Magyar Zoltán

Árpád-házi Szent Erzsébet

Történelem, kultusz, kultúrtörténet

Előszó

A nyolcszáz éve született Árpád-házi Szent Erzsébet egyike a katolikus egyház legismertebb és máig legnépszerűbb szentjeinek. Személyében – függetlenül a hagiográfia sokszor sematikussá lett toposzaitól – az európai civilizáció és kultúra egyik megszólíthatóan és szerethetően emberi arca tekint vissza ránk, úgy is mint az erkölcsi ideák, a humánum árnyképektől mentes tiszta kifejeződése. Pedig Erzsébet nem volt több egy alig huszonnégy évet élt törékeny fiatalasszonynál, akinek lelki karaktere, személyisége a korhangulatot még csak búvópatakként közvetítő ferences lelkiség hatására megerősítést nyert csupán. S mégis, az a néhány év, amely a lemondás, a másokért végzett karitatív tevékenység jegyében megadatott számára, akkori és ottani hatását messze túlszárnyaló, sőt szimbolikus jelentőségűvé vált. Válva alig néhány esztendő alatt a korabeli Európa progresszív eszméinek, társadalmi érzékenységének Assisi Szent Ferenc melletti legkiemelkedőbb alakjává, a szegények és elesettek, a betegek, árvák, özvegyek patrónájává.