Maynard Smith John, Szathmáry Eörs

A földi élet regénye

Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig

Kísérletes többsejtűség, a többsejtűség genetikája és a „zöldszakáll gén”

A többsejtűség sokak szerint „nem egy nagy durranás”, hiszen ha az összes ismert fajtáját összeszámoljuk, akkor vagy kéttucat független eredetről számolhatunk be. Persze, a bonyolultabb többsejtűség már csak három vonalra korlátozódik: az állatokra, a növényekre és a gombákra – könyvünk első kiadásában ezért külön is nevesítettük őket. Az egyszerűbb többsejtűség viszont valóban annyira egyszerű, hogy akár kísérletes megvalósulását is várhatjuk. Igazunk is van: ma már szerencsére több ilyen kísérlet is a hátunk mögött van, melyben baktériumok és eukarióta sejtek egyaránt előfordulnak. Az élesztő esetére mondhatjuk, hogy „nem számít”, mert mai ismereteink szerint ezek többsejtű alakokból másodlagosan származnak, így nem csoda, ha vannak „genetikai emlékeik” a soksejtű életről. Ennél jóval érdekesebb a Chlorella vulgaris zöldmoszat esete, amelyik egy egysejtű ragadozó laboratóriumi hozzáadására evolválódott többsejtűvé. A sejtek legalább nyolcasával, de olykor akár százasával együtt maradnak az anyasejt osztódása után is, egy közös hártyában. Az ilyen csoportok sikeresen elkerülik azt, hogy megegyék őket, s ez a tulajdonságuk örökletes. Ez a példa azért nagyon fontos, mert rámutat arra, amit úgy fogalmazunk meg, hogy a „skála ökonómiája”: vagyis valamilyen előny kell, hogy származzon azonos sejtek együttmaradásából. Miként David Queller hangsúlyozta, az „együttmaradós” átmeneteknél mindig ez a kezdeti előny a nagy kérdés.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 104 2

Biológia

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című átfogó mű Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt Maynard Smith tollából, melyet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartanak. Az ennek nyomán született összefoglaló könyv magyarul először 2000-ben jelent meg. A téma művelése természetesen nem állt meg, most az Olvasó az Oxford University Press engedélyével egy korszerűsített és bővített kiadást tart a kezében.

Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk - biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről -, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv a művelt olvasó számára az evolúció új képét kínálja, melynek magja az a felismerés, hogy az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, amelyek egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tették. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szerveződnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a magasabb nem tartaná kordában, mi sem lennénk itt. A folyamatokat kísérő munkamegosztás szintén a komplexitás növekedésének irányába hatott.

A szerzők a könyvben az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero