Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

Argutia és popularitas

A kegyességi irodalomban az antikvitásból örökölt retorikai kategóriákra nem mindig lehetett alapozni. A stílus meghatározó eleme nem lehetett a tárgy, hiszen a Bibliához, az alapvető hitigazságokhoz, teológiai nézetekhez kapcsolódó művek témája semmiképpen sem minősíthető jelentéktelennek, kisszerűnek, közönségesnek. Az egyházi retorikákban is elkülönítettek különféle beszédmódokat; a differenciálás legfontosabb szempontja a közönség műveltségi foka volt, amint arról „az alkalmazkodás művészetével” kapcsolatban részletesen szóltam. A korabeli források tanúsága szerint az egyházi irodalom stílusszintjeiről alapvetően háromféle koncepciót fogalmaztak meg: egy „középutas” előadásmódot eszményitőt, valamint két, illetve három szintet megkülönböztető elképzeléseket.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero