Kérchy Anna

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Metamediális játék Lewis Carroll fantáziavilágában


Nonszensz és matematika: logika, képzelet, hit

Carroll szerint a nonszensz a szellemi agytornának köszönhető spirituális gyakorlat: illogikáját csak az tudja értékelni, aki képes a logikus gondolkodásra is. Ráció és irracionalitás közt billegő képzelete – a matematikát, a nyelvfilozófiával és teológiával ötvözve – a bibliai számmisztikából is nyerhetett ihletet, amikor Alice kalandjai során az absztrakt számfogalmakat is a hihetőség-hihetetlenség képzeteivel társítja. Az anglikán vallás alapvető hittétele arra vonatkozóan, hogy Isten egy, s ugyanakkor három (a Szentháromságban), épp olyan képzeleti kihívás, mint annak konceptualizálása, hogy lehet semmit látni, mindent odaadni, mégis valamit megtartani; hogy miért üdvös éppen hat lehetetlen dolgot elgondolni éhgyomorra reggeli előtt; vagy hogy lehet az, hogy egy ember sem képes megállítani az időt, de kettő talán már igen.1 Nem véletlen, hogy mikor a Sakk Királynő valami igazán elképzelhetetlent akar elképzeltetni Alice-szel, arra kéri, hunyja be a szemét, tartsa vissza a lélegzetét, és gondolja el, hogy felséges személye épp százegy éves, öthónapos és egynapos – nem könnyű feladat, de kellő gyakorlással kivitelezhető,2 akár Carroll számtalan mentális rekreációja és szórakoztató logikai matematikai feladványai.

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 027 9

A monográfia célja a Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832-1898) sokrétű munkásságának feltérképezése. Az életút és az életmű párhuzamos bemutatása során a kanonikus szerzőfigura alakváltozásait és a kritikai recepció elmozdulásait is nyomon követve tárul fel a Carroll-korpusz interdiszciplináris gondolatiságában összetett metamediális allúziórendszere. A hagyományosan irodalmi műfajként számontartott nonszensz a carrolli poétika és politika fő mozgatórugójaként a szépírásaival következetesen párbeszédbe állított fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, matematikai-logikai és bölcseleti filozófiai munkásságát is meghatározza; a szerzőt a transzmediális történetmondás előfutáraként láttatja. A nonszensz stilisztikai-retorikai sajátosságai, paradoxonokkal való játéka és stratégikus jelentés elbizonytalanítása ideológiakritikai téttel, demokratizáló küldetéssel bír. A nonszensz sajátosan carrolli – ikonotextuális, etológiai, teológiai, matematikai, fordításpoétikai, ludológiai – vetületeinek tükrében a badarsággal való viaskodás szolidaritásra hívó, közösségi létélményként sejlik fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerchy-a-viktorianus-nonszensz-poetikaja-es-politikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave