Kérchy Anna

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Metamediális játék Lewis Carroll fantáziavilágában


A nonszensz intermediális aspektusai: ikonotextuális nonreprezentáció és metaforikus képes beszéd

A referencialitás helyébe lépő metaforicitás, a sűrített költői képek, a szokatlan stiláris vagy szerkezeti megoldások és a zeneiség eszközei főként a lírának tulajdonított jegyek, s ennek megfelelően a nonszenszt elsősorban szépirodalmi írásmódként, költői műfajként tartják számon. Bár ez ideig én is jobbára a szövegek rendellenes működésére koncentráltam, de fontos röviden megjegyezni, hogy a nonszenszre jellemző jelentésmegbicsaklás alakzatait fellelhetjük számos más médiában is. Ezek közül most csak néhányat említek, művészettörténeti térben és időben olykor eltávolodva Carroll szövegétől, azzal a céllal, hogy a nonszensz társművészeti közlésmódok példáján keresztül, a panoramikus perspektívához közelítve világítsak rá a Carroll irodalmi munkásságát átszövő intermediális játékosságra, mely gyakran forradalmi művészeti törekvések és szemiotikai programok előfutáraként értelmezhető. A carrolli nonszensz protoposztmodern jellegéről már szó esett az előszóban, a következőkben többek közt a szuprematista absztrakt festészettel, a pszichogeográfia megtestesült térélményével és a free jazzel való rokonságát igyekszem felvillantani.

A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 027 9

A monográfia célja a Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832-1898) sokrétű munkásságának feltérképezése. Az életút és az életmű párhuzamos bemutatása során a kanonikus szerzőfigura alakváltozásait és a kritikai recepció elmozdulásait is nyomon követve tárul fel a Carroll-korpusz interdiszciplináris gondolatiságában összetett metamediális allúziórendszere. A hagyományosan irodalmi műfajként számontartott nonszensz a carrolli poétika és politika fő mozgatórugójaként a szépírásaival következetesen párbeszédbe állított fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, matematikai-logikai és bölcseleti filozófiai munkásságát is meghatározza; a szerzőt a transzmediális történetmondás előfutáraként láttatja. A nonszensz stilisztikai-retorikai sajátosságai, paradoxonokkal való játéka és stratégikus jelentés elbizonytalanítása ideológiakritikai téttel, demokratizáló küldetéssel bír. A nonszensz sajátosan carrolli – ikonotextuális, etológiai, teológiai, matematikai, fordításpoétikai, ludológiai – vetületeinek tükrében a badarsággal való viaskodás szolidaritásra hívó, közösségi létélményként sejlik fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerchy-a-viktorianus-nonszensz-poetikaja-es-politikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave