Tartalomjegyzék

• A compliance alapkérdései Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. Fejezet: A compliance és az etikus vállalati működés általános jellemzői
  • 1. A compliance fogalma
  • 2. A compliance kialakulása és szerepe a vállalati szférában
  • chevron_right3. U.S. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA)
    • 3.1. Az FCPA története és általános jellemzői
    • 3.2. Az FCPA antikorrupciós rendelkezései
    • 3.3. A kivételszabályok
    • 3.4. Transzparens könyvvezetést előíró rendelkezések
    • 3.5. Szankciók az FCPA alapján
    • 3.6. Az FCPA kikényszerítésében érintett hatóságok
  • chevron_right4. A Sarbanes-Oxley Act (SOX)
    • 4.1. Előzmények: az Enron-botrány
    • 4.2. A SOX tartalma
  • 5. A compliance fejlődése Európában
• chevron_rightII. Fejezet: A compliance funkció és keretrendszer
  • 1. Általános követelmények
  • 2. A felsővezetők szerepe
  • 3. A compliance officer
  • 4. Az informatika szerepe a compliance-ben; forensic data analytics (FDA)
  • 5. A vállalati compliance hatóköre
• chevron_rightIII. Fejezet: Bűnügyi Compliance: a vállalati visszaélések
  • 1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet
  • chevron_right2. A vállalati visszaélések csoportosítási lehetőségei
    • 2.1. Csoportosítás jogforrások szerint
    • 2.2. Csoportosítás a sérelmet szenvedő felek szerint
    • 2.3. Csoportosítás jogi minősítés szerint
  • chevron_right3. A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők
    • 3.1. A cselekmény
    • 3.2. A tényállásszerűség
    • 3.3. A jogellenesség (társadalomra veszélyesség)
    • 3.4. A bűnösség
    • 3.5. További általános részi kérdések
  • chevron_right4. Az egyes vállalati visszaélésként megjelenő bűncselekmények
    • chevron_right4.1. Korrupciós bűncselekmények
      • 4.1.1. Vesztegetés és vesztegetés elfogadása
      • 4.1.2. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása
      • 4.1.3. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés
      • 4.1.4. Feljelentés elmulasztása
    • chevron_right4.2. Vagyon elleni bűncselekmények
      • 4.2.1. Lopás
      • 4.2.2. Sikkasztás
      • 4.2.3. Csalás
      • 4.2.4. Hűtlen és hanyag kezelés
    • chevron_right4.3. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
      • 4.3.1. Zsarolás
      • 4.3.2. Önbíráskodás
    • chevron_right4.4. Gazdasági bűncselekmények
      • 4.4.1. Költségvetési csalás
      • 4.4.2. Pénzmosás
      • 4.4.3. Csődbűncselekmény
      • 4.4.4. Üzleti titok megsértése
    • 4.5. Egyéb, vállalati szférában felmerülő bűncselekmények
  • chevron_right5. A vállalati visszaélés mint szabálysértés
    • 5.1. A szabálysértés fogalma és viszonya a bűncselekményhez
    • 5.2. Egyes vállalati körben elkövethető szabálysértések
  • chevron_right6. A vállalati visszaélésként minősíthető, közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények
    • 6.1. Példák a közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményekre
    • 6.2. A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem) a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség találkozásakor
  • 7. Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában
• chevron_rightIV. Fejezet: A whistleblowing
  • 1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei
  • chevron_right2. Whistleblowing a nemzetközi példák tükrében
    • 2.1. USA
    • 2.2. Egyesült Királyság
    • 2.3. Franciaország
    • chevron_right2.4. Nemzetek feletti szabályozások
      • 2.4.1. Jogalkotási lépések
      • 2.4.2. A WB Irányelv
      • 2.4.3. Az EJEB és a whistleblowing
      • 2.4.4. Matúz kontra Magyarország ügy
    • 2.5. Néhány további külhoni példa
  • chevron_right3. Whistleblowing Magyarországon
    • 3.1. Fogalmak és jogrendszerbeli helyük
    • chevron_right3.2. Panaszjog a magyar jogtörténetben
      • 3.2.1. A régmúltbeli szabályozás
      • 3.2.2. A lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló 1954. évi I. törvény
      • 3.2.3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
      • 3.2.4. Az 1977-es Panasztv.
      • 3.2.5. Az átmeneti időszak (2004–2013)
    • chevron_right3.3. A Panasztv.
      • 3.3.1. A hatályos panaszjog jogforrásai és a Panasztv. rendszere
      • 3.3.2. A Panasztv. fogalmai: panasz és közérdekű bejelentés
      • 3.3.3. A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere
      • 3.3.4. A közérdekű bejelentő védelme
      • 3.3.5. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer
      • 3.3.6. A bejelentővédelmi ügyvéd
      • 3.3.7. A Panasztv. záró rendelkezései
      • 3.3.8. A Panasztv. alkalmazása egyes állami szervek gyakorlatában
  • chevron_right4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései
    • 4.1. A whistleblowing alanya
    • 4.2. A whistleblowing tárgya
    • 4.3. A whistleblowing alkalmazási területei
    • 4.4. A bejelentés iránya
    • 4.5. Kötelező-e a feljelentés?
    • 4.6. A whistleblower védelme, valamint whistleblowerrel szembeni fellépés szankcionálása
    • 4.7. A whistleblower érdekeltté tétele a bejelentésben
    • 4.8. Visszaélés a whistleblowinggal
• chevron_rightV. Fejezet: A vállalati belső visszaélés-vizsgálat (internal investigation)
  • 1. Visszaélések kezelése a vállalatokon belül
  • 2. Az internal investigation fogalma
  • 3. Az internal investigation garanciái
  • 4. Az internal investigation „eljárásjoga”
  • 5. Bizonyítási eszközök és bizonyítási cselekmények
  • 6. Adatvédelem az internal investigation során
  • chevron_right7. Az internal investigation adatkezelése – munkaviszonyban
    • 7.1. Adatvédelmi alapelvek
    • 7.2. Adatkezelési jogalapok és tájékoztatáshoz való jog
    • 7.3. Személyes adatok különleges kategóriái az internal investigation során
  • 8. Az internal investigation adatkezelése – nem munkaviszonyban
• chevron_rightVI. Fejezet: A compliance szabványosítása
  • 1. A szabványosítás jogi szabályozása
  • 2. ISO 19600 – Compliance menedzsment rendszerek szabvány
  • 3. ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány
  • 4. Készülőben lévő új szabvány: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer szabvány
• chevron_rightVII. Fejezet: Kitekintés: Compliance-szempontból érzékeny területek
  • chevron_right1. Közigazgatás, közszféra
    • 1.1. Compliance a közigazgatásban általában
    • 1.2. Az integritás-tanácsadó, avagy compliance officer a közszférában
  • chevron_right2. Pénzügyi szektor
    • 2.1. Compliance a pénzügyi szektorban általában
    • 2.2. A compliance funkció működtetésének gyakorlata a pénzügyi szektorban
    • 2.3. Compliance-funkciók, módszerek
  • 3. Gyógyszeripar
• Összegzés
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 057 6

A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A biológiai, lelki és szociális változások nagy kihívást jelenetnek az anya számára. A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involuciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását. A szülés utáni hetekben az anya–gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára. Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb. Mindemellett a család bővülésével új környezethez és körülményekhez szükséges alkalmazkodni. Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb. Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot. Fontos, hogy ezek minél kisebb mértékű lelki megterhelést okozzanak és a szülés pozitív élményét ne csökkentsék. A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást. Figyelje meg a gyermekágyas viselkedését, magatartását, érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények első jeleit és az ő feladata a szakorvos tájékoztatása. Adott esetben a beteg azonnali kezelésének megkezdése is a szülésznő felelőssége. Ezért ismernie kell a kórképek tüneteit, felismerését, terápiájának és a gondozási feladatokat. A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz. A harmonikus együttműködés csak a társszakmák feladatainak ismeretében valósulhat meg, ezért elvárás, hogy a szülésznő a kollegák tevékenységével is tisztában legyen. Mindezeket az ismereteket a gyermekágy gyakorlati tantárgy foglalja össze, melynek tananyagát tartalmazza e jegyzet. Bízom benne, hogy a kiadvány hozzájárul a gyermekágyas időszakban jelentkező feladatok és a problémák megoldásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rigo-a-gyermekagyas-no-apolasa-es-gondozasa//