4. Konklúziók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amint a 2. ábra összefoglalja, a fejlődési zavarok, az innátizmus és a moduláris elmefelfogás tekintetében egyaránt kulcsszereplőnek tekinthető SLI-hoz fűzött remények csalódást okoztak. A korábban elterjedt SNyZ/SLI fogalmát és terminológiáját is kicseréltük. A fejlődési nyelvi zavar (DLD) sokkal kevésbé specifikus viselkedési szinten, de sokkal kevésbé sajátos genetikai szinten is. Mindez, ami a viselkedéses értelmezést illeti, egy olyan elmélet felé vezet, amely a képességek fokozatos kibontakozását állítja előtérbe a puszta, tervrajzszerű genetikai meghatározottság helyett. Egy olyan fejlődéskép kezd kialakulni, amely a Chomsky-féle merev innátizmussal szemben olyan magyarázatot ad, amely szerint a fejlődés mindig interakciót jelent a környezet és a genetikai program-potenciálok között.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: A nyelvfejlődési zavarok diagnosztikai folyamatábrája Bishop et al. (2017) nyomán
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor ez nem teszi fölöslegessé a terminológia és a fogalmi rendszer útvesztőjében tett 70 évnyi kirándulást. A radikális elméletek mind a viselkedési, mind a genetikai értelmezés terén világosabb hipotézisvizsgálatokat, s mára kibontakozott tisztánlátást eredményeztek. Nem azért látjuk összetettebbnek a fejlődési nyelvi zavarok meghatározóit, mert eleve minden folyamatot komplexnek tételezünk, hanem azért, mert a radikális hipotézisek ellenőrzése kikényszerítette a szembeállító vizsgálatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A genetikai zavarok értelmezését célzó mai kognitív kutatások a korábbi, vagyis a szerzett agysérülések disszociatív logikáját és a klasszikus genetikát felhasználó „mindent vagy semmit” megfontolások helyett új érvelést állítanak előtérbe. Hadd idézzem erről egy korábbi okfejtésemet:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Mára észrevettük, hogy a magasabb kognitív funkciókra nem lehet egy klasszikus mendeli genetikai képet rávetíteni, amely minden kognitív vonást egy sajátos gén általi szabályozottság alá rendelne.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: Az SLI fogalmának változása 70 év alatt
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maga a genetika is sokkal plasztikusabbá vált. Rácsodálkozunk arra, hogy a mintegy húszezer gén talán nem is tud egyenként olyan sok mozzanatot meghatározni, ezért a kognitív fejlődés genetikai meghatározottságában is előtérbe kell helyeznünk a szabályozó működések jelentőségét. Másrészt észrevesszük azt is, hogy a magasabb kognitív rendszerekben számos olyan többkomponensű rendszer van, amelyek közös adaptív funkciókat valósítanak meg. […] Sokszor a megfelelő analógia a szürkületi és a nappali látás, ahol kétféle rendszer egyazon funkciót a nagy megvilágítási körülmények között is érvényesülő vizuális viselkedésirányítás valósítja meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harmadrészt, az idegrendszer bizonyos részei az emlősöknél, abban a világban, ahol az agykéreg egy része hatalmas tanulógépezetként működik, éppenséggel genetikailag meghatározottan viszonylag hajlékony. Ebből az következik, hogy maguk a genetikailag jelenségszinten minőségi eltérést mutató kognitív zavarok is fejlődési úton érik el ismert képüket.” (Pléh 2010, 56)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami a specifikusság magyarázójának szánt FOXP2 gén sorsát illeti, „a FOXP2 jelenléte más állatoknál nem csökkenti a saját relevanciáját a beszéd és a nyelv vonatkozásában, hanem inkább egy másik példája a meglévő útvonalak felhasználásának és módosításának az evolúció során. Bár a nyelvhez kapcsolódó genetikai útvonalak részben más genetikai kaszkádokból kerültek ki, ez nem jelenti azt, hogy szükségszerűen ugyanazokra az idegi alapokra támaszkodnak, mint ezek az egyéb rendszerek. Igencsak lehetséges például, hogy a hierarchikus nyelvtan leképezésének képességét részben ugyanazok a gének befolyásolták, amelyek a hierarchikus tervek leképezését más területeken is befolyásolják” (Marcus–Fisher 2003, 261).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvi fejlődési zavarok kutatása igen forrongó terület. Az elméleti kutató számára azonban a mai helyzet fél évszázad élénk vitái után megenged néhány módszertani és elméleti tanulságot. Ezek a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Komolyan kell venni a nyelvvel is foglalkozó gyakorló klinikai pszichológusok, s különösen a logopédusok tapasztalatait és igényeit.
  • Érdemes több elméleti keret módszertanából meríteni vizsgálati technikákat. Sokat segít, ha az atipikus nyelvi fejlődésről és a kognitív képességekről többféle adatunk van.
  • Érdemes az elméleteket egymásra is vonatkoztatni, egymással ütköztetni. Ennek jellegzetes példája a tisztán nyelvtani, a munkaemlékezeti és az akusztikus feldolgozási elméletek és adatok összevetése.
  • A fejlődési zavarok genetikája a nyelv esetében is soktényezős, ahol a genetikai zavar az egyedfejlődés epigenetikai útján fejeződik ki.
  • A nyelvfejlődési zavar altípusai többféle oksági láncba illeszkednek. Vannak erőteljesebb genetikai és erőteljesebb környezetfüggést mutató altípusok.
  • Fontos kockázati tényező lehet a nyelvtani nyelvfejlődési zavarok alakulásában a munkamemória, melynek korlátozottsága feltehetően genetikai alapú.
  • A környezeti alapú nyelvfejlődési zavarok közvetlen közvetítő tényezőinek megfelelő jelöltje lehet az akusztikai feldolgozás zavara.
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave