4. Kapcsolati portfólió révén realizálható teljesítménynövekedés és a központi vállalat belső képességei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a fejezet részben visszatér a hálózat központi vállalatának elemzéséhez azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen szerepet játszanak e vállalat belső képességei a versenyképes működéshez szükséges hálózati kapcsolatrendszer megfelelő kezelésében. A fejezet a korábbiakhoz képest ugyanakkor egy új hálózati elemzési egység vizsgálatára is kiterjed, amikor azt elemzi, hogy a beszállítóik technológiai heterogenitása milyen hatással van e központi (azaz a megrendelő pozíciójában lévő) vállalat versenyképességére. A beszállítói hálózatot az elemzés a központi vállalat és két legjelentősebb beszállítója mentén modellezi (kapcsolati triád), és kitér a versenyképesség kérdésének időbeli alakulására is, hiszen nemcsak a vizsgálat időpontjában vizsgálja a vállalat versenyképességét, de hosszú távon is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ún. kapcsolati szemlélet (Dyer és Singh, 1998; Zhou et al., 2014) régóta úgy tekint a beszállítókra, mint a megrendelő cég fontos erőforrás- és képességforrásaira. Az elmúlt időszakban pedig egyértelmű elmozdulást tapasztalhattunk a diadikus megrendelő-beszállító kapcsolatok menedzsmentjének kutatásától a beszállítói kapcsolatok portfólióalapú vizsgálatának irányába (pl. Federgruen és Yang, 2008; Yan et al., 2015). Most mi is ez utóbbi megközelítést alkalmazzuk, amikor a megrendelő és két legfontosabb, első szintű beszállítója által alkalmazott technológiák közötti heterogenitás hatását vizsgáljuk a központi vállalat rövid és hosszú távú teljesítményére oly módon, hogy teszteljük a vállalat egyes belső képességeinek ebben játszott szerepét is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A heterogenitás fogalma a diverzitás koncepciójához kötődik. Stirling (2007) ezt a diverzitást összetett módon értelmezi; véleménye szerint a diverzitás magában foglalja a különbözőséget, a sokféleséget, valamint a kiegyensúlyozottságot is. Ebből a meghatározásból kiindulva Phelps (2010: 894) a kapcsolati hálók kontextusában a következőképpen definiálja a diverzitás fogalmát: „egy rendszer … egyes elemei közötti különbség mértéke”. Ebben az értelemben egy beszállítói portfólió diverzitása magában foglalja a megrendelő és beszállítóinak adott képességek tekintetében megfigyelhető heterogenitását, de a beszállítók közötti eltéréseket is (Gao et al., 2015). Jelen vizsgálat során a fogalom első elemére fókuszálunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beszállítók technológiai diverzitását (benne heterogenitását) több korábbi tanulmány is vizsgálta. Egyes szerzők szerint a technológiailag diverz beszállítók pozitívan hatnak a megrendelő cég teljesítményére (Phelps, 2010; Bellamy et al., 2014; Yan et al., 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pozitív teljesítménykövetkezmények között a megrendelő vállalat rövid távú teljesítményének növekedését megragadó elemeket találunk, mint például a központi vállalat aktuális innovációs teljesítményének növekedése (Gao et al., 2015), a termelési költségek csökkenése (Darr és Kurtzberg, 2000), a termelékenység növekedése (Koka és Prescott, 2002), a növekedési ütem erősödése (Powell et al., 1996), az egységnyi tőkére vetített profit, a tőkearányos jövedelmezőség vagy az eszközarányos nyereség (Goerzen és Beamish, 2005) javulása. A diverzitás vállalati teljesítményre gyakorolt rövid távú hatásának elméleti és empirikus kutatása tehát igen gazdag. Ugyanakkor a központi vállalat hosszú távú versenyképességnek alakulását ebben a kontextusban még nem vizsgálták. Gelei és Kenesei (Gelei és Kenesei, 2021; Gelei és Kenesei, 2022) munkái alapján jelen tanulmány erre a kutatási résre is reflektál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőbeni versenyképesség vizsgálata alapvetően kötődik az erőforrás-alapú megközelítés kierjesztéseként értelmezett dinamikus képességek (Dynamic Capability Theory, DCT) elméletéhez (Pisano és Teece, 1994; Teece et al., 1997). Az előbbi kulcsfogalma a működési képesség, mely a vállalatoknak azt a „kapacitását jelenti, hogy képesek bizonyos feladatok, funkciók vagy tevékenységek elvégzésére/betöltésére” (Helfat et al., 2007: 121). Ezek a képességek több erőforrás kombinációjának meglétét igénylik, és értékes vállalatspecifikus szervezeti készségek fejlesztését, rutinok létrehozását teszik lehetővé, melyek más cégek által többnyire nehezen másolhatók, így az adott vállalat versenyképességének alapjaivá válhatnak (Das és Teng, 2000). A DCT megközelítése a vállalatok teljesítménykülönbségét a dinamikusan változó környezeti feltételek mellett igyekszik ugyanakkor megmagyarázni (Peteraf et al., 2013), s ehhez bevezeti a dinamikus képességek koncepcióját. E képességek birtokában a vállalat azonosítani tudja mind a jövőbeli lehetőségeket, mind az azokban rejlő veszélyeket (Kyläheiko et al., 2002), és ennek megfelelően képes „újrakonfigurálni” induló működési képességeit (Teece et al., 1997). Míg a működési képességek a cég „megélhetését a jelenben biztosítják” (Helfat et al., 2009: 122), amelyekre építve a teljesítménycéljai elérése érdekében mobilizálni tudja erőforrásait és követni megszokott rutinjait (Martin, 2011), addig a dinamikus képességek olyan kapacitást jelentenek, „amellyel a vállalat tudatosan módosítja, megváltoztatja és megteremti erőforrásbázisát” (Helfat et al., 2007:122). Ezzel megváltoztathatók az induló (aktuális) működési képességek és összhangba hozhatók a környezet változó igényeivel (Zollo és Winter, 2002). A dinamikus képességek tehát a jövőbeli teljesítmény potenciális forrásai, hiszen a cég képes általuk érzékelni, feltérképezni és kihasználni a jövőbeli lehetőségeket (Danneels, 2012). Bár a DCT elmélete a működési és az azok komplementereként értelmezett dinamikus képességek fontosságát hangsúlyozza, a téma empirikus elemzése még gyermekcipőben jár. Danneels (Danneels, 2012; Danneels, 2015) munkái hiánypótlók a tekintetben, hogy a szerző épp a technológiai képességet és annak dinamikus képességpárját értelmezi és teszteli empirikusan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A technológiai képesség mindig konkrét technológiához kapcsolódik (Gruber et al., 2013), és általa a cég meghatározott jellemzőkkel bíró termékeket (szolgáltatásokat) tud előállítani. Olyan „erőforrásokat foglal magában, mint a mérnöki know-how, a termelési képesség és know-how, valamint a designtapasztalatok” (Danneels, 2015: 2177). Ennek dinamikus képességpárja az ún. K+F-képesség, amely technológiai szempontból ragadja meg a vállalat jövőbeli értékteremtési képességét, és általa a cég meg tudja változtatni technológiáinak portfólióját. Ez azért rendkívül fontos, mert a jelenleg alkalmazott technológiák idővel elavulttá válhatnak, és a változó környezet új technológiák elsajátítását teheti szükségessé. Fejlett K+F-képességének segítségével a vállalat dinamikusan mobilizálhatja technológiájával kapcsolatos készségeit, és nemcsak az addigi termékeit tudja gyártani, de eredményesen felkészülhet új termékek előállítására is (Gruber et al., 2013). Mindezek következtében képes megfelelni az új kihívásoknak és kiépíteni jövőbeli teljesítményének forrását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben a már tárgyalt konkrét működési és dinamikus képességpárt, az ún. technológiai és K+F képességpárt helyezzük vizsgálat alá, amikor azt elemezzük, hogy a megrendelő és beszállítói mennyiben különböznek egymástól a technológiai képesség tekintetében, és ez milyen hatással van a megrendelő vállalat rövid távú üzleti teljesítményére, valamint annak K+F-képességére (Danneels, 2012; Danneels, 2015), mint a jövőbeni üzleti teljesítmény fontos forrására. Konkrétan azt a hipotézist fogalmazzuk meg, hogy:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

H1: a központi vállalat és beszállítóinak technológiai heterogenitása pozitív hatással van

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a megrendelő üzleti teljesítményére és
  2. annak dinamikus K+F-képességének alakulására.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint láttuk, korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a beszállítók technológiai diverzitása (benne heterogenitása) sokszor jár pozitív teljesítménykövetkezménnyel. Mások viszont negatív teljesítménykövetkezményekről számolnak be (pl. Gao et al., 2015). Ezek az egymásnak ellentmondó eredmények arra utalnak, hogy a pozitív teljesítményhatás eléréséhez bizonyos feltételeknek kell teljesülniük, a központi vállalatnak úgy kell kialakítania működését, hogy a technológiai különbözőségét ki tudja használni. A belső képességek közül különös jelentősége lehet azoknak, melyek a központi vállalat és hálózati partnerei közötti kapcsolatok menedzsmentjét ragadják meg. A lehetséges befolyásoló tényezők közül a központi vállalat (1) ellátásilánc-menedzsment és (2) beszállítói hálózatának menedzsmentjével kapcsolatos képességeinek szerepét vizsgáljuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ellátásilánc-menedzsment feladata a központi vállalat belső működésének összehangolása két kiemel külső partnertípussal, a központi vállalat megrendelőivel és beszállítóival (Munir et al. 2020). Erőfeszítésekre van szükség például annak érdekében, hogy a központi vállalat összehangolja saját erőforrásait és képességeit a folytonosan változó vevői igényekkel, de az is lényeges, hogy ezekhez a változó elvárásokhoz ne csak belső működését, de beszállítóinak képességportfólióját is folyamatosan adaptálja (Wu et al., 2006). A megrendelő vállalat így értelmezett ellátásiláncmenedzsment- (ELM-) képességének erősödése fontos következménye lehet a központi vállalat és beszállítói között meglévő technológiai heterogenitásának. Az erre vonatkozó hipotézis tehát a következő:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

H2: A megrendelő vállalat beszállítói portfóliójának technológiai heterogenitása pozitív hatást gyakorol annak ELM-erőfeszítéseire.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá feltételezzük, hogy a megrendelő vállalat fokozott ELM-erőfeszítései kihatnak egyrészt annak rövid távú üzleti teljesítményére, másrészt a központi vállalat K+F-képességének alakulására is, amit a megrendelő cég hosszú távú versenyképességének meghatározó mozgatórugójaként értelmezünk. Így a harmadik hipotézis szerint:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

H3: A megrendelő vállalat ELM-erőfeszítései pozitív hatást gyakorolnak a cég:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. rövid távú üzleti teljesítményére és
  2. K+F dinamikus képességének alakulására.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltételezésünk szerint tehát a beszállítók technológiai heterogenitása pozitívan hathat a megrendelő vállalat teljesítményére mind rövid, mind hosszú távon. Ugyanakkor azt a mögöttes folyamatot, amely révén e hatás érvényesül, részleteiben nem ismerjük. Feltételezhető, hogy a központi vállalat ELM-erőfeszítések mediálják a technológiai heterogenitás és a teljesítmény mindkét dimenziója közötti kapcsolatot. Negyedik hipotézisként ezért a következőt fogalmazzuk meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

H4: A megrendelő vállalat ELM-erőfeszítései mediálják:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a saját üzleti teljesítménye és a beszállítói portfóliójának technológiai heterogenitása, illetve
  2. a saját K+F-képességének fejlődése és a beszállítói portfóliójának technológiai heterogenitása közötti kapcsolatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megrendelő vállalat hálózatmenedzsmentképessége. Köztudott, hogy a partneri és ezen belül a beszállítói kapcsolatok menedzselése a vállalati versenyképesség fontos forrása lehet (Porter, 1980). Ezért ezt a mechanizmus is elemezzük. Különösen fontosnak tartjuk e tekintetben a központi vállalat azon készségeit, melyek biztosítják a beszállítói kapcsolatok kiépítését, valamint e kapcsolatok folyamatos értékelése alapján, szükség esetén, a beszállítói portfólió átalakítását. Ezeket az összekapcsolódó készségeket Mitrega és szerzőtársai (2012) hálózati képességként nevesíti, és a beszállítói hálózat esetére is alkalmazza (Mitrega et al., 2017). A szerzők a hálózati képességet tehát olyan dinamikus képességnek tekintik, amely által a megrendelő menedzselni tudja hálózati, benne beszállítói kapcsolatait. Meghatározásuk szerint a hálózati képesség felöleli a központi vállalatnál alkalmazott szervezeti rutinoknak és tevékenységeknek azt a halmazát, melyek révén a cég üzleti kapcsolatrendszerét kiépíti, fejleszti és átalakítja annak érdekében, hogy folyamatosan versenyelőnyhöz jusson (Mitrega és Pfajfar (2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az üzleti (és ezen belül a beszállítói) kapcsolatok folyamatosan változnak, átalakulnak. Új potenciális partnerek jelenhetnek meg, míg mások eltűnhetnek vagy veszíthetnek versenyképességükből. Ezért a velük fenntartott kapcsolatok dinamikus menedzselésére van szükség, ami nem kis kihívás (Ahuja et al., 2007). Hálózati képességükre építve azonban folyamatosan „ki tudják igazítani” kapcsolati portfóliójukat, annak hiányában viszont előfordulhat, hogy nem ismerik fel a partnerek által kínált új üzleti lehetőségeket vagy éppen „beragadnak” a régi, már kevésbé eredményes üzleti kapcsolataikba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mitrega és szerzőtársai (2012) a hálózati képesség teljesítménykövetkezményeit először csak általános jelleggel és elméletben vizsgálták. Iráni autóalkatrészeket gyártó cégek beszállítói hálózataira 2017-ben már empirikusan is tesztelték az összefüggést. Eredményeik szerint a hálózati képesség pozitívan befolyásolja a megrendelő üzleti teljesítményét és aktuális innovációs teljesítményét is. Ez alapján – úgy véljük – érdemes a hálózati képesség moderáló hatását is beépíteni modellünkbe, hiszen ezzel mélyebb betekintést nyerhetünk a beszállítók technológiai heterogenitása és a megrendelő teljesítménye közötti kapcsolatot befolyásoló tényezőkbe. Az 5. hipotézis szerint a beszállítók technológiai heterogenitása csak abban az esetben hat pozitívan a megrendelő ELM-képességének fejlődésére és ezen keresztül a teljesítményére, ha az megfelelő szintű hálózati képességgel rendelkezik:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

H5: A magasabb szintű beszállítói hálózatmenedzsment-képességgel rendelkező vállalatok ELM-erőfeszítéseire a beszállítók technológiai heterogenitása erősebb hatást gyakorol, mint az alacsonyabb szintű hálózati képességgel rendelkezőkére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek alapján a 9. ábrán vázolt elméleti modellt fogalmaztuk meg:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. ábra. A beszállítók technológiai heterogenitásának hatása a megrendelő vállalat teljesítményére – elméleti modell
Forrás: Gelei és Kenesei (2021: 1166)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modell tesztelésére a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatóközpontja által rendszeresen végzett versenyképességi felmérés VI. körének egy részmintája alapján került sor. A kutatás eredeti mintája a magyar gazdaság 50 főnél több alkalmazottal rendelkező 4000 vállalata közül 234-et ölel fel, ezek közül 159 cég felső- és operációért felelős vezetője válaszolt a jelen elemzéshez kapcsolódó kérdésekre. E minta tagjainak többsége 50–99 alkalmazottal rendelkező, javarészt a feldolgozóiparban működő vállalat, melyeknek jellemzően magyar tulajdonosa van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modell tesztelése sorén használt változók operacionalizálásának és az elvégzett SEM (Structural Equation Modelling) elemzésnek a részletes bemutatásától most eltekintünk, az megtekinthető Gelei és Kenesei (Gelei és Kenesei, 2021; Gelei és Kenesei, 2022) munkáiban. A továbbiakban csak az eredmények ismertetésére szorítkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hipotézisek teszteléséhez használt modell jó modellilleszkedése mellett az eredmények szerint a H1a és H2 hipotéziseket elfogadhatjuk, de a H1b-t nem, tehát a beszállítók technológiai heterogenitása pozitív, szignifikáns hatással van a megrendelő vállalat üzleti teljesítményére és ELM-erőfeszítéseire is, ám a központi vállalat hosszú távú versenyképeségét megragadó dinamikus K+F-képességére nem. A H3a-t és H3b-t szintén támogatják eredményeink. Ezek szerint viszont a központi vállalat ELM-erőfeszítései jelentősen befolyásolják mind a cég rövid távú üzleti teljesítményét, mind a K+F-képességét, ami lehetőséget teremt az ebben közrejátszó tényezők további vizsgálatára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A H4a/H4b hipotézisek szerint a központi vállalat ELM-erőfeszítései mediálják a saját üzleti teljesítmény/K+F-képesség, illetve a beszállítói portfólió technológiai heterogenitása közötti kapcsolatot, azaz a beszállítók technológiai heterogenitása indirekt módon, a megrendelő cég ELM-erőfeszítésein keresztül hat mind a megrendelő rövid távú üzleti teljesítményére, mind annak K+F-képességére. (Ezt az indirekt hatást egy direkt hatás is kiegészíti az üzleti teljesítmény esetében, ami részleges mediálásra utal. A beszállítók technológiai heterogenitása és a központi vállalat K+F-képessége közötti direkt hatás ugyanakkor nem szignifikáns, ami teljes mediálást jelez.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hálózati képesség moderáló hatásának elemzése céljából két részminta kialakítására került sor a hálózati képességet megragadó hat elemre adott válaszok átlagolását követően (Edwards és Lambert, 2007). Így jött létre egy erős és egy gyenge hálózati képességgel rendelkező vállalati csoport. Az ún. χ²-teszt eredménye alapján megállapítható, hogy a két csoport között modellszinten szignifikáns különbség van. Következő lépésként, hogy a technológiai heterogenitás ELM-erőfeszítésekre gyakorolt hatására vonatkozóan is feltárjuk a gyenge és az erős hálózati képességű cégek eltéréseit, többcsoportos elemzést (multigroup analysis, MGA) alkalmaztunk (Byrne, 2004). Ez alapján számottevő különbséget tudtunk kimutatni a két vállalatcsoport között: az erős hálózati képességgel jellemezhető vállalatok esetében a beszállítók technológiai heterogenitásának hatása az ELM-erőfeszítésekre szignifikáns, míg a másik csoportban nem. Ennek megfelelően a H5 hipotézist elfogadhatjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a beszállítók technológiai heterogenitása fejlettebb ellátásiláncmenedzsment-gyakorlatot eredményez a megrendelő pozíciójában lévő vállalatnál, ami mind rövid, mind hosszú távon jobb üzleti teljesítményhez vezet. A megrendelő hosszú távú teljesítményének forrásaként értelmezett K+F-képesség esetén teljes mediáló hatást mutattunk ki, tehát közötte és a technológiai heterogenitás között közvetlen hatás nem érvényesült. Ez érdekes eredmény, ugyanakkor nem is meglepő, ha arra gondolunk, hogy a megrendelő és beszállítóinak technológiai heterogenitása önmagában nem garantál olyan, a jövőbeli értékteremtést és jó teljesítmény elérését lehetővé tevő K+F-képességet, amely által a központi vállalat meg tudna felelni a változó környezeti (szűkebb értelemben véve technológiai) kihívásoknak, és ellátási láncának aktív menedzselésével képes lenne megváltoztatni technológiai képességportfólióját. A megrendelő vállalat rövid távú üzleti teljesítményére ugyanakkor a beszállítók sokrétű technológiái nemcsak közvetett módon, de közvetlenül is hatást gyakorolnak. Eredményeink azonban azt mutatják, hogy ez kontextusfüggő, hiszen sikerült kimutatni a központi vállalat (beszállítóival kapcsolatos) hálózati képességének moderáló hatását (Mitrega et al., 2017). Megállapítható így, hogy a beszállítók technológiai heterogenitása és a megrendelő vállalat teljesítménye közötti kapcsolat igen összetett, azt több tényező befolyásolja. A heterogenitás az ellátásiláncmenedzsment-képesség fejlesztésén keresztül jobb üzleti teljesítményhez vezet, de csak abban az esetben, ha a megrendelő vállalat képes a beszállítói portfolióját dinamikusan menedzselni és az új kihívásoknak megfelelően azt folyamatosan átalakítani, akár a már kevésbé sikeres kapcsolatok megszüntetésével, akár új, ígéretes kapcsolatok feltérképezésével és kialakításával. Amennyiben a központi vállalat e hálózati képessége nem megfelelő, az sem rövid, sem hosszú távon nem lesz képes realizálni a beszállítói technológiai heterogenitásából adódó potenciális előnyöket.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave