mennyiben szükségesek ahhoz, hogy a beszállítók (kapcsolati triád szintjén megragadott) technológiai heterogenitásában rejlő teljesítménynövekedést valóban realizálni tudják. Az 5. fejezet összefoglaló jelleggel mutatja be azt a gondolkodási keretet, melyet a tanulmány a nemzetközi nagyvállalatok és hálózataik szisztematikus teljesítményelemzéséhez javasol és összefoglalja a tanulmány empirikus kutatásokon nyugvó ezzel kapcsolatos eredményeit.
1 Természetesen az itt említett globalizáció és hálózatosodás az egyes ágazatokra eltérő mértékben igaz. Mivel a tanulmány a nemzetközi nagyvállalatokat állítja középpontba, megállapításai elsősorban a globalizáció és hálózatosodás által leginkább érintett ágazatok kontextusában relevánsak.
2 A központi (focal) vállalat kifejezés az ellátásilánc-menedzsment irodalmában terjedt el annak a szereplőnek a megnevezésre, mely ezeket a hálózatokat alapvetően irányítja. A globális értékláncok irodalma ugyanerre a szereplőtípusra a vezető (lead) vállalat kifejezést használja. Mivel ezek a vállalatok gyakran termelő vállalatok, az adott szereplőtípust nevezhetjük a megrendelő pozíciójában lévő vizsgált vállalatnak is, amennyiben annak a beszállítói kapcsolataira fókuszálunk. A tanulmány ezeket a kifejezéseket szinonimaként használja.
3 Az üzleti tudományok mellett természetesen más társadalomtudományokban is megfigyelhetőek hasonló változások. Így pl. a szociológia és a közgazdaság-tudomány (Wellman és Berkowitz, 1988, Granovetter, 2018) területére is igaz, hogy a hálózati megközelítés a kutatások egyik meghatározó irányává vált. Jelen tanulmány ezeket részletesen nem vizsgálja, hiszen kimondottan az üzleti tudományokra fókuszál.
4 A hálózati megközelítés és a hálózatelemzés egymást kiegészítő fogalmak. Míg az előbbi inkább átfogó megközelítés, mely az üzleti jelenségek hálózati kontextusba helyezésének fontosságát hangsúlyozza, az utóbbi e megközelítéshez kapcsolódóan a hálózatok strukturális jellemzőinek elsősorban gráfelméleti eszközökkel történő vizsgálatára fókuszál (Barabási, 2017).
5 Természetesen az anyagáramlás mellett a felhasznált erőforrások, az anyagáramlás mögött meghúzódó pénzáramlások és az anyagáramlást támogató informatikai folyamatok is az ellátásilánc-menedzsment fontos kérdéskörei.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave