Előszó

Trendváltás és túlélés
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2024-ben, amikor a kötet számára leadott kéziratok készültek és a Világgazdasági Tudományos Tanácsban elhangzott előadásokat megvitattuk, nem sejtettük, hogy 2025 januárjával, a második Trump-adminisztráció hivatalba lépésével milyen irányú és mértékű változások kezdődnek el a világgazdaságban. Az elnökválasztást megelőző kampányban sok minden elhangzott, ami a multilaterális együttműködés intézményeinek működésére nem tűnt kedvezőnek. Most, a kötet lezárásakor, vagyis 2025. február végén azt láthatjuk, hogy minden korábbi várakozást felülmúlóan radikális változásoknak ágyaz meg az új amerikai kormányzat. A folyamat elején járunk csak, így még továbbra is fennállnak – legalább formálisan – a világgazdaság és a világpolitika korábbi keretei, ezek azonban egyre inkább kiüresednek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biztonságpolitikában legfontosabb nemzetközi konfliktus, Oroszország háborúja Ukrajnában, megoldási alternatívája a korábbi recept ellenében láthatóan a multilaterális egyeztetési fórumok megkerülésével, ráadásul a közvetlenül érintett Ukrajna mellőzésével zajlik. Az Oroszország által új szintre emelt erőpolitika folytatásában az Egyesült Államok is partnerré vált. A nemzetközi konfliktusok kezelésében korábban Kína is hasonló erőpolitikát próbált érvényesíteni, igaz, a meglévő multilaterális intézményi keretek között. Rendkívül riasztó és rossz történelmi emlékeket felébresztő eseményeknek vagyunk szemtanúi. Az ENSZ illetékes szervei például jóformán a hangjukat sem hallatják már ezekben a kérdésekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanez mondható el a világgazdaság működését koordináló különböző nemzetközi szervezetekről is, multilaterálisokról és regionálisakról egyaránt. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) működése már korábban tetszhalott állapotba került. Az OECD-ben zajló gazdaságpolitikai koordináció még kiizzadta magából a globális minimumadó bevezetését, de az igazán fontos, adójogilag korrektebb és hatékonyabb eszközök bevezetése (BEPS) aligha várható a 2025 kora tavaszán – e kötet szerkesztése idején – tapasztalható amerikai kormányzati hozzáállás mellett. Trump elnök legfőbb tanácsadói között vannak ugyanis olyan multimilliárdos üzletemberek, akiknek a platformgazdaságban meglévő üzleti érdekeltségei lennének a BEPS fő célpontjai. Az erőpolitika tehát a gazdaság területén is érvényesül: miért éppen itt ne érvényesülhetne?!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek mellett a borús globális kilátások mellett szinte marginálisnak tűnnek a Világgazdasági Tudományos Tanács által felkarolt kutatási témák. De talán mégsem azok! Mind a négy téma kapcsolódik ugyanis a fenntartható fejlődés különböző területeihez. Ezek mind olyanok, amelyeket az amerikai kormányzat és személyesen Donald Trump elnök hamis beállításnak, csalásnak tekint, és a problémamegoldásra szánt erőfeszítéseket leállította amerikai részről. Az amerikai társadalmat döbbent csend bénítja, mindazonáltal maguk a problémák továbbra is létezők és megoldást kívánnak. A szélerőművek fejlesztésének leállítása és a fosszilis energiahordozók használatának erőltetése például (személyes, politikailag motivált?) ellenérdek kifejeződésének tűnik, ami egy Trump utáni időszakban könnyen ismét megváltozhat. Ami nem változik elnöki rendeletre, az a fenntarthatósági problémakör, mert az az elnök meggyőződése ellenére nem kitalált, nem valamiféle érdekvezérelt globális összeesküvés eredménye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pontosan ezért van jelentősége annak, hogy legalább ki-ki a saját területén, saját mozgásterében dolgozzon a különféle fenntarthatósági problémák megoldásán. Így tehát nem fölösleges a gazdaságok szerkezeti átalakulását kutatni és ebben a kormányzati lehetőségek mozgásterét felvázolni. A spanyol példa mellett talán a 2024-es előadásainkkal nem érintett német strukturális problémák megoldása is több és hatékonyabb iparpolitikai beavatkozást igényelne. Ugyanígy, a digitális gazdaság fejlődése és a digitális vállalkozások térnyerése, a folyamatban az európai, a magyar részvétel erősítése fontos prioritás, amelyet a borús világgazdasági kilátások sem kérdőjeleznek meg. Ugyancsak fontos kérdés Kína további fejlődése és a szuperhatalmakhoz fűződő viszonya. Hiszen a kínai gazdasági növekedés lefékeződése az amerikai változások tükrében további konfliktusokkal fenyeget. Az amerikai irányváltás, potenciálisan egyfajta káoszkormányzás veszélye minden egyes világgazdasági és világpolitikai kérdést újradimenzionálhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, a VTT hatodik – 2024-es – évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza, de a fő előadás szövege után a felkért hozzászólók észrevételeit is közöljük. Mint az eddigi kötetekben, úgy ebben is négy főbb témakör köré szerveződnek a fejezetek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első témakör a spanyol ipar, illetve annak aktuális kihívásai, azok társadalmi-gazdasági szövetbe való beágyazottságának különböző dimenziói és a hasonló szintről indult magyar gazdasággal való összevethetőség kérdései. Bár az itt szereplő írások középpontjában a spanyol ipar és iparpolitika áll, a tágabb gazdasági, környezeti háttér bemutatására is sor kerül. Szerzőink mindemellett igyekeznek bemutatni az általános iparpolitikai és európai uniós trendeket, hiszen a spanyol – és a magyar – gazdaság ebben a környezetben működik, miközben a gazdaságpolitika feltételeit, eszközrendszerét is jelentős részben ez a környezet szabja meg. Az opponensi vélemények olyan vizsgálódási kereteket vetnek fel, mint a demográfiai kihívások vagy az úgynevezett degrowth koncepció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második témakör Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémája, a digitalizáció és a digitális vállalkozói/startup tevékenység helyzete és fejlődése, kitekintéssel a többi kelet-közép-európai és dél-európai, illetve balkáni országra is. A kötetben szereplő írások bemutatják az elemzés alapjául szolgáló digitális vállalkozási ökoszisztéma (DEE-) indexet, majd a régiós összevetést követően sorra veszik Magyarország digitális vállalkozói ökoszisztémájának erős és gyenge pontjait, és szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak meg. Szerzőink nem csupán a hazai vállalkozások szintjén vizsgálódnak, hanem a tágabb szakirodalom aspektusain keresztül is értelmezik a digitális technológiák alkalmazásának lehetséges hatásait. Olyan aspektusokat is beemelnek az elemzésbe, mint az ökoszisztéma-alapú megközelítés vagy a digitális írástudás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik témakör ismét iparpolitikai természetű, ezúttal a kínai zöld iparpolitikára – a kínai állam „zöld nagy ugrására” – koncentrál. A napelemipar, illetve elektromosautó-ipar példáin keresztül azt vizsgálja, milyen módon támogatta a múltban és hogyan segíti jelenleg a kínai állam a hazai zöld iparágakat. A kötet vonatkozó fejezetei bemutatják, hogy mennyire hatékonyan alkalmazta a kínai vezetés az állami ösztönzőket a zöld iparágak fejlesztése során, mennyiben preferált célpontjai az állami támogatásoknak a kínai állami/magáncégek. Központi kérdésként jelenik meg továbbá, hogy valójában milyen szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok a bel- és külpolitikai aspektusok mellett, azaz ténylegesen zöldnek tekinthető-e a „zöld nagy ugrás”. Szerzőink megvizsgálják, hogyan jutott el a kínai vezetés az ökológiai civilizáció koncepciójához, felvetnek továbbá energiabiztonsági szempontokat is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik, egyben utolsó témakör a Magyarországon zajló újraiparosodási folyamatok térbeli aspektusaira fókuszál, közép-európai kontextusban. A működőtőke-befektetések által vezérelt növekedési modell sikeresen integrálta a nemzeti termelési rendszereket a globális munkamegosztásba, ugyanakkor a korábban meghatározó versenyelőnyök egy része mára „visszájára fordul”, versenyhátránnyá válik, s egyfajta fejlődési csapda alakul ki. Szerzőink a növekedési modell térbeli ellentmondásaira és az ipari térszerkezet átalakulási folyamataira reflektálnak mind gazdasági, mind pedig földrajzi szempontból. A gazdasági megközelítés kibővíti az elemzési kereteket a vámszabadterületek, a globális értékláncok és a befektetésösztönző rendszer irányába. A földrajzi megközelítéssel a szerzők a finomabb területi bontású, ugyanakkor különböző léptékekre kiterjedő vizsgálatok mellett érvelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bízunk benne, hogy jövő évi hasonló tanulmánygyűjteményünk a baljós előjelek ellenére nem a világgazdaság és a nemzetközi együttműködés jóvátehetetlen kisiklásáról fog majd beszámolni.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave