Bartha Katalin Ágnes

Történeti játékstílus és gyakorlat

Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói


Tapasztalati terek

Láthattuk, hogy Prielle karriere során különféle polgári és nemesi otthonok szalonjaiban fordult meg: a negyvenes évekbeli pesti társasági élet különleges figurájának, „az irodalom grófjának”, Kuthy Lajosnak az estélyein az ifjú Prielle is részt vett,1 a kolozsvári vendégfellépései idején az Ürmössy-kúria gyakori vendége volt, amelynek – jelentős értelmiségi-művészi társasági életének köszönhetően – szalon-jellege volt, ahol gyakori vendégek voltak az arisztokraták is. Teleki Sándor gróf koltói kastélya szalonjainak és nagybányai házának is gyakori vendége. A műkedvelő arisztokraták színházi előadásain, amelyeket férje rendezett, annak résztvevőjeként és segítőjeként több magánpalota szalonjában is megfordult: a Csekonics-palotában 1869 márciusában,2 a Karácsonyi palotában 1872 áprilisában. Ez utóbbi palotának a nagyobb termeken kívül tizenkét szalonja volt és emellett házi színpada is.3 Prielle-nek a magyar arisztokratákkal közös itteni fellépése alkalmával jelen volt Ferenc József és Erzsébet királyné, valamint a dualizmus korszakának első miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula és felesége is.4 Özvegyként a Wohl nővérek pesti szalonjának is alkalmi látogatója volt, ahol a fővárosi művészvilág és arisztokrácia vegyült – Liszt Ferenc, Zichy Géza, Justh Zsigmond és mások jártak ide.5 S elámul olykor ifjabb kollégáinak pazar berendezésű szalonjain, otthonainak berendezésén, mint amilyen a Pulszky Ferencné Márkus Emiliáé (1860–1949),6 vagy az Újházi Edéé (1841–1915),7 akik a nyolcvanas években a Nemzeti Színház elsőrendű tagjaiként igazi sztároknak kijáró fényűzéssel rendezték be lakásaikat.

Történeti játékstílus és gyakorlat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Erdélyi Múzeum-Egyesület

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 139 9

A kötet Prielle Kornélia (1826–1906) színésznő pályájához kapcsolva vizsgálja a korabeli változó színpadi játékmódot. A 19. századi játékmód megragadása céljából rendkívül jó terepnek mutatkozik Prielle életműve és színpadi játékának vizsgálata, hiszen hat és fél évtizeden keresztül, a negyvenes évektől a századelőig játszott a korszak magyar nyelvű hivatásos színjátszásának kiterjedt területet átfogó színpadjain.

Alapkérdése az, hogy mit jelent a játékstílus, illetőleg a játékmód és hogyan írhatók le annak változásai. Ehhez szorosan kapcsolódik annak vizsgálata, hogy hogyan láthatók, olvashatók és értelmezhetők a múlt színházi forrásai a színpadi játék viszonylatában. Hogyan írható felül, mozdítható ki a színésznő a magyar színháztörténeti diskurzusban jól kijelölt helyéről azáltal, hogy korabeli kontextusok szinkrón szemléletét érvényesíti, kiterjedt forrás-feltárást, forrás-analízist végez és a performance studies optikáját hasznosítja?

A könyv első fele életrajzi keretben vizsgálja a pálya jellegzetességeit olyan társadalmi kontextusokhoz kapcsolódva, amelyek a korabeli színházi játékmód megragadása szempontjából lényegesek. A második fele pedig a korabeli színpadi játékot helyezi központba, egyrészt a játékstílusokhoz kapcsolódó fogalomvilág és módszertan újragondolásával és kidolgozásával, másrészt konkrét alakítások nyomainak vizsgálatával. Sajátságosan kapcsolódik itt össze a biográfiai módszer, a színházi historiográfia és a performance studies optikája és kérdésfeltevése, amelyeknek metszéspontját a színpadi játékmód képezi, s egy látszólag ismert, valójában sok ismeretlen mozzanatot és színháztörténeti összefüggést feltáró életmű is kibontakozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartha-torteneti-jatekstilus-es-gyakorlat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave