Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A fejlődési nyelvtani patológia fogalomrendszerének és magyarázó modelljeinek változása fél évszázad alatt
›
2. Az SLI fogalom és a FOXP2 gén szerepének felértékelődése

2. Az SLI fogalom és a FOXP2 gén szerepének felértékelődése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990‑es évekre – mintegy Lenneberg örökségeként – a következő radikális gondolatmenet bontakozott ki. Azért említek „radikálisat”, mert az a tábor, amelyik magát a specifikus zavart s annak genetikai meghatározottságát a tanulási mechanizmusok korlátozott működésében feltételezte – például Elisabeth Bates (Bates et al. 1995) – a kutatási irány kezdeteitől kétellyel kezelte. Marchman és Bates (1994) a korai nyelvfejlődési zavarokra, szemben a nyelvtani korlátozottságra alapozó sajátos elképzelésekkel, egy ún. „kritikus szókincs” elképzelést fogalmaztak meg. A grammatikalizáció a holofrázis (’egyszavas mondat’) szakaszt követően bizonyos küszöb-szókincsnagyság (kb. 300 szó) után kezdődik el. Eszerint a nyelvtanfejlődési zavart mutató gyermekeknél a tanulás, a nyelvtani elsajátítás lenne lassabb. A lassabb tempó miatt pedig – mégiscsak megengedve egy nyelvelsajátítási érzékeny periódust – ezek a gyermekek a kései kezdés miatt sosem érnék el a szokványos nyelvtani jártasság szintjét.
 
 

2.1. Az SLI gondolatmenet alapvető jellemzői

2.2. Az SLI mint disszociációs elven alapuló fejlődési zavar

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave