Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A beszélőváltások időzítése 5 és 9 éves korú gyermekeknél • Életkori jellemzők és a beszédtempó szerepe
›
4. Eredmények

4. Eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először a beszélőváltások időtartamait vizsgáltuk a két életkori csoportban. A 2. táblázat az FTO-k életkor szerinti átlagát mutatja, a 3. táblázat pedig gyermekenként ismerteti az FTO-értékek fő jellemzőit. Megfigyelhető, hogy míg a 24-ből 23 gyermek átlagos FTO-ja 0,08 és 0,853 s közé esik, egy 9 éves lány esetében (BR001L09) 1 s fölötti ez az érték. Kvalitatív elemzéssel megvizsgálva ezt a társalgást azt találtuk, hogy a hosszabb beszélőváltási időtartamok hátterében elsősorban egyéni beszédszokás állt; a gyermek egész társalgását nyugodt, megfontolt nyelvhasználat jellemezte, beszélőváltásai során nem alkalmazott hezitációkat, megnyilatkozásai jól formáltak voltak. Ő volt az egyetlen, aki egyszer sem vágott bele a felnőtt beszédébe. A válaszainak a hossza és az átlagos beszédtempója azonban nem mutatott eltérést a többiekétől. Az egyéni társalgási stratégiájának több oka lehet, pl. a gyermek temperamentuma, személyisége, neveltetése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: Az FTO-k átlaga kor és nem szerint (s)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat: Az FTO-k átlaga kor és nem szerint (s)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A GD005F09 társalgásban az adatok között szerepel egy egyszeri kiugró érték (FTO 7,865), amelyet eltávolítottunk, mert egyedi jellegű oka volt. Eltávolítás nélkül a GD005F09 társalgásban az FTO-jellemzők: átlag 0,8, szórás 2,43, medián −0,071, minimum −0,488, maximum 7,865.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai elemzés az összes adatközlő FTO-átlagait tekintve nem mutatott szignifikáns különbséget a két életkori csoport között: F (1, 23) = 4,232; p = 0,052. Ugyanakkor a többiekétől eltérő társalgási stratégiát alkalmazó adatközlő adatait eltávolítva az eredmények azt mutatták, hogy a 9 évesek FTO-inak átlagai szignifikánsan rövidebb volt, mint az 5 évesekéi: F (1, 22) = 9,113; p < 0,007.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az FTO-átlagokat mutatja összefoglalóan életkor és gyermekek szerint az 1. ábrán látható két diagram (a sötét színű oszlopok a fiúk, a világosak a lányok adatait jelölik).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: FTO-átlagok gyermekenként 5 és 9 éves korban (a fekete oszlopok a fiúk, a szürke oszlopok a lányok adatait mutatják)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2., 3. és 4. ábra azt jeleníti meg, hogy milyen volt a különböző fordulóváltási időtartamok eloszlása a két életkori csoportban, illetve ugyanazon életkoron belül a fiúknál és lányoknál. Látható, hogy az 5 évesek legtöbb beszélőváltási időtartama 250 és 750 ms közé esik, és sok volt a hosszúnak tekinthető (1000 ms körüli vagy annál hosszabb) szünetet jelző FTO is; ugyanakkor kevés – bár előfordul – az azonnali és az átfedéssel történő szóátvétel. A 9 éveseknél kevesebb a hosszúnak számító (1000 ms-os vagy annál hosszabb) beszélőváltási időtartam, nagyobb az egyszerre beszéléssel történő szóátvételek száma, és a leggyakoribb FTO értékek 0 és 500 ms közé esnek. Ki kell emelnünk, hogy összességében még a 9 éves korcsoport átlagos FTO-értéke is magasabb, mint a felnőtteknél szokásos 200 ms körüli átlagos érték; ugyanakkor egyénileg ez már nem igaz, egyes 9 évesek FTO-átlaga eléri a felnőttekét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lányok és a fiúk eredményeit összevetve megfigyelhető, hogy a lányok beszélőváltás-időtartamainak átlaga 5 és 9 éves korban is valamivel alacsonyabb a fiúkénál, és a lányoknál gyakoribbak a rövidebb FTO-k, mint a fiúknál, tehát a lányok szóátvételei mindkét korosztályban általában kicsit gyorsabbak a fiúkéinál. Ugyanakkor mindkét korcsoportban volt olyan gyermek, akire ez nem igaz, tehát a nem tényezője nem jelent egységes hatást. A korcsoportonként és nemenként kis adatközlői létszám miatt az összes FTO-t (nem az átlagokat) tekintve tudtunk statisztikai elemzést végezni a két nem FTO-inak összehasonlítására. A Mann–Whitney U-teszt szerint az 5 éveseknél szignifikáns különbség volt a két nem FTO-i között (Z = −3,433; p = 0,001): a lányok szignifikánsan rövidebb FTO-kat produkáltak, mint a fiúk. A 9 éveseknél nem volt szignifikáns a különbség (Z = −0,566; p = 0,571). A többiektől eltérő társalgási stratégiájú (1 s-nál hosszabb átlagos FTO-t produkáló) lány adatait kivéve a mintából viszont szignifikáns különbséget kaptunk a 9 éveseknél is (Z = −2,413; p = 0,016) a két nem között.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása az 5 és 9 éveseknél
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása az 5 éves fiúknál és lányoknál
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra: Az FTO-k hossz szerinti eloszlása a 9 éves fiúknál és lányoknál
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. táblázat az elemzett társalgásokban mért beszédtempó és az átlagos fordulóhossz értékét mutatja korosztályonként, az 5. táblázat pedig ugyanezeket a jellemzőket gyermekenkénti bontásban. A statisztikai elemzés mind az átlagos beszédtempót, mint az átlagos fordulóhosszakat tekintve szignifikáns különbséget mutatott a két életkori csoport között. A 9 évesek szignifikánsan gyorsabban beszéltek, mint az 5 évesek (F (1, 23) = 14,732; p = 0,001). Az idősebb gyermekek szignifikánsan hosszabb fordulókat is produkáltak, mint a fiatalabb életkori csoport (Z = −2,656; p = 0,007).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat: Átlagos beszédtempó a társalgásban életkor szerint

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokon korrelációs elemzést is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van‑e összefüggés az egyes paraméterek között. A Pearson-korrelációval összevetettük életkori csoportonként az átlagos FTO-k és az átlagos beszédtempóértékek, az átlagos FTO-k és átlagos fordulóhosszok, illetve az átlagos beszédtempóértékek és az átlagos fordulóhosszok értékeit. Az eredmények szerint nem volt szignifikáns összefüggés egyik életkori csoportban sem az értékek között (6. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. A beszédtempó és az átlagos fordulóhossz gyermekenként

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave