Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A fejlődési nyelvtani patológia fogalomrendszerének és magyarázó modelljeinek változása fél évszázad alatt
›
2. Az SLI fogalom és a FOXP2 gén szerepének felértékelődése
›
2.1. Az SLI gondolatmenet alapvető jellemzői

2.1. Az SLI gondolatmenet alapvető jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak olyan fejlődési zavarok, melyekben pusztán a nyelv mint rendszer pszichológiai képviselete sérül, sőt bizonyos interpretáció szerint specifikusan a nyelv grammatikai aspektusa, a szabálykiemelés szintje sérül (Pinker 1991; 1999), miközben a szókincs, a szemantika és a pragmatika érintetlen marad. Ezt nevezzük a Specific Language Impairment (SLI) koncepciójának. A terminus és a klinikum leírására Leonard (1998) könyve, magyar nyelven pedig Pléh et al. (2008) és Kas (2011) jó forrás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kibontakozó „szindrómakereső” érvelés a nyelvtanon belül kitüntetetten a morfológia zavarait emelte ki. SLI – vagy a javasolt magyar kifejezést használva, a specifikus nyelvi zavar (SNyZ) – esetén a szabályos morfológia (learn → learned) különösen nehéz, míg a rendhagyó alakok (go → went) nem drámaian nehezek. A feltűnő nyelvi zavarok a nyelvtani egyeztetéssel (pl. *The boys goes, the girl go), s általában az alaktan és a mondattani szerepek kapcsolatával, a magyarban például a vonzatok összekeverésével kapcsolatosak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel függ össze egy mára már javarészt megkérdőjelezett analógia a szerzett, agysérülési alapú és a fejlődési zavarok között. Eszerint a sajátosan nyelvtani fejlődési zavar azért lépne fel, mert a bal homloklebenyi Broca-terület szabálykiemelő működése zavart, míg a halántéklebenyben található Wernicke-terület képes az elemek egyedi asszociatív tanulására. Az SLI szindrómával élő gyerek a szabályos alakot ugyanúgy tanulja, mint a rendhagyót, vagyis elemenként (Pinker 1991; Clahsen 1999). A feltűnő nyelvi zavarok (a lexikaival szembeállított) nyelvtani egyeztetéssel kapcsolatosak, mint Ullman és Gopnik (1999) igen részletes, kísérleti módszereket is használó dolgozata kimutatta a sokat vizsgált KE családnál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SLI tünetegyüttest mutató 5–8 éves gyermekek nem tudnak szabályosan múlt időbe tenni új igei alakokat (plam → plammed, crive → crived), míg nincsen nagyobb gondjuk a szabálytalan alakok mintájára alakuló új formákkal (crive → crove). Ráadásul náluk gyakoriságfüggő a szabályos alak múlt idejének formálása. Vagyis amikor helyesen mondják azt, hogy learned, ezt is azért teszik, mert emlékezetükből előhívják a megfelelő a formát. Az élénk terminológiai viták során történtek olyan tisztázási erőfeszítések is, amelyek külön alkategóriaként kezelték a ’nyelvtani SLI’ szindrómát (van der Lely–Stollwerck 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből a lelkes „szindrómakeresésből” egy magyar esettanulmánnyal mi is kivettük a részünket (Vinkler–Pléh 1995; Pléh–Vinkler 2006). Egy kifejezetten expresszív nyelvtani gondokkal küzdő kislány esetét mutattuk be 7 és 9 éves életkorban rögzített, például képleírással kiváltott produkcióban, illetve bonyolultabb szerkezetek ismétlésében. Megjelentek nála a vonzathelyettesítések, a gyakori tárgyrag irányában (l. (1), (2)). Néha a függő esetet az alanyeset váltotta fel (3). Megjelent a vonzatok összekeverése (4a, b), általában a tárgyraggal helyettesítve a függő eseteket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(1)
Összevesztek a macin → *Összevesztek a macit
(2)
Odaadja a fiú a lánynak → *Odaadja a fiú a lányt
(3)
Kukucskálnak az ablakból → *Kukucskálnak az ablak.
(4)
a. *A katona emlékszik a kalauzt.
b. *Levágta a fával a fűrészt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos nyelv ’SLI mintázatának’ összehasonlítására Leonard (2000), valamint Lukács et al. (2014) ad jó összefoglalást. Az érintett gyerekeknek minden nyelvben nehézségei vannak az alaktannal, de ennek részletei nyelvfüggőek. A gazdag főnévi paradigmájú nyelvekben (például a magyarban vagy a finnben) az igék könnyebbek, a fő nehézségek a főnévi végződéseknél jelennek meg. A magyarban Lukács Ágnes kutatócsoportjának részletes, nagy gyermekcsoportokkal végzett és sok morfológiai képletre kiterjedő vizsgálatai szerint a nem áttetsző vonzatok kezelése nehéz (fél a lánytól, haragszik a fiúra). Ugyanakkor a legtöbb vizsgált tényezőben fejlődési elmaradás van, s nem minőségi eltérés: az SLI gyermek ugyanabba az irányba halad, mint a tipikus fejlődésű (Lukács et al. 2010). Bonyolult vonatkozó mellékmondatok kezelésében azonban azt találták, hogy míg a tipikus fejlődésű gyerekeknél a szerepváltás okoz nehézséget (5), addig az SLI (az ő rövidítésükkel: SNyZ) gyermekeknek a közbeékelés (6) jelent gondot (Kas–Lukács 2008).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)
A kutya elkergette a disznót, amely fellökte a tigrist.
(6)
A kutya, aki a disznót kergeti, fellökte a tigrist.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kas és Józsa (2018) eredményei szerint a birtokos szerkezetek komplexitása (az oroszlán lantjai vs. az oroszlánok lantja) is nehezen kezelhető SNyZ esetén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tünetek variabilitása mögött a vizsgált nyelvek mindegyikében tetten érhető volt a grammatikai morfológia korlátozottsága. Ez azonban sohasem kategorikus, inkább fokozatbeli eltérés: a specifikus nyelvi zavarban is használnak a gyerekek grammatikai morfémákat, csak arányaiban kevesebbszer helyesen, mint tipikus fejlődésű társaik. A nem túl magas arányban, de mégiscsak megfigyelhető túláltalánosítások is a grammatikai morfológia produktív, bár alacsonyabb színvonalú alkalmazásáról tanúskodnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvek strukturális eltérései nem triviális módon kapcsolódnak az elméleti magyarázatokhoz. Könnyen elképzelhető, hogy a specifikus nyelvfejlődési zavar ugyanazon vagy hasonló kognitív erőforrásoknak az adott nyelv jellemzőire sajátos atipikus felhasználását tükrözi. A morfológiai zavarok jellege például lehet azért változékony, mert mindegyik esetben a nyelvi szintek közötti integráció, az interface megalkotásában érintett munkaemlékezeti folyamatokkal kapcsolatos. Fletcher (1992) mutatott rá arra, hogy az angolban az ilyen hibát elkövető gyermekeknél talán nem is annyira az egyeztetés jelenti a nehézséget, mint inkább a morfológiai és szintaktikai szerepek egymáshoz viszonyításával kapcsolatos problémák. A gyermek nem képes következetesen összekapcsolni az alaktani jegyeket a megfelelő mondattani szerepekkel. Vagyis a zavar alapja ebben a nyelvészeti értelmezésben az alaktan-mondattan illesztés (interface) elégtelensége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lehet, hogy ezen a téren is hasonló tipológiára lesz majd mód és szükség, mint a nyelvfeldolgozás tekintetében, ahol az adott nyelvtípusra jellemző feldolgozási módokat lehet feltételezni (Gergely 1991; Pléh 1998).
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave