3.5. Az SLI fogalmát felváltja a DLD
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p1)
A gyakorló klinikust nyilván érdekli a tünetek és szindrómák előfordulási gyakorisága s a tünetek sorsa. A szokványos becslések 3–4%-ról beszélnek. Johnson és munkatársai (1999) viszonylag enyhe kritériumokat használva (egy szórásnyi eltérés az életkori elváráshoz képest) azt találták, hogy az ötéves gyerekek 7%-ánál állnak fenn ezek a tünetek. Az érintett gyerekeknek 14 év után is megmaradnak a nyelvtani nehézségeik, bár kora iskoláskortól számos kompenzációs stratégiát használnak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__179/#m1217anyt36_177_p2)
Eközben, bár az SLI maga egyre gyakrabban használt kategóriává vált, amely egyes szerzők szerint a 4–6 éves gyermekek 5–7%-át érintheti, a sok tünet és kategóriaátfedés, valamint elméleti megfontolások miatt maga a terminus is megkérdőjeleződött. Évekig tartó szakmai konzultáció nyomán egy Dorothy Bishop (2017) vezette szakmai konzorcium úgy döntött, hogy az SLI fogalmát felváltja a developmental language disorder (DLD, nyelvfejlődési zavar) terminussal. A konzorcium egy diagnosztikai folyamatábrát is összeállított (1. ábra). Ez mintegy a klinikai munka idői diagramja, vagyis annak bemutatása, hogy milyen lépésekben jutunk el a sajátos nyelvi zavar feltételezéséig.