A vizsgálat tárgyát képező tematikus weboldalakról nem csupán annyi állapítható meg, hogy ezek egységes fenntartással működő, azonos téma köré szerveződő weblapok gyűjteményei. A weboldalak weblapjairól az is elmondható, hogy ezek nem egymástól elszeparálva működnek, hanem számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, a weblapok weboldallá történő összekapcsolódása pedig hálózatként írható le (Barabási 2018: 26–27). Ahhoz, hogy egy összetett, több alkotóelemből álló rendszert hálózatként értelmezhessünk, két alapvető feltételnek kell teljesülnie: egyrészt a rendszernek egymáshoz valamely szempontból hasonló komponensek sokaságának kell lennie, ezeket a komponenseket nevezi a hálózatkutatás csomópontoknak vagy nódusoknak; másrészt a komponenseknek kapcsolatban kell állniuk egymással, ezekre a kapcsolatokra szokás a hálózatkutatásban a hálózat éleiként hivatkozni (Csermely 2017: 209–211; Barabási 2018: 26–27). A weboldalak esetében ez a két feltétel teljesül, mégpedig úgy, hogy a weboldalt olyan rendezett, nem véletlenszerű hálózatnak tekinthetjük (lásd Barabási 2020: 38–41), amelyen belül a weblapok a csomópontok, míg a weboldalon belül az egyik weblapról a másikra mutató hiperlinkek a csomópontok közötti irányított kapcsolatokat létrehozó élek szerepét töltik be. A hiperlinkek olyan szöveges vagy más modalitású elemek a weblapon, amelyek elérési pontokat biztosítanak más weblapokhoz azáltal, hogy a felhasználó rájuk tud kattintani, és a kattintás révén az elérni kívánt új weblapot tudja megjeleníteni a számítógépe vagy egyéb digitális eszköze képernyőjén (Yus 2011: 45–47, lásd még Schneider–Foot 2004).1 A weblapoknak ez a hálózatos összekapcsolódása egyfelől azt eredményezi, hogy a weblapok gyűjteményén belül a felhasználó számára nincsen kijelölve előre a weblapok feldolgozásának a kanonikus vagy elvárt sorrendje, hanem a számos hiperlink révén sokkal inkább az elérhető diszkurzív események repertoárja van felkínálva a számára, amelyből a felhasználó az aktív befogadói tevékenysége részeként tudatosan választja ki azt az ösvényt, amelyen haladni szeretne a hálózatban (vö. Fetzer 2021, továbbá Herring 2013). Másfelől fontos kiemelni azt is, hogy ez az imént emlegetett választás nem csupán mentális műveletként valósul meg, hanem egyúttal a felhasználónak mint testben létező humán entitásnak a fizikai cselekedeteként is, hiszen a kiválasztott diszkurzív ösvényen való haladás a kattintás fizikai cselekedete révén valósulhat meg. Lényeges tehát hangsúlyozni a hálózat éleiként funkcionáló hiperlinkekkel kapcsolatban, hogy az általuk létrehozott kapcsolatok nem csupán a rendszert hálózatként értelmező elmeműködés által konstruált kapcsolatok, hanem a hiperlinkek által létrehozott kapcsolatoknak információs technológiai realitásuk is van.