Bartha Katalin Ágnes

Történeti játékstílus és gyakorlat

Prielle Kornélia pályafutásának színházművészeti és társadalmi dimenziói


A kórkép problémái

A vizsgált szerep szövegkönyve és kritikái alapján aligha lehet mai kórképét meghatározni az akkoriban őrültnek nevezett Corának, hiszen sem a mai orvostudomány, sem a pszichológia nem tart számon olyan pszichés kórképet vagy mentális rendellenességet, melyet az „őrült” kifejezéssel illetne. A szereplő köznyelven hisztériának mondott konverziós zavarban szenvedőként is meghatározható, mivel Corában a szélsőségesen erős érzelmi stresszhatás fizikai tünetek formájában jelenik meg; a kártyás Mazilier szereplő elmondása szerint Cora idegessége négy évvel korábbra vezethető vissza, amikor titokban megtekinti a gályarabságra ítélt Györgyöt Toulouse-ban, de pillantásuk találkozik, s azóta többször is vizionálja, maga előtt látja György tekintetét.1 Emellett az előadásbeli Cora hangsúlyozta a beszédképtelenséget és a mozgáskoordinációbeli tüneteket is. Megfeszülései, görnyedései, nemcsak a színpadi testhasználat újdonságerejével hatottak, hanem minden bizonnyal a hisztérikus páciensek különös rohamait, rángatózásait, gyors hangulat- és kedélyállapot-váltásait asszociálták.

Történeti játékstílus és gyakorlat

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó – Erdélyi Múzeum-Egyesület

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 139 9

A kötet Prielle Kornélia (1826–1906) színésznő pályájához kapcsolva vizsgálja a korabeli változó színpadi játékmódot. A 19. századi játékmód megragadása céljából rendkívül jó terepnek mutatkozik Prielle életműve és színpadi játékának vizsgálata, hiszen hat és fél évtizeden keresztül, a negyvenes évektől a századelőig játszott a korszak magyar nyelvű hivatásos színjátszásának kiterjedt területet átfogó színpadjain.

Alapkérdése az, hogy mit jelent a játékstílus, illetőleg a játékmód és hogyan írhatók le annak változásai. Ehhez szorosan kapcsolódik annak vizsgálata, hogy hogyan láthatók, olvashatók és értelmezhetők a múlt színházi forrásai a színpadi játék viszonylatában. Hogyan írható felül, mozdítható ki a színésznő a magyar színháztörténeti diskurzusban jól kijelölt helyéről azáltal, hogy korabeli kontextusok szinkrón szemléletét érvényesíti, kiterjedt forrás-feltárást, forrás-analízist végez és a performance studies optikáját hasznosítja?

A könyv első fele életrajzi keretben vizsgálja a pálya jellegzetességeit olyan társadalmi kontextusokhoz kapcsolódva, amelyek a korabeli színházi játékmód megragadása szempontjából lényegesek. A második fele pedig a korabeli színpadi játékot helyezi központba, egyrészt a játékstílusokhoz kapcsolódó fogalomvilág és módszertan újragondolásával és kidolgozásával, másrészt konkrét alakítások nyomainak vizsgálatával. Sajátságosan kapcsolódik itt össze a biográfiai módszer, a színházi historiográfia és a performance studies optikája és kérdésfeltevése, amelyeknek metszéspontját a színpadi játékmód képezi, s egy látszólag ismert, valójában sok ismeretlen mozzanatot és színháztörténeti összefüggést feltáró életmű is kibontakozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartha-torteneti-jatekstilus-es-gyakorlat//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave