Az új klíma- és energiastratégiára 294 milliárd eurónyi beruházást szánnak, 85%-ban magán- és 15%-ban állami forrásokból (ez 53 milliárddal több, mint az előző tervben szereplő összeg). A teljes összeg 40%-át a megújuló energiaforrások megteremtésére fordítanák, 29%-át az energiahatékonyság növelésére, 18%-át pedig az energiahálózatokra. A kormány számításai szerint mindez 2030-ig 2,5%-kal növelné a GDP-t és 522 000 új munkahelyet teremtene; Spanyolország energiafüggősége így 51%-ra csökkenhetne (Más, 2023).

A klímastratégia komolyan vétele az ország elemi érdeke, mert az elmúlt években Spanyolország számára erős kihívást jelent az aszály. 2023 áprilisában a kormány egy 2,2 md eurós sürgősségi programot jelentett be, de 2027-ig 23 md eurós beruházásokat irányoz elő a spanyol vízügyi terv. Ökológiai áramlásokat monitoroznak valamennyi víztestre vonatkozóan és egyedi terveket is készítettek. A vízügyi terv több mint 6500 intézkedést tartalmaz a szennyvízelvezetés és -kezelés, az öntözés korszerűsítése, a vízellátás javítása, az árvízkockázat kezelése, a közcélú vízterület helyreállítása, az infrastruktúra kiépítése és a vízkörforgás digitalizálása területén. 547 millió eurót kapnak egyes települések a meglévő sólepárló üzemek kapacitásának növelésére, és ezen infrastruktúrák között összeköttetéseket hoznak létre, hogy a teljes területet lefedjék. Kompromisszum született a sótalanított víz áráról is, hogy az ne jelentsen elviselhetetlen terhet a gazdálkodók számára4. Az OECD szerint Spanyolországban a víz 67 százalékát a mezőgazdaság használja fel, de ez a szám délkeleten akár a 90 százalékot is eléri5. 

Az aszály a természetet és az ezzel kapcsolatos turizmust is érinti. Az Andalúzia déli részén található Doñana nemzeti park 130 ezer hektár mocsaras természetvédelmi területe például Spanyolország és Európa egyik legfontosabb biodiverzitási pontja, az UNESCO világörökség része. Vízellátása az elmúlt 30 évben drasztikusan csökkent a klímaváltozás, a mezőgazdaság, a bányászat és a mocsarak lecsapolása miatt. Becslések szerint a Doñana környékén 1000–2000 illegális mezőgazdasági kút található, amelyek a nemzeti parki állat- és növényvilága számára kulcsfontosságú víztározó rétegeket terhelik. A gyümölcstermelőkön kívül az idegenforgalmi vállalkozások is illegálisan használják a felszín alatti vizeket6. A kormány döntése szerint a Doñanát ellátó felszín alatti vizek kiszivattyúzásának helyettesítésére évi 3 millió köbméter vizet szállítanak a közeli településre két folyóból. Az illegális vízkivétel egyébként más területeken is gondokat okoz (pl. Kasztília La Mancha, Murcia, Kasztília és León), van, ahol ezeket a rendőrség bünteti, de van, ahol a regionális hatóság legalizálja vagy eltűri a kutakat.

A víz apadása hosszabb távon probléma az ország több régiójában. 2024 február elején például a katalán kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, mert az ottani víztározók készlete 16%-ra apadt. Barelonára is kiterjesztették a parkok öntözési tilalmát, a medencék feltöltését7. Barcelona vízellátását 33%-ban egy tengervíz-sótalanító mű fedezi, de az ilyen víz előállítása drága és energiaigényes (nem teljesen megújuló energia). A vészhelyzet elmúlt, a víztározók 2025 februárjában 33%-on álltak, de a vízhiány a turizmust, a spanyol gazdaság egyik húzóágazatát is érinti.

A feszültség a farmerek körében is megmutatkozott, 2024 februárjában komoly tüntetések, blokádok voltak. Az aszály miatti veszélyhelyzet például Barcelona és Girona teljes területén a mezőgazdasági korlátozások szigorítását eredményezte: a mezőgazdasági öntözést 80%-kal kellett csökkenteni, az állattenyésztési célú felhasználást pedig a felére. A gazdák szakszervezete és a katalán klímaügyi miniszter megállapodása végül különböző enyhítő intézkedéseket tervez a gazdák számára. A katalán vezetés kötelezettséget vállalt a gazdálkodók felé, hogy kompenzálja őket a vízkorlátozások miatti veszteségek 80%-áig, valamint garantálja a fás szárúak (mandulafák, olajfák vagy szőlők) fennmaradását.8

Spanyolország több más területén és Madridban is voltak gazdatüntetések, traktoros blokáddal9. Nemcsak a vízkorlátozások, de a gazdák számára megterhelő bürokrácia (pl. digitális adatrögzítés) és az olcsó, harmadik országokból származó import is oka volt a tiltakozásoknak. E tekintetben a spanyol kormány javaslatot nyújt be az EU-nak az adminisztráció csökkentésére és „tükörklauzula” alkalmazására uniós szinten, ami az jelenti, hogy az EU-n kívülről importált terméket az adott ország termékeivel azonos feltételekkel kell behozni (ugyanazok a követelmények, ellenőrzések és szabályozások vonatkozzanak rájuk, mint az Unión belül előállított termékekre)10.

A spanyol „zöld” terveket az Európai Unió támogatja, ugyanakkor úgy látja, hogy a gazdaság sebezhetősége továbbra is magas – bár a magán-, állami és külső adósságállomány csökken. Az európai szemeszter keretében kiadott 2023-as országspecifikus ajánlásokban Spanyolország három konkrét ajánlást kapott a Bizottságtól. Az első a hatályos energiatámogatási intézkedések megszüntetése és az így keletkező megtakarítások felhasználása az államháztartási hiány csökkentésére. Spanyolországnak biztosítania kell az uniós források hatékony felhasználását, és középtávon továbbra is óvatos költségvetési politikát kell követnie. A második ajánlás a helyreállítási és rezilienciaterv adminisztratív kapacitásnak növelésére, valamint az intézkedések gyors végrehajtására szólít fel. Végül a harmadik ajánlás a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére vonatkozik. A javasolt intézkedések közé tartozik a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítése és digitalizálása, az energiahatékony szociális lakások elérhetőségének növelése, valamint a munkaerő zöld átmenettel kapcsolatos képzése (Alonso-Matea, 2023). 2024-ben az országspecifikus ajánlások ismét az államháztartási hiány csökkentésére hívnak fel, és adóreformokat is javasolnak környezetvédelmi adók bevezetésével. Az innováció további ösztönzését, az adminisztratív kapacitás és a vízügyi menedzsment javítását is szorgalmazza a dokumentum (European Commission, 2024)

A dekarbonizációt és a környezetkímélő ipart, a tiszta technológiákat fejlesztő célok és a gazdaság élénkítése miatt 2024 végén a spanyol kormány új iparpolitikai törvényt hozott. Ez olyan új iparpolitikai eszközök lehetőségét biztosítja, mint a stratégiai állami érdekű projektek, a digitális egyablakos ügyintézés, az iparpolitikai állami tanács, az újraiparosítási folyamatok irányításának új mechanizmusa, valamint a nemzeti ipari termelési kapacitásokon alapuló gyógyszerek és egészségügyi termékek stratégiai tartaléka. A kormány célja egy nagy gazdasági és társadalmi paktum létrehozása a spanyol ipari ágazat újraiparosítása és átalakítása érdekében, aminek az új ipari törvény kiindulópontja lehet. A spanyol Ipari Minisztérium költségvetése az elmúlt öt évben négyszeresére nőtt, de kifejezett cél a vállalati szféra bevonása is a projektek megvalósításába11.