Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A nyelvtani és a zenei ritmikai feldolgozás fejlődésének kapcsolata
›
2. A zenei ritmus és a beszélt nyelv feldolgozása közötti hasonlóságok
›
2.2. Neurális oszcillációk

2.2. Neurális oszcillációk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A neurális oszcillációk szabályosan ismétlődő idegsejtek által generált gátló és serkentő elektromos aktivitásmintázatok (Buzsáki 2019; Buzsáki–Draguhn 2004). Számos tanulmány utal arra, hogy az oszcillációk mind a zenei ritmus (Fujioka et al. 2012; Nozaradan et al. 2011; 2012; 2015), mind a beszélt nyelv (Giraud–Poeppel 2012; Kösem et al. 2018; Kösem–Wassenhove 2017) feldolgozásában kiemelt szerepet játszanak, és hasonlóan működnek a két területen (Harding et al. 2019; Jones 2019). A neurális oszcillációk különböző frekvenciákon jelenhetnek meg (Buzsáki–Draguhn 2004), és hierarchikusan összekapcsolódhatnak, így támogatva az információ feldolgozását és integrációját különböző egymásba ágyazott frekvenciákon (Jones 2016).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: A beszélt nyelv és a zenei ritmus feldolgozásában szerepet játszó folyamatok. Az ábra Ladányi et al. (2020) 1. ábrájának magyar nyelvű adaptációja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyan számos tanulmány kimutatta neurális oszcillációk szinkronizálódását a bejövő hangingerek szabályosságaival, a szinkronizáció pontos funkciója egyelőre nem tisztázott. Egyes elméletek szerint ez a szinkronizálódás abban segít, hogy figyelmünket a megfelelő pillanatokban fordítsuk a bejövő hangingerre (Jones 2019). Mások az oszcillációknak a hanginger megfelelő egységekre bontásában (angolul chunking), az információ integrálásában és a hierarchikus feldolgozásban játszott szerepét hangsúlyozzák (Giraud–Poeppel 2012; Meyer 2018; Poeppel–Assaneo 2020). A neurális oszcillációknak a predikciók generálásában és a predikciós folyamatok hibáinak jelzésében is szerepe lehet (Arnal–Giraud 2012; Buzsáki 2019; Chao et al. 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az agyi oszcillációk ezen túl kapcsolatba hozhatók a PRISM által hangsúlyozott másik két, a nyelvi és ritmikai feldolgozást is támogató folyamattal is. A precíz hallási feldolgozás elősegíti az oszcillációk pontos szinkronizációját (Goswami 2011; Poeppel 2003), és az oszcillációk szerepet játszanak a motoros és hallási területek közti kapcsolódásban, lehetővé téve így a szenzomotoros összekapcsolódást (Morillon–Baillet 2017; van Wijk et al. 2012; Yang et al. 2018).
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave