A jelek további összekapcsolása egyre finomabb szabályok elsajátítását igényli, köztük a nem-manuális elemek használatáét. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a siket gyerekek ezeket addig nem dolgozzák fel és nem produkálják, míg el nem sajátítják manuális jelekkel történő kifejezésüket. Ennek értelmében a nemmanuális jelölők csak kétéves kor körül jelennek meg nyelvtani funkcióban (addig csak érzelemkifejezésre szolgálnak), ám a felnőtt mintát csak a 12. életév után közelítik meg (Mayberry–Squires 2006).

A kérdések közül az eldöntendő kérdések használata korábban jelenik meg (a 12–16. hónap körül), mint a kiegészítendőké. Ennek egyik potenciális oka, hogy az eldöntendő kérdések megszerkesztéséhez nem kell önálló lexikai egységeket elsajátítani, hanem ahhoz a nyelvi elemhez, melyre a kérdés vonatkozik, egy nem-manuális elemet (pl. felhúzott szemöldök) kell használni (Mayberry–Squires 2006). Ennek a nem-manuális elemnek a megjelenése nyilvánvalóan azért történhet meg ilyen korán (korábban, mint a többi nyelvtani funkciójú nem-manuális elem használata), mivel nincs manuális megfelelője, amit előbb tudna használni a siket gyermek. A kérdőszók a 18. hónapban jelennek meg, ám a felnőtt nyelvhasználatra jellemző nem-manuális jelölők használata csak 3 és fél éves korban kezdődik, a kérdő szórend alkalmazásának kezdete pedig kitolódik 4 és fél éves korra. A kérdőszókat tartalmazó kiegészítendő kérdések esetében a nyelvelsajátítás korai szakaszában a siket gyermek a kötelezően használandó nem-manuális jelölőt még érzelmi jelentéssel ruházná fel, s amíg ez fennáll, a gyermek, illetve a siket szülő egy úgynevezett végkitartással (terminal hold), azaz az utolsó jel/jelkomponens hosszan tartó kivitelezésével, valamint a szemkontaktus fenntartásával jelzi, hogy az adott megnyilatkozás kérdésnek minősül (Kyle 1994).

Az amerikai jelnyelvet (ASL-t) elsajátító gyerekek 30 hónapos korukban már ismerik a kanonikus szórendi megoldásokat (Meier 2014). Chen Pichler (2008) szórendi vizsgálatokat végzett 4 siket jelelő kisgyermek megfigyelésével, és azt tapasztalta, hogy a nyelvelsajátító gyerekek egyaránt alkalmazzák az ASL kanonikus, pragmatikailag neutrális alany–ige–tárgy (SVO) szórendjét, és a felnőtt mintának megfelelő módon el is tudnak térni ettől, létrehozva más kötött szerkezeteket 22–27 hónapos kor között (Lillo-Martin–Henner 2021).