Rigó János (szerk.)

A gyermekágyas nő ápolása és gondozása


A III. és IV. fokú gátrepedés posztoperatív kezelése

III. fokú gátrepedés esetén a sérülés a végbélzáró izmokat érinti, míg IV. fokú gátrepedéskor a végbélnyálkahártya is átszakad. A sérülés ellátása a szülés posztplacentáris szakaszában történik. Fontos, hogy nagy tapasztalattal rendelkező, a komplett gátrepedés ellátásában jártas operatőr végezze a műtétet. A sérülés ellátása utáni napokban karencia és a székletürítés gátlása (pl.ópium cseppekkel) nem szükséges. Két héten át hashajtót (laktulóz) alkalmazunk, melynek célja, a székletürítés megkönnyítése, hogy a keménybélsár ne feszítse a bélfal sebét, ne nyíljon szét a seb. Pépes, rostmentes diéta betartása tanácsolt. Széles spektrumú antibiotikum (például cefalosporin + metronidazol) a sebfertőzés megelőzése céljából alkalmazandó. Az obezitás és a dohányzás kedvezőtlenül befolyásolja a sebgyógyulást. Gyógytornász bevonása ajánlott a további kezelésbe. A műtét után székletinkontinencia és rektovaginális fisztula (rectovaginalis fistula) alakulhat ki, melynek tüneteiről (akaratlan széklet- vagy bélgáztávozás) tájékoztatni kell a gyermekágyast. Egy év után a betegek közel 80%-a tünetmentes.

A gyermekágyas nő ápolása és gondozása

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 057 6

A gyermekágyas időszaknak kiemelt jelentősége van a nő életében, ami talán az egyik legszebb és legboldogabb életperiódus. A biológiai, lelki és szociális változások nagy kihívást jelenetnek az anya számára. A szülést követő hat hét alatt a szervezetben számos élettani, anatómiai változás zajlik. A szervezet regenerációja, a nemi szervek involuciója mellett az emlő átalakul, és a tejelválasztás lehetővé teszi az újszülött, a csecsemő táplálását. A szülés utáni hetekben az anya–gyermek kapcsolat erősödik, egyre szorosabbá válik. A pozitív élmények mellett azonban új feladatok is jelentkeznek az anya számára. Ezek közé tartozik az anyaszerep betöltése, az újszülött gondozása, táplálása, szoptatása stb. Mindemellett a család bővülésével új környezethez és körülményekhez szükséges alkalmazkodni. Az örömteli életszakaszban különböző kóros állapotok is előfordulnak. Enyhébbek közé tartozik a szülést követő fizikai fáradtság, a szoptatási nehézség, a vizeletretenció, a székrekedés (obstipáció) stb. Súlyosabb problémát jelent a vérzés, a fertőzés, a trombózis, a magas vérnyomás, a depresszió és más kóros állapot. Fontos, hogy ezek minél kisebb mértékű lelki megterhelést okozzanak és a szülés pozitív élményét ne csökkentsék. A szülésznőnek kulcsszerepe van a szülés utáni napokban a kórházi ápolás során. Fontos, hogy az anya segítőtársa legyen, bátorítsa az anyát a szoptatásra, erősítse önbizalmát az újszülött ellátása során, tanácsokkal, új ismeretekkel segítse a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodást. Figyelje meg a gyermekágyas viselkedését, magatartását, érzelmi állapotát. Gyakran a szülésznő ismeri fel először a szülés utáni szövődmények első jeleit és az ő feladata a szakorvos tájékoztatása. Adott esetben a beteg azonnali kezelésének megkezdése is a szülésznő felelőssége. Ezért ismernie kell a kórképek tüneteit, felismerését, terápiájának és a gondozási feladatokat. A gyermekágyas nő ellátása teammunka, melyben a szülésznőn kívül a szülész-nőgyógyász szakorvos, a csecsemőgondozó, a védőnő, a laktációs tanácsadó, a szociális munkás is részt vesz. A harmonikus együttműködés csak a társszakmák feladatainak ismeretében valósulhat meg, ezért elvárás, hogy a szülésznő a kollegák tevékenységével is tisztában legyen. Mindezeket az ismereteket a gyermekágy gyakorlati tantárgy foglalja össze, melynek tananyagát tartalmazza e jegyzet. Bízom benne, hogy a kiadvány hozzájárul a gyermekágyas időszakban jelentkező feladatok és a problémák megoldásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rigo-a-gyermekagyas-no-apolasa-es-gondozasa//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave