Maynard Smith John, Szathmáry Eörs

A földi élet regénye

Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig

Szülő–utód konfliktus

A meiotikus sodródás, a hímsterilitás és a mozgékony elemek az ugyanabban az egyedben található genetikai elemek közötti, genomon belüli konfliktusra voltak példák. 1974-ben Robert Trivers megvizsgálta azokat a konfliktusokat, amelyek az egymással rokonságban álló egyedek génjei között hatnak. A testvérek génjei, és így maguk a testvérek például a szülőtől kapott erőforrásokért versenghetnek. Triverst különösen érdekelte a szülők és utódaik közötti konfliktus. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ilyen konfliktus nincs is. Az anya bármely génjének ötven százalékos esélye van arra, hogy az utódban is jelen legyen, így szelekció hat rá, hogy elősegítse az utód túlélését, mint ahogy természetesen az utód génjeire is. Hol van akkor a konfliktus? A válasz az „ötven százalékos esély”-ben van elrejtve. Az anya és az utód génjei egyaránt érdekeltek az utód túlélésében, de különbözhet annak az áldozatnak, illetve befektetett erőforrásnak a mértéke, amit érdemes ennek biztosítására fordítaniuk. Mikor érdemes például abbahagyni a szoptatást, tekintetbe véve, hogy az anya nagy valószínűséggel nem lesz újra terhes addig, amíg szoptat? Elképzelhető, hogy a gyerek génjeinek az kedvezne leginkább, ha az anya mondjuk két évig szoptatna, az anya génjeinek azonban (amelyeknek csak ötven százalék esélyük van arra, hogy jelen legyenek a gyerekben, ezért nagyobb érdekük fűződik az ezután születő utódokhoz), 18 hónap lenne optimális. Ez a szoptatási időszak hosszát illetően konfliktusra vezet az anya és a gyermek között.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 104 2

Biológia

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című átfogó mű Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt Maynard Smith tollából, melyet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartanak. Az ennek nyomán született összefoglaló könyv magyarul először 2000-ben jelent meg. A téma művelése természetesen nem állt meg, most az Olvasó az Oxford University Press engedélyével egy korszerűsített és bővített kiadást tart a kezében.

Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk - biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről -, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv a művelt olvasó számára az evolúció új képét kínálja, melynek magja az a felismerés, hogy az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, amelyek egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tették. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szerveződnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a magasabb nem tartaná kordában, mi sem lennénk itt. A folyamatokat kísérő munkamegosztás szintén a komplexitás növekedésének irányába hatott.

A szerzők a könyvben az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero