3.7. Jelkombinációk, szintaxis
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p1)
Az akár mondatnyi jelentéseket hordozó izolált jelek használata (Carvalho et al. 2013) után megjelennek a jelek kombinációi. Ez a fejlődési szakasz egy jelnek és egy rámutató gesztusnak (azaz nem nyelvi jelnek) az összekapcsolásával kezdődik nagyjából 12 hónapos korban. Ez a korszak a szemantikai egyjel-korszak részének tekinthető, mert a jelnyelvi jel és a gesztus denotátuma ugyanaz. Nagyjából 18–23 hónapos korban, kb. 100 jel elsajátítása után kezdődik a szemantikai kétjel-korszak, amikor a mutatás és a jelnyelvi jel referense már különbözik (pl. rámutatás + ESZIK). A jelek ekkor még inflexió nélkül, szótári formájukban szerepelnek, a tematikus szerepeket szórenddel fejezik ki (Mayberry–Squires 2006; Baker et al. 2008). A rámutatásból és jelnyelvi jelből álló kombinációk két mintát követhetnek: mutatás–jel–mutatás, illetve jel–mutatás–jel (Kyle 1994).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p2)
A jelek további összekapcsolása egyre finomabb szabályok elsajátítását igényli, köztük a nem-manuális elemek használatáét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a siket gyerekek ezeket addig nem dolgozzák fel és nem produkálják, míg el nem sajátítják manuális jelekkel történő kifejezésüket. Ennek értelmében a nemmanuális jelölők csak kétéves kor körül jelennek meg nyelvtani funkcióban (addig csak érzelemkifejezésre szolgálnak), ám a felnőtt mintát csak a 12. életév után közelítik meg (Mayberry–Squires 2006).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p3 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p3)
A kérdések közül az eldöntendő kérdések használata korábban jelenik meg (a 12–16. hónap körül), mint a kiegészítendőké. Ennek egyik potenciális oka, hogy az eldöntendő kérdések megszerkesztéséhez nem kell önálló lexikai egységeket elsajátítani, hanem ahhoz a nyelvi elemhez, melyre a kérdés vonatkozik, egy nem-manuális elemet (pl. felhúzott szemöldök) kell használni (Mayberry–Squires 2006). Ennek a nem-manuális elemnek a megjelenése nyilvánvalóan azért történhet meg ilyen korán (korábban, mint a többi nyelvtani funkciójú nem-manuális elem használata), mivel nincs manuális megfelelője, amit előbb tudna használni a siket gyermek. A kérdőszók a 18. hónapban jelennek meg, ám a felnőtt nyelvhasználatra jellemző nem-manuális jelölők használata csak 3 és fél éves korban kezdődik, a kérdő szórend alkalmazásának kezdete pedig kitolódik 4 és fél éves korra. A kérdőszókat tartalmazó kiegészítendő kérdések esetében a nyelvelsajátítás korai szakaszában a siket gyermek a kötelezően használandó nem-manuális jelölőt még érzelmi jelentéssel ruházná fel, s amíg ez fennáll, a gyermek, illetve a siket szülő egy úgynevezett végkitartással (terminal hold), azaz az utolsó jel/jelkomponens hosszan tartó kivitelezésével, valamint a szemkontaktus fenntartásával jelzi, hogy az adott megnyilatkozás kérdésnek minősül (Kyle 1994).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__81/#m1217anyt36_79_p4)
Az amerikai jelnyelvet (ASL-t) elsajátító gyerekek 30 hónapos korukban már ismerik a kanonikus szórendi megoldásokat (Meier 2014). Chen Pichler (2008) szórendi vizsgálatokat végzett 4 siket jelelő kisgyermek megfigyelésével, és azt tapasztalta, hogy a nyelvelsajátító gyerekek egyaránt alkalmazzák az ASL kanonikus, pragmatikailag neutrális alany–ige–tárgy (SVO) szórendjét, és a felnőtt mintának megfelelő módon el is tudnak térni ettől, létrehozva más kötött szerkezeteket 22–27 hónapos kor között (Lillo-Martin–Henner 2021).