3.7. Jelkombinációk, szintaxis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akár mondatnyi jelentéseket hordozó izolált jelek használata (Carvalho et al. 2013) után megjelennek a jelek kombinációi. Ez a fejlődési szakasz egy jelnek és egy rámutató gesztusnak (azaz nem nyelvi jelnek) az összekapcsolásával kezdődik nagyjából 12 hónapos korban. Ez a korszak a szemantikai egyjel-korszak részének tekinthető, mert a jelnyelvi jel és a gesztus denotátuma ugyanaz. Nagyjából 18–23 hónapos korban, kb. 100 jel elsajátítása után kezdődik a szemantikai kétjel-korszak, amikor a mutatás és a jelnyelvi jel referense már különbözik (pl. rámutatás + ESZIK). A jelek ekkor még inflexió nélkül, szótári formájukban szerepelnek, a tematikus szerepeket szórenddel fejezik ki (Mayberry–Squires 2006; Baker et al. 2008). A rámutatásból és jelnyelvi jelből álló kombinációk két mintát követhetnek: mutatás–jel–mutatás, illetve jel–mutatás–jel (Kyle 1994).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelek további összekapcsolása egyre finomabb szabályok elsajátítását igényli, köztük a nem-manuális elemek használatáét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a siket gyerekek ezeket addig nem dolgozzák fel és nem produkálják, míg el nem sajátítják manuális jelekkel történő kifejezésüket. Ennek értelmében a nemmanuális jelölők csak kétéves kor körül jelennek meg nyelvtani funkcióban (addig csak érzelemkifejezésre szolgálnak), ám a felnőtt mintát csak a 12. életév után közelítik meg (Mayberry–Squires 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdések közül az eldöntendő kérdések használata korábban jelenik meg (a 12–16. hónap körül), mint a kiegészítendőké. Ennek egyik potenciális oka, hogy az eldöntendő kérdések megszerkesztéséhez nem kell önálló lexikai egységeket elsajátítani, hanem ahhoz a nyelvi elemhez, melyre a kérdés vonatkozik, egy nem-manuális elemet (pl. felhúzott szemöldök) kell használni (Mayberry–Squires 2006). Ennek a nem-manuális elemnek a megjelenése nyilvánvalóan azért történhet meg ilyen korán (korábban, mint a többi nyelvtani funkciójú nem-manuális elem használata), mivel nincs manuális megfelelője, amit előbb tudna használni a siket gyermek. A kérdőszók a 18. hónapban jelennek meg, ám a felnőtt nyelvhasználatra jellemző nem-manuális jelölők használata csak 3 és fél éves korban kezdődik, a kérdő szórend alkalmazásának kezdete pedig kitolódik 4 és fél éves korra. A kérdőszókat tartalmazó kiegészítendő kérdések esetében a nyelvelsajátítás korai szakaszában a siket gyermek a kötelezően használandó nem-manuális jelölőt még érzelmi jelentéssel ruházná fel, s amíg ez fennáll, a gyermek, illetve a siket szülő egy úgynevezett végkitartással (terminal hold), azaz az utolsó jel/jelkomponens hosszan tartó kivitelezésével, valamint a szemkontaktus fenntartásával jelzi, hogy az adott megnyilatkozás kérdésnek minősül (Kyle 1994).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az amerikai jelnyelvet (ASL-t) elsajátító gyerekek 30 hónapos korukban már ismerik a kanonikus szórendi megoldásokat (Meier 2014). Chen Pichler (2008) szórendi vizsgálatokat végzett 4 siket jelelő kisgyermek megfigyelésével, és azt tapasztalta, hogy a nyelvelsajátító gyerekek egyaránt alkalmazzák az ASL kanonikus, pragmatikailag neutrális alany–ige–tárgy (SVO) szórendjét, és a felnőtt mintának megfelelő módon el is tudnak térni ettől, létrehozva más kötött szerkezeteket 22–27 hónapos kor között (Lillo-Martin–Henner 2021).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave