Magyar Zoltán

Árpád-házi Szent Erzsébet

Történelem, kultusz, kultúrtörténet

Oltárok, táblaképek

Ipolyi már többször idézett úttörő munkáját voltaképpen az az igény motiválta, hogy a többnyire széleskörűen ismert nyugat-európai alkotások mellett számba vegye azokat a magyarországi ikonográfiai emlékeket is, melyek az idők folyamán Árpád-házi Szent Erzsébetről készültek. Tanulmánya megírását besztercebányai püspökként az a gyakorlati megfontolás is formálta, hogy általa nemzeti előképeket, művészeti mintákat állíthasson a téma iránt érdeklő kortársak (papok, művészek) és az utókor elé.1 Mint láttuk, már nem sokkal Erzsébet szentté avatását követően létesültek számára hazánkban is kórházak, templomok, ispotálykápolnák, sőt ezek száma a 15. század végére a százat is megközelítette, e létesítmények oltárain kép, szobor, illetve maga az oltártitulus már önmagában is hirdette a szent életű hercegnő emlékét. És akkor még nem is utaltunk arra a rengeteg egyéb műalkotásra, amely nem kötődött szorosan Erzsébet-patrocíniumhoz, mindössze megfestették és megmintázták valamely egyházi intézmény, a királyi udvar vagy valamely előkelő rangú személy megbízásából.