Képszerűen szólva tehát a monográfiában először távolabbról tekintek a vizsgált weboldalakra, ugyanis ez a perspektíva hozzásegít ahhoz, hogy a tematikus weboldal igencsak komplex diszkurzív hálózatát annak egészében szemléljük. Ez a nézőpont lehetővé teszi a hálózaton belüli kapcsolatok létrejöttének, vagyis annak a megértését, hogy miért vagyunk képesek a weboldalt összefüggő egységként feldolgozni. Ugyanakkor ez a perspektíva nem alkalmas arra, hogy a tematikus weboldal hálózatának az egészén belül az egyes csomópontok belső szerveződését és működését is jól megértsük innen. Ezért a monográfia a második nagy egységében mintegy „ráközelítek” a diszkurzív hálózat legfontosabb csomópontjaira – így a figyelem fókuszában jóval kisebb tartomány áll, ez viszont sokkal több belső részletet enged láttatni. A második részben ezeket a fókuszba helyezett csomópontokat írom le műfaji szempontból, mégpedig a perspektíva adta lehetőségeket kihasználva részletezően, több lehetséges, egymással párhuzamosan érvényesülő dimenzió mentén.

A fentieknek megfelelően a monográfia I. rész: A receptes és a könyvértékelő weboldalak diszkurzív hálózata címet viselő nagy egységében a vizsgált tematikus weboldalak diszkurzív hálózattá szerveződésére fókuszálok, illetve az ebben kezdeményező szerepet játszó kontextualizációs utasítások működésére (vö. Gumperz 1982; Verschueren 1999: 108–112; Tátrai 2017a: 946–951). Így ebben a részben az alábbi, szorosan egymásra épülő kutatási kérdéseket teszem fel:

Az RQ1–3) kutatási kérdések elsősorban elméleti dilemmákat feszegetnek a tematikus weboldalak hálózatjellegével, műfajiságával, illetve egészleges diskurzussá szerveződésében kulcsszerepet játszó kontextualizációs utasításaival kapcsolatban. Az e kérdésekre adott válaszok voltaképpen a fent említett empirikus vizsgálat elméleti alapvetéseiként szolgálnak. Erre a három kutatási kérdésre a könyv 2. fejezetében (lásd 2. A tematikus weboldal) adok kifejtett válaszokat. Ezt követően a 3. fejezetben (lásd 3. A paratextusok szerepét vizsgáló empirikus kutatás anyaga és módszere) mutatom be részletezően az empirikus vizsgálat anyagát, illetve pontos módszertanát. Ezután válaszolok az RQ4) kutatási kérdésre a monográfia 4. fejezetében (lásd 4. A tematikus weboldalak paratextusainak általános bemutatása), amelynek keretei között bemutatom, hogy a vizsgálat alapján milyen főbb típusai különíthetők el azoknak a kontextualizációs utasításoknak, amelyek kezdeményező szerepet játszanak a receptes és a könyvértékelő weboldalak diszkurzív hálózattá szerveződésében. Ebben a részben a kvalitatív vizsgálat kvantifikálható eredményei is fókuszba kerülnek. Majd az RQ5) kutatási kérdés megválaszolására az 5. fejezetben (lásd 5. A tematikus weboldalak paratextusainak részletező bemutatása) kerítek sort, amikor részletesen is bemutatom, hogy a diszkurzív hálózat kialakításában – a vizsgálat tanulságai szerint – lényegi szerepet játszó kontextualizációs utasításoknak a fő típusai pontosan hogyan kezdeményezik a diszkurzív hálózat létrejöttét. Végezetül az I. részt lezárandó és összegzendő, a 6. fejezetben (lásd 6. Következtetések) fogalmazom meg az RQ1–5) kutatási kérdésekre adott válaszokból levonható legfontosabb következtetéseket.

A monográfia II. rész: A receptek és a könyvértékelések műfajisága című nagy egységében arra fókuszálok, hogy a vizsgált tematikus weboldalakba jellegadóan beépülő műfajoknak a részletező bemutatását adjam makro-, mezo- és mikroszinten egyaránt (vö. Tolcsvai Nagy 2001: 115–120; Speyer–Fetzer 2014: 88). Ennek bevezetéseként, illetve megalapozásaként a 7. fejezetben kiinduló elméleti belátásokat fogalmazok meg a recept és az ételrecept, valamint az értékelés és a könyvértékelés diszkurzív sémájával kapcsolatban (lásd 7. A recept és az ételrecept, valamint az értékelés és a könyvértékelés). Majd ezen alapvetésekre támaszkodva a könyv II. részében az alábbi kutatási kérdésekre keresem a válaszokat:

Ezt követően az RQ7–10) kutatási kérdések megválaszolására ismét egy újabb empirikus vizsgálatot terveztem: egy plurális módszertanú, kétirányú empirikus kutatást. A vizsgálat egyik irányaként a maguk természetes diszkurzív közegében, azaz magyar nyelvű receptes és könyvértékelő weboldalakon előforduló online receptekből és könyvértékelésekből állítottam össze egy összesen 50 receptből és 50 könyvértékelésből álló kutatói korpuszt. Ebbe a kutatói korpuszba egyenlő arányban kerültek be amatőr hobbiszakácsok és professzionálisabb séfek receptjei, valamint laikus, műkedvelő olvasók és professzionális irodalmárok könyvértékelései. A kutatás másik irányaként pedig olyan, kutató által előhívott adatokkal (‘elicited data’, Bednarek 2011: 540–545) dolgoztam, amelyeket kifejezetten a kutatás kérdésfeltevéseinek a megválaszolására nyertem ki adatközlőktől: egy kérdőívvel támogatott, pontosabban kérdőívbe ágyazott kísérlet keretei között. A kísérlet során az adatközlők egyik csoportjának (25 fő) „a jó regény receptjét” kellett megalkotnia, míg a másik csoportjuknak (25 fő) értékelést kellett írnia egy előzetesen megtekintett palacsintareceptről. A kutató által előhívott (azaz a kísérletből származó), illetve a nem a kutató által előhívott (azaz receptes és könyvértékelő weboldalakról származó) nyelvi anyagon azonos kvalitatív szempontrendszer mentén végeztem elemzéseket a MAXQDA szoftverben. Ezen elemzések során azoknak a konstruálási eljárásoknak vizsgáltam a műfajiság diszkurzív létrehozásában betöltött szerepét, amelyek potenciálisan lényeginek, vagyis műfajjelölőnek tételezhetők a kutatás fókuszában álló diszkurzív sémák szempontjából.

A 9. A műfajiság empirikus vizsgálatának elméleti szempontjai és módszerei című fejezetben az igencsak összetett, tárgytudományos és módszertani/metatudományos vetülettel egyaránt rendelkező RQ7) kutatási kérdésre nyújtok válaszokat. Ennek keretei között lényegében az előző bekezdésben felvázolt kétirányú empirikus vizsgálatnak az elméleti megalapozását és módszertani leírását végzem el. Valójában erre a megalapozásra épül az RQ8–10) kutatási kérdéseknek a megfogalmazódása is. Ez a három kutatási kérdés ugyanis a konstruálás három különböző tényezőjének a műfajiságban betöltött szerepére kérdez rá – mégpedig olyan konstruálási tényezőkre, amelyek a diskurzusok különböző hatóköreiben működnek: azok mezo-, mikro- és makroszintjén.

Az RQ8) kutatási kérdésre felelő 10. fejezetben azt mutatom be, hogy a kétirányú empirikus vizsgálat alapján a diskurzusok mezoszintjén értelmezhető diszkurzív szerkezetnek milyen szerepe van az online receptek és könyvértékelések műfajiságában (lásd 10. A diszkurzív szerkezet szerepe a receptek és a könyvértékelések műfajiságában).

Az RQ9) kutatási kérdést a 11. fejezetben válaszolom meg, a kétirányú empirikus kutatás alapján bemutatva, hogy a diskurzusok mikroszintjén értelmezhető beszédaktusoknak, illetve azok diszkurzív mintázatainak milyen szerepe van az online receptek és a könyvértékelések műfajiságában (lásd 11. A beszédaktusok diszkurzív mintázatainak szerepe a receptek és a könyvértékelések műfajiságában).

Végül az RQ10) kutatási kérdés részletes tárgyalása a 12. fejezetben történik meg, amikor – ugyancsak a kétirányú empirikus kutatás eredményeit felhasználva – ismertetem, hogy a konstruálás személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló személyessége a diskurzusok makroszintjén funkcionáló jelenségként milyen szerepet tölt be a vizsgált műfajok diszkurzív kialakításában (12. A konstruálás személyességének és személytelenségének szerepe a receptek és a könyvértékelések műfajiságában).

Ahogyan az a fentebb leírtakból és a kérdésfeltevésekből is következik, mind a RQ1–5), mind a RQ6–10) megválaszolása elsődlegesen, illetve hangsúlyosan kvalitatív vizsgálatok keretében történt meg. Bizonyos pontokon azonban – az egyes specifikusabb részkérdések megválaszolására – a kirajzolódó kvalitatív tendenciák jobb jellemzésére leíró statisztikai adatokat és elemzéseket is bemutatok. Fontos azonban, hogy a monográfiában nem tesztelek statisztikai hipotéziseket – ez utóbbi esetlegesen egy későbbi kutatási fázisra válik lehetségessé. Összességében tehát az fogalmazható meg az empirikus kiindulópontot érvényesítő kutatásról, hogy a vizsgálat tárgyának használatalapú leírására, a különböző adattípusok integrálására és a problémacentrikusan kialakított módszertani pluralizmusra törekedtem.

Értekezésemet a 13. Összegzés és kitekintés című fejezettel zárom. Ebben az egységben egyrészt a monográfia legfőbb hozadékait mutatom be. Kifejtem, hogy empirikus megalapozottságával a kutatás hogyan járul hozzá a funkcionális pragmatika műfajisággal kapcsolatos általános elméleti belátásainak a kidolgozottabbá tételéhez. Előtérbe helyezem, hogy az eredmények miként gazdagítják az újmédia diszkurzív színterén megvalósuló diskurzusokról való tudományos ismereteinket. Továbbá arra is kitérek, hogy a disszertáció milyen módszertani hozadékokkal szolgál a későbbi, ugyancsak funkcionális szemléletet érvényesítő empirikus kutatások számára. Másrészt ebben az egységben kitérek a további kutatási perspektívák körvonalazására is, amelynek részeként külön hangsúlyt fektetek az eredmények alkalmazott nyelvészeti, egészen pontosan nyelvpedagógiai hasznosulási lehetőségeire.