3.2. Módszer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálathoz a GABI gyermeknyelvi beszédadatbázis és információtárból (Bóna 2017a; Vakula–Váradi 2017) választottuk ki 24 gyermek társalgásának felvételét. Mindegyik felvételen a gyermek egy nyelvész vagy nyelvészeti tanulmányokat folytató fiatal felnőttel beszélget, számára ismerős környezetben. A kiválasztott felvételeken 12 gyermek 5 éves, 12 gyermek pedig 9 éves volt, előbbiek óvodások, utóbbiak általános iskolások, mindkét életkori csoportban 6 fiú és 6 lány szerepelt. Minden gyermek magyar egynyelvű, tipikus beszédfejlődésű, ép hallású volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A GABI adatbázis meghatározott protokoll szerint készül, így a gyermekek több beszédfeladatban vesznek részt. A bemelegítő rövid beszélgetés és egy mondatismétlési feladat után következik a kötetlen társalgás, amelynek során a felvételvezető felnőtt kérdéseket tesz fel a gyermeknek az óvodai, iskolai életről, a szabadidős tevékenységeiről, a családjáról, illetve más, a gyermeket érdeklő témáról. A beszélgetés menete nincs pontosan meghatározva, a felvételkészítő mindössze annyi instrukciót kap, hogy próbálja minél jobban bevonni a gyermeket a beszélgetésbe. Ez a beszédhelyzet nem idegen a hétköznapi beszédhelyzetektől, hiszen gyakran előfordul, hogy a gyermek egy (távolabbról ismert) felnőttel beszélget. Így a társalgások szerveződése megegyezik a természetes közegben zajló társalgásokéval.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált társalgások időtartama átlagosan 5 perc (gyermektől függően 4–7 perc között mozog), fordulóik száma 50–70 között (de legalább 20) volt; összesen az elemzett társalgások időtartama 119,26 perc volt, amelyben 1266 fordulót találtunk, és ebből 629 volt a gyermekeké (332 forduló az 5 éveseké, 297 forduló a 9 éveseké). A hangfelvételeket a Praat szoftverrel (Boersma–Weenink 2018) szakaszszinten annotáltuk, majd megmértük a fordulók közötti időtartamokat, valamint kiszámítottuk a beszédtempót és a fordulók hosszát. Az utóbbi két értéket szótag/s-ban és szó/fordulóban határoztuk meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatásban vizsgáltuk (a) az FTO-kat, vagyis a beszélőváltási időtartamokat; (b) a beszédtempót; továbbá (c) az átlagos fordulóhosszt, valamint (d) az ezek közti összefüggéseket. FTO-nak az előző forduló utolsó hangja és a gyermek fordulójának első hangja közti néma szünet hosszát tekintettük. Amennyiben a fordulóváltás egyszerre beszéléssel valósult meg, az FTO értéke negatív volt. Az FTO-t először fordulónként határoztuk meg, majd kiszámítottuk egyénenként és korcsoportonként is az FTO-k átlagát (vagyis az átlagos szóátvételi sebességet), mediánját, szórását, minimum és maximum értékét. Az FTO-kat a gyermekek mindegyik fordulójában vizsgáltuk, függetlenül a beszélőváltás típusától (szünettel vagy átfedéssel), és az előző és az új forduló jellemzőitől. A beszédtempót meghatároztuk fordulónként is, valamint a társalgás egészében a gyermek átlagos beszédtempóját is (a gyermek fordulóinak időtartamai alatt mondott összes szótag száma alapján). Az átlagos fordulóhossz értékét a szavak számával adtuk meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokon statisztikai elemzést végeztünk az SPSS 20 szoftverrel. A normál eloszlású adatokat egytényezős ANOVA-val, a nem normál eloszlású adatokat Mann-Whitney U-teszttel elemeztük. A korrelációs elemzést Pearson-korrelációval végeztük el.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave