Magyar Zoltán

Árpád-házi Szent Erzsébet

Történelem, kultusz, kultúrtörténet

Kiűzetése Wartburgból

Lajos őrgróf nem tért vissza a szentföldi hadjáratból, és ezzel kezdetét vette Erzsébet életének viszontagságokkal teljes időszaka. Mint Sz. Jónás Ilona az Erzsébetről szóló történeti munkájában oly találóan megjegyezte, egy toposz akkor válik igazán népszerűvé és ismertté, akkor gyökerezik meg, ha mint realitás jelen van a kor mindennapi életében.1 Miként a monda egyik legfőbb műfaji sajátossága is éppen az, hogy – ha bármily halványan is – de kimutatható benne valahol valamilyen apró valóságelem. Az üldözött ártatlan nő mondatípusa2 végigkíséri az európai folklórtörténetet, de annyi mégis kiemelendő, hogy kivált a lovagi irodalomban volt népszerű. A francia, spanyol, angol, német és itáliai reneszánsz novellákban, verses regényekben fel-feltűnik a házasságában szűzies életet élő „magyar királyfi” alakja mint Szent Imre herceg legendájának motívumkölcsönzése, kultúrtörténeti szempontból azonban sokkal meghatározóbb a lehetséges kulturális minták átadása-átvétele szempontjából a másik magyar királyi sarj, Árpád-házi Szent Erzsébet alakja, rövidre szabott életének wartburgi korszaka.