Sodródásból feljebb lépés
Tudásalapú versenyképesség
Ábrajegyzék
1.1.1. ábra. A kiemelt országok és Magyarország GDP-növekedési ütemei |
1.1.2. ábra. Magyarország GDP-növekedési ütemei |
1.1.3. ábra. A kiemelt országok GDP-adatai |
1.1.4. ábra. A GDP-termelés, a foglalkoztatás és a termelékenység |
1.2.1. ábra. A hozzáadott érték és a termelési tényezők eloszlása a vállalati hatékonyság szerint |
1.2.2. ábra. A termelékenység és a termelésitényező-felszereltség, Magyarország, 2016, 2021 |
1.2.3. ábra. A termelékenység és a termelésitényező-felszereltség az átlagos termelékenységű vállalatok adatainak százalékában, Magyarország, 2016, 2021 |
1.2.4. ábra. A bérhányad és az amortizációs hányad alakulása osztályközönként, Magyarország, 2016, 2021 |
1.2.5. ábracsoport. Az output, a tangible tőke és a tudástőke viszonya: |
1.2.5/a ábra. A befektetett tőke hozama (Y = √K) |
1.2.5/b ábra. Output (Y = √K). Beruházási hányad (√) = 03. Leírási kulcs (δ) = 0,02 |
1.2.5/c ábra. Output (Y = √K). Beruházási hányad (√) = 04. Leírási kulcs (δ) = 0,02 |
1.2.5/d ábra. Output (Y = A√K). Beruházási hányad (√) = 03. Leírási kulcs (δ) = 0,02. Tudástényező (A) = 2 |
1.3.1. ábra. A 2021 évi egy főre jutó termelésitényező-ellátottság vállalatcsoportonként |
1.3.2. ábracsoport. A 2021. évi egy főre jutó tudástőke-ellátottság vállalatcsoportonként |
1.3.2/a ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása vállalatméret szerint (M Ft/fő) |
1.3.2/b ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása vállalatméret szerint (%) |
1.3.2/c ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása tulajdonosok szerint (M Ft/fő) |
1.3.2/d ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása tulajdonosok szerint (%) |
1.3.2/e ábra. Az egy főre jutó tudástőke ágazati megoszlása (M Ft/fő) |
1.3.2/f ábra. Az egy főre jutó tudástőke ágazati megoszlása (%) |
1.3.2/g ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása a kiemelkedően tudásintenzív és az átlagosan tudásintenzív vállalatok között (M Ft/fő) |
1.3.2/h ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása a kiemelkedően tudásintenzív és az átlagosan tudásintenzív vállalatok között (%) |
1.3.2/i ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása az upstream, a gyártási és a downstream ágazatok vállalatai között (M Ft/fő) |
1.3.2/j ábra. Az egy főre jutó tudástőke megoszlása az upstream, a gyártási és a downstream ágazatok vállalatai között (%) |
1.4.1. ábra. A globalizáció kiteljesedésének Baldwin-féle modellje |
1.4.2. ábra. A globális értékláncok öt irányítási formája |
1.4.3. ábra. Az ellátási láncok (értékláncok) szerkezete és értékteremtési lehetőségei |
1.4.4. ábra. A mosolygörbe mögött lehetséges termelési struktúrák |
1.4.5. ábracsoport. A termelésitényező-igényesség változása különböző kitörési stratégiák mellett: |
1.4.5/a ábra. A termelés hozzáadottérték-tartalma U–Gy–D ágazatcsoportok szerint |
1.4.5/b ábra. A termelés munkaigényessége U–Gy–D ágazatcsoportok szerint |
1.4.5/c ábra. A termelés tőkeigényessége U–Gy–D ágazatcsoportok szerint |
1.5.1. ábra. A hozzáadottérték-hányad alakulása a termelékenység függvényében 2000-ben és 2019-ben |
1.5.2. ábra. A hozzáadottérték-tartalom a termelékenység függvényében Magyarország egyes régióiban 2020-ban |
1.6.1. ábra. A foglalkoztatás hagyományos ágazatcsoportonként és szakmacsoportokként |
1.6.2. ábra. A foglalkozások osztályozása a kognitivitás foka és a kódolhatóság alapján |
1.6.3. ábracsoport. A magyar foglalkozások besorolása a manualitás, a kognitivitás, a rutinírozhatóság alapján (részarány, illetve növekedés 2012-höz képest) |
1.6.3/a ábra. A magyar foglalkozások részarányai a manualitás, a kognitivitás és a rutinírozhatóság alapján |
1.6.3/b ábra. A foglalkoztatás növekedése a manualitás, a kognitivitás és a rutinírozhatóság szerint |
1.7.1. ábracsoport. Technológiák megválasztásam eltérő termelésitényező-ellátottság mellett |
1.7.1/a ábra. Technológiák megválasztása eltérő termelésitényező-lehetőségek mellett – 1. időszak |
1.7.1/b ábra. Technológiák megválasztása eltérő termelésitényező-lehetőségek mellett – 2. időszak |
1.7.2. ábracsoport. Technológiák megválasztása eltérő termelésitényező-ellátottság mellett |
1.7.2/a ábra. Technológiák tárgyi és tudástőke-felszereltségi arányai – fejlett országok, 2. időszak |
1.7.2/b ábra. Technológiák tárgyi és tudástőke-felszereltségi arányai – fejlődő országok, 2. időszak |
2.1.1. ábra. A kiemelt országok és Magyarország GDP-jének növekedése (decimális skála) |
2.1.2. ábra. A kiemelt országok és Magyarország GDP-jének növekedése (logaritmikus skála) |
2.1.3. ábra. Jánossy trendvonal-modellje |
2.1.4. ábra. Egyesült Államok – GDP 2015. évi árakon |
2.1.5. ábra. Kína – GDP 2015. évi árakon |
2.1.6. ábra. Ausztria – GDP 2015. évi árakon |
2.1.7. ábra. Németország – GDP 2015. évi árakon |
2.1.8. ábra. Oroszországi Föderáció – GDP 2015. évi árakon |
2.1.9. ábra. A kiemelt országok GDP-növekedésének Jánossy-ütemei |
2.1.10. ábra. A kiemelt országok GDP/fő adatainak növekedése |
2.1.11. ábra. A világ jelentős gazdaságainak GDP-növekedési térképe |
2.1.12. ábra. A GDP termelése – Magyarország |
2.1.13. ábra. A GDP-termelés növekedése – Magyarország |
2.1.14. ábra. Magyarország GDP-adatai nemzeti és külföldi felbontásban (1993 = 1) |
2.1.15. ábra. Csehország GDP-adatai nemzeti és külföldi felbontásban (1992 = 1) |
2.1.16. ábra. Lengyelország GDP-adatai nemzeti és külföldi felbontásban (1992 = 1) |
2.1.17. ábra. Szlovákia GDP-adatai nemzeti és külföldi felbontásban (1992 = 1) |
2.2.1. ábra. A vállalatok hatékonysági sorrendbe rendezése termelékenységük alapján |
2.2.2. ábracsoport. Példák speciális vállalatok létrehozására: |
2.2.2/a ábra. Termelékenységi osztályok |
2.2.2/b ábra. Speciális vállalatok létrehozása |
2.2.2/c ábra. Termelékenységi osztályok – bővített változat |
2.2.2/d ábra. Termelékenységi osztályok |
2.2.3. ábra. A vállalatok hatékonysági sorrendje a NAV mérlegbeszámolói alapján |
2.2.4. ábracsoport. Különböző mutatók eloszlása a termelékenységi osztályok mentén |
2.2.4/a ábra. A vállalatok eloszlása a teljes sokaságban |
2.2.4/b ábra. A vállalatok eloszlása a 2–31. termelékenységi osztályban |
2.2.4/c ábra. A foglalkoztatott-létszám eloszlása a teljes sokaságban |
2.2.4/d ábra. A foglalkoztatott-létszám eloszlása a 2-31. termelékenységi osztályban |
2.2.4/e ábra. A megtermelt hozzáadott érték eloszlása a teljes sokaságban |
2.2.4/f ábra. A megtermelt hozzáadott érték eloszlása a 2–31. termelékenységi osztályban |
2.2.5. ábra. Sveiby kiterjesztett vállalati vagyonmérlege |
2.2.6. ábra. A tudástőke-számítás algoritmusa grafikusan ábrázolva |
2.2.7. ábra. A számítások eredményei az előrejelzett évekre |
2.2.8. ábra. A számítások folyamata |
2.2.9. ábracsoport. Eredmények a TT1 és TT2 mátrixok alapján: |
2.2.9/a ábra. Termelési tényezők a termelékenységi osztályokban – a minta-adatkörben |
2.2.9/b ábra. Termelési tényezők a termelékenységi osztályokban – a teljes adatkörben |
2.2.9/c ábra. Termelési tényezők egy főre vetített értéke a termelékenységi osztályokban – a minta-adatkörben |
2.2.9/d ábra. Termelési tényezők egy főre vetített értéke a termelékenységi osztályokban – a teljes adatkörben |
2.2.9/e ábra. Az egy főre jutó termelésitényező-felhasználások az átlagos vállalat százalékában a termelékenységi osztályokban – a minta-adatkörben |
2.2.9/f ábra. Az egy főre jutó termelésitényező-felhasználások az átlagos vállalat százalékában a termelékenységi osztályokban – a teljes adatkörben |
2.2.9/g ábra. A költséghányadok a termelékenységi osztályokban – a minta-adatkörben |
2.2.9/h ábra. A költséghányadok a termelékenységi osztályokban – a teljes adatkörben |
2.2.10. ábra. A termelékenység és a közgazdasági profit |
2.3.1. ábracsoport. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása méretnagyság szerint |
2.3.1/a ábra. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása méretnagyság szerint |
2.3.1/b ábra. A vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása méretnagyság szerint |
2.3.1/c ábra. A vállalatok termelésitényező-felhasználási fajlagosai méretnagyság szerint |
2.3.2. ábracsoport. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása a tulajdonosok szerint |
2.3.2/a ábra. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása tulajdonosok szerint |
2.3.2/b ábra. A vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása tulajdonosok szerint |
2.3.2/c ábra. A vállalatok termelésitényező-felhasználási fajlagosai tulajdonosok szerint |
2.3.3. ábracsoport. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása ágazati csoportosítás szerint |
2.3.3/a ábra. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása ágazati csoportosítás szerint |
2.3.3/b ábra. A vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása ágazati csoportosítás szerint |
2.3.3/c ábra. A vállalatok termelésitényező-felhasználási fajlagosai ágazati csoportosítás szerint |
2.3.4/a ábra. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása tudásintenzitás szerint |
2.3.4/b ábra. A vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása tudásintenzitás szerint |
2.3.4/c ábra. A vállalatok termelésitényező-felhasználási fajlagosai tudásintenzitás szerint |
2.3.5. ábracsoport. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása upstream – gyártási – downstream besorolás szerint |
2.3.5/a ábra. A vállalatok hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása upstream – gyártási – downstream csoportosítás szerint |
2.3.5/b ábra. A vállalatok egy főre jutó hozzáadott értéke és termelésitényező-felhasználása upstream – gyártási – downstream csoportosítás szerint |
2.3.5/c ábra. A vállalatok termelésitényező-felhasználási fajlagosai upastream – gyártási – downstream besorolás szerint |
2.3.6. ábra. A vállalatok aránya az osztályközökben – Németország |
2.3.7. ábra. A vállalatok aránya az osztályközökben – Magyarország |
2.3.8. ábra. A termelékenység és a termelésitényező-felszereltség az átlagos termelékenységű vállalatok adatainak százalékában a kiemelt országokban |
2.3.9. ábra. A költséghányadok a termelékenység függvényében a kiemelt országokban |
2.3.10. ábra. A termelékenység és a termelésitényező-felszereltség az átlagos termelékenységű vállalatok adatainak százalékában a visegrádi országokban |
2.3.11. ábra. A bérhányad és az amortizációs hányad alakulása osztályközönként és a visegrádi országokban |
2.4.1/a ábra. A legfontosabb országcsoportok mosolygörbéi és háttérstruktúrái – 2021 |
2.4.1/b ábra. A V4-országok mosolygörbéi és háttérstruktúrái – 2021 |
2.4.2. ábracsoport. Kína és az USA mosolygörbéi és háttérstruktúrái: |
2.4.2/a ábra. Kína – 2021 |
2.4.2/b ábra. USA – 2021 |
2.4.3/a ábra. A legfontosabb országcsoportok mosolygörbéi és erőforrás-igényességi mutatói – 2021 |
2.4.3/b ábra. A V4-országok mosolygörbéi és erőforrás-igényességi mutatói – 2021 |
2.4.4. ábra. Az egyes struktúrák jelölése ikonokkal |
2.5.1. ábra. A nemzetközi ÁKM-ek sémája |
2.5.2/a ábra. Az összes kibocsátás szerkezete – fejlett országok |
2.5.2/b ábra. Az összes kibocsátás szerkezete – fejlődő országok |
2.5.2/c ábra. A feldolgozóipari összes kibocsátás szerkezete – fejlett országok |
2.5.2/d ábra. A feldolgozóipari összes kibocsátás szerkezete – fejlődő országok |
2.5.3/a ábra. Termelékenység és hozzáadottérték-tartalom – fejlett országok – 2000–2019 |
2.5.3/b ábra. Termelékenység és hozzáadottérték-tartalom – fejlett országok – 2000–2019 átlaga |
2.5.3/c ábra. Termelékenység és hozzáadottérték-tartalom – fejlődő országok – 2000–2019 |
2.5.3/d ábra. Termelékenység és hozzáadottérték-tartalom – fejlődő országok – 2000–2019 átlaga |
2.5.4. ábra. A termelékenység és a hozzáadott érték az átlagok alapján |
2.5.5. ábracsoport. Magyarország és Németország termelékenységének és jövedelmezőségének összehasonlítása: |
2.5.5/a ábra. Összefoglaló mutatók – 2000 D – Magyarország–Németország |
2.5.5/b ábra. Összefoglaló mutatók – 2019 F – Magyarország–Németország |
2.5.6. ábracsoport. Svájc és Ausztria termelékenysége és jövedelmezősége: |
2.5.6/a ábra. Összefoglaló mutatók – 2000 D – Svájc–Ausztria |
2.5.6/b ábra. Összefoglaló mutatók – 2019 F – Svájc–Ausztria |
2.5.7. ábracsoport. Csehország és Szlovákia termelékenysége és jövedelmezősége: |
2.5.7/a ábra. Összefoglaló mutatók – 2000 D – Csehország–Szlovákia |
2.5.7/b ábra. Összefoglaló mutatók – 2019 F – Csehország–Szlovákia |
2.5.8. ábracsoport. A Magyarország és Lengyelország termelékenysége és jövedelmezősége: |
2.5.8/a ábra. Összefoglaló mutatók – 2000 D – Magyarország–Lengyelország |
2.5.8/b ábra. Összefoglaló mutatók – 2019 F – Magyarország–Lengyelország |
2.5.9. ábracsoport. Az Egyesült Államok és Kína termelékenysége és jövedelmezősége: |
2.5.9/a ábra. Összefoglaló mutatók – 2000 D – Egyesült Államok–Kína |
2.5.9/b ábra. Összefoglaló mutatók – 2019 F – Egyesült Államok–Kína |
2.5.10. ábracsoport (a, b). Az egyes régiók ráfordításainak és kibocsátásainak szerkezete 2020-ban a nemzetgazdaság egészében: |
2.5.10/a ábra. A régiók külső ráfordítási kapcsolatai (tartalom: ágazatok összesen) |
2.5.10/b ábra. A régiók külső kibocsátási kapcsolatai (tartalom: ágazatok összesen) |
2.5.10. ábracsoport (c, d). Az egyes régiók ráfordításainak és kibocsátásainak szerkezete 2020-ban a feldolgozóiparban: |
2.5.10/c ábra. A régiók külső ráfordítási kapcsolatai (tartalom: feldolgozóipar) |
2.5.10/d ábra. A régiók külső kibocsátási kapcsolatai (tartalom: feldolgozóipar) |
2.5.11/a ábra. A termelési, a jövedelmi és a foglalkoztatási struktúra eltérése az USA-ban és Kínában 2000-ben és 2019-ben – abszolút eltérések |
2.5.11/b ábra. A termelési, a jövedelmi és a foglalkoztatási struktúra eltérése az USA-ban és Kínában 2000-ben és 2019-ben – relatív eltérések |
2.6.1. ábra. Az elszámolási azonosságok átalakítása modellezési egyenletté |
2.6.2. ábra. A modellszámítások szervezése |
2.6.3. ábracsoport. A foglalkoztatottság és a termelékenység bázisidőszaki növekedése és meghosszabbítása a bázismodellben 2025-ig (fő/millió Ft): |
2.6.3/a ábra. A foglalkoztatottság képzettség szerint (fő) |
2.6.3/b ábra. A foglalkoztatottsági szerkezet képzettség szerint (%) |
2.6.3/c ábra. A foglalkoztatottság 10 szakma szerint (fő) |
2.6.3/d ábra. A foglalkoztatottság szerkezete 10 szakma szerint (%) |
2.6.3/e ábra. Egységnyi termelésre jutó foglalkoztatott végzettség szerint (fő/millió Ft) |
2.6.3/f ábra. Egységnyi termelésre jutó foglalkoztatott 10 szakma szerint (fő/millió Ft) |
2.6.4. ábracsoport. A foglalkoztatás iskolai végzettség és szakmák szerinti változása a bázismodellben |
2.6.5. ábra. A 2025. évi foglalkoztatottság változása upstream centrikus fejlesztés esetén a változatlan szerkezetű növekedés foglalkoztatottsági szintjéhez képest képzettség szerinti és ágazati bontásban |
2.6.6. ábra. A 2025. évi foglalkoztatottság változása downstream centrikus fejlesztés esetén a változatlan szerkezetű növekedés foglalkoztatottsági szintjéhez képest képzettség szerinti és ágazati bontásban |
2.6.7. ábra. A 2025. évi foglalkoztatottság változása upstream centrikus fejlesztés esetén a változatlan szerkezetű növekedés foglalkoztatottsági szintjéhez képest szakmák (FEOR) szerinti és ágazati bontásban |
2.6.8. ábra. A 2025 évi foglalkoztatottság változása downstream centrikus fejlesztés esetén a változatlan szerkezetű növekedés foglalkoztatottsági szintjéhez képest szakmák (FEOR) szerinti és ágazati bontásban |
2.6.9/a ábra. A foglalkoztatás hagyományos ágazatcsoportonként és szakmacsoportokként (azonos a főfejezet 1.6.1. ábrájával) |
2.6.9/b ábra. A foglalkoztatottak szakmacsoportos szerkezete hagyományos ágazatcsoportokként és a foglalkoztatottak elsődleges képzésben eltöltött éveinek átlagos száma |
2.6.9/c ábra. A termelés létszámigényessége hagyományos ágazatcsoportonként és szakmacsoportokként |
2.6.10/a ábra. A foglalkoztatás upstream, gyártási és downstream ágazatcsoportonként és szakmacsoportokként |
2.6.10/b ábra. A foglalkoztatottak szakmacsoportos szerkezete upstream, gyártási és downstream ágazatcsoportokként és az elsődleges képzésben eltöltött átlagos éveik száma |
2.6.10/c ábra. A termelés létszámigényessége upstream, gyártási és downstream ágazatcsoportonként és szakmacsoportokként |
Tartalomjegyzék
- Sodródásból feljebb lépés • Tudásalapú versenyképesség
- Impresszum
- Ábrajegyzék
- Táblázatjegyzék
- Bevezetés
- 1. Sodródásból feljebb lépés
- 1.1. Elégtelen konvergencia
- 1.2. A vállalatok korszerűsödése
- 1.3. Vállalataink versenyképessége
- 1.4. A termelési ellátási láncok szerveződése
- 1.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
- 1.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
- 1.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
- 1.8. Sodródásból feljebb lépés – összefoglalás
- 1.1. Elégtelen konvergencia
- 2. A versenyképesség részletes elemzése
- 2.1. Elégtelen konvergencia
- 2.1.1. A logaritmikus tengelyű ábrák értelmezése
- 2.1.2. A Jánossy-féle trendvonal-elmélet ismertetése
- 2.1.3. A kiemelt országok növekedése
- 2.1.4. A növekedési térkép
- 2.1.5. A domestic GDP-növekedés felbontása (unbundlingja) nemzeti és külföldi GDP-növekedésre
- 2.1.6. A V4-országok növekedéséről
- 2.1.7. A konvergencia megítéléséről
- 2.1.1. A logaritmikus tengelyű ábrák értelmezése
- 2.2. A vállalatok korszerűsödése
- 2.3. Vállalataink versenyképessége
- 2.4. A termelési ellátási láncok kialakulása
- 2.4.1. A termelékenység és jövedelmezőség közötti különbség
- 2.4.2. Egy fontos módszertani eszköz a termelékenység és a jövedelmezőség eltérésének elemzéséhez: az ÁKM
- 2.4.3. A mosolygörbe kvantifikálása
- 2.4.4. A közepes jövedelmi csapda nemzetközi összehasonlításban
- 2.4.5. A mosolygörbék, a háttérstruktúrák és az igényességi mutatók sztochasztikus természetéről
- 2.4.1. A termelékenység és jövedelmezőség közötti különbség
- 2.5. Magyarország részvétele a nemzetközi integrációs hálózatokban
- 2.6. Stratégiai megfontolások a szakmastruktúra fejlesztéséhez
- 2.7. Feljebb lépés az integrációs hálózatokban – upgrading
- 2.7.1. Kiemelt kapitalizmusvariációk
- 2.7.1.1. Függés a legfontosabb beruházási forrástól
- 2.7.1.2. Alkalmazkodási kényszer a legnagyobb beruházók működési modelljéhez
- 2.7.1.3. Hatás a társadalmi partnerek együttműködésére
- 2.7.1.4. Hatás az oktatási és képzési rendszerekre
- 2.7.1.5. Hatás az innovációs folyamatokra
- 2.7.1.6. Hatás a társadalom egészére
- 2.7.1.7. Vállalatkormányzás
- 2.7.1.8. Vállalati pénzügyek
- 2.7.1.9. Munkaviszonyok
- 2.7.1.10. Innováció
- 2.7.1.11. Hazai piac és nemzetközi integráció
- 2.7.1.1. Függés a legfontosabb beruházási forrástól
- 2.7.2. Történelmi determinációk
- 2.7.3. A zsákutcás fejlődés veszélyei
- 2.7.1. Kiemelt kapitalizmusvariációk
- 2.1. Elégtelen konvergencia
- 3. Felhasznált források
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2024
ISBN: 978 963 664 023 1
Ha a vadvízi evezősök nem húznak megfelelő irányítás mentén, akkor veszélyben vannak és nem oda érkeznek, ahova akarnak. A könyv Magyarország elmúlt harminc évét ennek szellemében tekinti át. Belesodródtunk egy csapdahelyzetbe és nem oda jutottunk, ahova szerettünk volna. Ezt korrigálni kell! A korábbi sodródást csak akkor kerülhetjük el, ha egy dinamikusan fejlődő tudástársadalom irányába húzunk. Ezt individuálisan sokan felismerték és tesznek is érte, de az erőfeszítések még nem kellően koordináltak. Ennek kialakításához segít a könyv egy mély kvantitatív helyzetleírással és néhány stratégiai kitörési irány felvázolásával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/boda-kiss-lancz-matyusz-thek-sodrodasbol-feljebb-lepes//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero