Tartalomjegyzék

• Változó perspektívák napjaink turizmusában
• Impresszum
• chevron_right1. Új perspektívák a turizmusban: fejlődési irányok, konvergens trendek a 21. század hajnalán
  • 1.1. Bevezetés
  • chevron_right1.2. Turizmus a pandémiát követően. Hogyan teljesít a szektor?
    • 1.2.1. Globális tendenciák a pandémiából kiszabadulva
    • 1.2.2. A belföldi turizmus regenerálódása, újabb kihívások
  • chevron_right1.3. Szektorformáló trendek
    • 1.3.1. Élményintenzív termékek a turizmusban
    • 1.3.2. Kiszakadás a hagyományos élménykínálatból
    • 1.3.3. Technológiavezérelt trendek a turizmusban
  • 1.4. Összefoglalás
  • 1.5. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
  • Felhasznált irodalom
• chevron_rightI. Élményintenzív termékek a turizmusban
  • chevron_right2. Az információszerzés új lehetőségei a fesztiválturizmusban
    • 2.1. Bevezetés
    • 2.2. A zenei fesztiválok mint turisztikai események
    • 2.3. Zenei fesztiválok Magyarországon
    • 2.4. A fesztiválturizmus jellegzetességei az információgyűjtés folyamán
    • 2.5. A primer kutatás módszertana
    • 2.6. A primer kutatás eredményei
    • 2.7. Összefoglalás
    • 2.8. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right3. Élmények átélésének és megosztásának új lehetőségei a fesztiválturizmusban
    • 3.1. Bevezetés
    • chevron_right3.2. Élménymodellek vizsgálatának lehetőségei a fesztiválturizmusban
      • 3.2.1. Általános élménymodellek alkalmazása a turizmusban
      • 3.2.2. A turizmusra és a fesztiválokra specializálódott élménymodellek
    • 3.3. Esettanulmány a szakirodalomban alkalmazott élménymodellek alkalmazására a hazai fesztiválturizmusban
    • 3.4. Összefoglalás
    • 3.5. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. A 21. század kihívásai az idegenvezetésben – alternatív városnézési formák
    • 4.1. Bevezetés
    • 4.2. Városlátogatások, városnézések
    • 4.3. Az idegenvezetések története és forrásai
    • 4.4. Az idegenvezető
    • chevron_right4.5. Az idegenvezetők alkalmazási területei, vezetési típusok
      • 4.5.1. Körséták, körutazások
      • 4.5.2. Tematikus vezetések
      • 4.5.3. Élményvezetések
      • 4.5.4. Konferenciák, kongresszusok kísérőprogramja
      • 4.5.5. Incentive programok
      • 4.5.6. VIP-programok, egyéni vezetések, speciális igények
    • 4.6. Az idegenvezetés új trendjei, alternatív városnézési formák
    • chevron_right4.7. Nemzetközi jó gyakorlatok az alternatív városnézési formákhoz
      • 4.7.1. Tematikus séták, útvonalak
      • 4.7.2. Témaútvonalak gyerekeknek
      • 4.7.3. Élménytúrák
      • 4.7.4. Élményvezetések gyerekeknek
      • 4.7.5. Interaktív városfelfedező túrák
      • 4.7.6. Zöld vezetések
    • 4.8. Alternatív/tematikus városnézések Magyarországon
    • chevron_right4.9. Városlátogatások alternatív közlekedési eszközökkel
      • 4.9.1. Kerékpáros városnézés
      • 4.9.2. Riksa-pedicab
      • 4.9.3. Városnézés elektromos járművekkel: a segway
      • 4.9.4. Kétéltű városnézés a nagyvilágban
    • 4.10. Összefoglalás
    • 4.11. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightII. Kiszakadás a hagyományos élménykínálatból
  • chevron_right5. Archeoturizmus – a régészeti lelőhelyek, történelmi emlékek szerepe napjaink turizmusában
    • 5.1. Bevezetés
    • 5.2. Kulturális örökségvédelem, örökségturizmus
    • 5.3. Magyarország legkorábbi régészeti emlékei
    • 5.4. Római kori régészeti parkok
    • 5.5. Ókeresztény emlékek
    • 5.6. Középkori örökségünk
    • 5.7. A törökök hagyatéka
    • 5.8. Összegzés
    • 5.9. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right6. A horgászturizmus térhódítása Magyarországon, avagy vidékfejlesztés horgászatra alapozva
    • 6.1. Bevezetés
    • 6.2. A horgászat a turizmus rendszerében
    • 6.3. A hazai horgászturizmus fejlődése 2016 után
    • 6.4. Jó gyakorlatok
    • 6.5. Horgászturizmus Írországban
    • 6.6. Összefoglalás
    • 6.7. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
• chevron_rightIII. Technológiavezérelt trendek a turizmusban
  • chevron_right7. Digitális vendégvárás a Balatonnál: Turisztikai szolgáltatók honlapjának elemzése
    • 7.1. Bevezetés
    • 7.2. Trend: digitális marketingkommunikáció
    • 7.3. A saját honlap szerepe
    • chevron_right7.4. Jó gyakorlatok
      • 7.4.1. A kutatás háttere
      • 7.4.2. Módszertan
      • 7.4.3. Az online jelenlét jellemzői
      • 7.4.4. Az elakadási pontok feltárása
    • 7.5. Összefoglalás
    • 7.6. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right8. Az innovációs platformok szerepe a turizmusban
    • 8.1. Bevezetés
    • 8.2. Innovációs kapcsolódási pontok a turizmus rendszerében
    • chevron_right8.3. Esettanulmány: a CheckINN Turisztikai Innovációs HUB szerepe a magyar turizmus minőségi megújulásában
      • 8.3.1. A program bemutatása
      • 8.3.2. A program eredményei
    • 8.4. Összefoglalás
    • 8.5. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom
  • chevron_right9. Kreatív és technológiaindukált termékinnovációk a kulturális turizmusban – A VR Tours, a Miratia és az Imagine esete
    • 9.1. Bevezetés
    • 9.2. Elméleti háttér – szakirodalom-feldolgozás
    • chevron_right9.3. VR Tours Kft. – esettanulmány
      • 9.3.1. Az ötlettől a megvalósulásig: a termék tartalma, egyedisége
      • 9.3.2. A termék célcsoportjai és felhasznált marketingmix elemei
      • 9.3.3. A jövőre vonatkozó elképzelések, fejlesztési irányok
    • chevron_right9.4. Miratia Kft. – esettanulmány
      • 9.4.1. Az ötlettől az alapításig: a termék tartalma, egyedisége, főbb típusai
      • 9.4.2. A termék célcsoportjai és felhasznált marketingmix elemei
      • 9.4.3. A jövőre vonatkozó elképzelések, fejlesztési irányok
    • chevron_right9.5. Imagine – esettanulmány
      • 9.5.1. Az ötlettől az alapításig, a termék tartalma, egyedisége, főbb típusai
      • 9.5.2. A termék célcsoportjai és felhasznált marketingmix elemei
      • 9.5.3. A jövőre vonatkozó elképzelések, fejlesztési irányok
    • 9.6. Összefoglalás
    • 9.7. Kulcsfogalmak és ellenőrző kérdések
    • Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 057 6

A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A biológiai, lelki és szociális változások nagy kihívást jelenetnek az anya számára. A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involuciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását. A szülés utáni hetekben az anya–gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára. Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb. Mindemellett a család bővülésével új környezethez és körülményekhez szükséges alkalmazkodni. Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb. Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot. Fontos, hogy ezek minél kisebb mértékű lelki megterhelést okozzanak és a szülés pozitív élményét ne csökkentsék. A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást. Figyelje meg a gyermekágyas viselkedését, magatartását, érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények első jeleit és az ő feladata a szakorvos tájékoztatása. Adott esetben a beteg azonnali kezelésének megkezdése is a szülésznő felelőssége. Ezért ismernie kell a kórképek tüneteit, felismerését, terápiájának és a gondozási feladatokat. A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz. A harmonikus együttműködés csak a társszakmák feladatainak ismeretében valósulhat meg, ezért elvárás, hogy a szülésznő a kollegák tevékenységével is tisztában legyen. Mindezeket az ismereteket a gyermekágy gyakorlati tantárgy foglalja össze, melynek tananyagát tartalmazza e jegyzet. Bízom benne, hogy a kiadvány hozzájárul a gyermekágyas időszakban jelentkező feladatok és a problémák megoldásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rigo-a-gyermekagyas-no-apolasa-es-gondozasa//