2.4. A paratextusok mint reflexív kontextualizáló hálózatrészek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p1 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p1)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p1)
A weblapok tekintetében azokat a diskurzusrészeket, amelyek mintegy keretbe foglalják a weblap jellemzően terjedelmesebb beépülő diszkurzív egységeit, Genette-nek (1982; 1987; vö. magyarul Genette 1996) a posztstrukturalista irodalomelméletben kidolgozott terminusát felhasználva és újraértelmezve paratextusoknak nevezem (lásd Ballagó 2019a, 2022a). Miért bizonyul a kutatás számára gyümölcsözőnek ennek az alapvetően más médiumú és más diskurzustípusba tartozó szövegek értelmezésére kidolgozott terminusnak az átvétele és újraértelmezése? A fejezetben ezt a kérdést válaszolom meg, elsőként a genette-i fogalmat értelmezve, hogy azután a funkcionális kognitív pragmatika kiindulópontjából újraértelmezhessem azt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p2 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p2)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p2)
Genette (1987: 1) a paratextusokról szóló monográfiájában azt írja, hogy „a paratextus [...] az, ami lehetővé teszi, hogy a szöveg könyvvé váljon, és az olvasók, általánosabban véve a közönség számára akként legyen felajánlva”,1 illetve hogy a paratextus „egy olyan zónát képez a szöveg és a szövegen-kívül között, amely nem csupán átmenet, hanem átvitel: egyfajta pragmatika és stratégia kitüntetett helye, a közönségre gyakorolt hatásnak, a szöveg jobb megértésének és a helyénvalóbb olvasatnak a kitüntetett helye” (Genette: 1987: 2).2 Az idézett meghatározások alapján az irodalmi művek tekintetében azok a szövegrészek tekinthetők paratextusoknak (pl. a cím, a szerző neve, a fülszöveg, az oldalszámok, az előszó, a lábjegyzetek stb.), amelyek a szöveg (diskurzus) befogadójának a megértő tevékenységét segítve lehetővé teszik egyfelől azt, hogy a befogadó összefüggő egészként tekintsen az irodalmi alkotásra (pl. a könyv formájában megjelenő regényre), másfelől adekvát módon legyen képes értelmezni a paratextusok által a vizuális megjelenés szempontjából is mintegy keretbe foglalt, illetve gyakran valamilyen belső struktúrával (pl. címekre tagolt fejezetekkel) is ellátott szöveget. Mindezek alapján a paratextusokkal kapcsolatban már Genette is azt állapítja meg, hogy a paratextusok esetében a szövegrészeknek egy igencsak heterogén kategóriájáról van szó, és a „média korszaka” ezeknek a „szövegeket körülvevő diskurzusoknak”, a különféle paratextusoknak az elszaporodásához fog vezetni (Genette 1987: 3). Ennek kapcsán pedig eljut egészen addig a megállapításig, hogy „legalábbis elviekben minden kontextus paratextusként működhet” (Genette 1987: 8).3 Azaz minden olyan diszkurzív egység, illetve tényező, amely egy szöveg jobb, adekvátabb, a megnyilatkozó szándékainak megfelelő megértését teszi lehetővé a befogadó számára, paratextusként értelmezhető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p3 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p3)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p3)
Mindezek alapján a paratextus fogalma perspektivikusan felhasználható a monográfiában alkalmazott funkcionális pragmatikai kiindulópontú leírás számára is, mégpedig a vizsgált tematikus weboldalak azon diskurzusrészeinek a megnevezésére, amelyeket a részletes fogalomértelmezést megelőlegezendő az 1. és 2. kép szemléletet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_2 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_2)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_2)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_3 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_3)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_fig_3)
2. kép. Paratextusok a moly.hu egyik könyvértékelést tartalmazó lapján.6
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p7 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p7)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p7)
A fenti képernyőfotók konkrét példái alapján a monográfiában paratextusnak tartom például azokat az egy-két szavas címkeszerű diskurzusrészeket, amelyek a weblap felső vagy oldalsó sávjában, az ún. menüsávban olvashatók, és a weboldal különböző típusú tartalmainak a kategóriaszerű megnevezéseiként értelmezhetők (pl. az 1. képen a Tippek és trükkök, Recept válogatások, Toplista, Befőzés, Egytálételek, illetve a 2. képen a Könyvek, Sorozatok, Alkotók, Kiadók), vagy a személyes profilban való tájékozódást segítik elő (pl. az 1. képen a Belépés, Regisztráció, illetve a 2. képen Profil, Infó, Kilépés címkék). Paratextusnak tekinthetők a más, listaszerű paratextusokat címmel ellátó diszkurzusrészek (pl. a Kategóriák címke az 1. képen), valamint a beépülő diszkurzív egységeket csoportosító, azokat megnyilatkozásegyüttessé szervező, illetve értelmező Mit főzzek ma? (lásd 1. kép) típusú címkeszerű feliratok. Csakúgy, mint az 1. képen a Keresés vagy a 2. képen a Szűröm gomb felirata, vagy a levin2004 értékelése címként értelmezhető diskurzusrész is. Ezektől némiképp különböző, de ugyancsak paratextusnak tartott diskurzusrészek az 1. képen az egyes receptek címei és a hozzájuk tartozó ételek kategóriájának a megnevezései, akárcsak a 2. képen az értékelt könyv címe, az értékelő neve és az értékelés dátuma. De ide sorolódnak azok a terjedelmesebb diskurzusrészek is, amelyek arról tájékoztatják a felhasználót, hogy melyek a hozzászólás írásának legfőbb elvei (erre nem látunk példát a képeken), hasonlóan a lájkok számát (2. kép) vagy az ún. csillagozással kifejezett értékeléseket (1. kép) jelző grafikus ikonhoz, vagy például a 2. képen a hozzászóló profilképéhez. Továbbá itt érdemel említést az értékelt könyv borítóját (2. kép) vagy az étel fotóját (1. kép) ábrázoló kép is. Lényeges, a fenti képernyőfotók által is jól demonstrált különbség azonban a kezdőlapok és a jellegadó műfajokat beépítő lapok között, hogy a kezdőlapokon sokkal kevesebb kontextualizált megnyilatkozás érhető el közvetlenül (vagyis a kezdőlapok esetében paratextusok által kontextualizált megnyilatkozások a diszkurzív hálózat másik weblapjain találhatók). Ez pedig arra mutat rá, hogy a weboldalon belül a kezdőlapok egésze is paratextuális jelleggel írható le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p8 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p8)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p8)
A fentiek rávilágítanak arra, hogy a dolgozatban a weblapok igen változatos, esetenként akár különböző modalitású összetevőit sorolom a paratextusok közé, viszont ahogy láthattuk, ennek a lehetőségére már maga Genette is felhívta a figyelmet. A heterogenitásuk ellenére azonban mégis megragadható ezeknek a paratextusként értett diskurzusrészeknek az a specifikus funkciója, amely alapján világosan körülhatárolhatóvá válik a fogalom által megragadni kívánt jelenség. Genette meghatározásával nagymértékben összecseng, hogy a weblapok paratextusnak tekintett diskurzusrészeit a disszertációban a funkcionális pragmatika kiindulópontjából kontextualizálóknak tekintem. A weblapok paratextusai ugyanis azt kezdeményezik, hogy a felhasználó a megnyilatkozó intencióját (lásd Sinha 2005) sikeresen feldolgozva a kívánt módon, ne pedig másképpen értsen meg, vagy hozzon létre egy bizonyos megnyilatkozást a közös, interszubjektív jelentésképzés dinamikus folyamatában (vö. Verschueren 1999: 75–114; Auer 2009; Tátrai 2017a: 927–952). Ebből a meghatározásból két további lényegi megállapítás következik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p9 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p9)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p9)
Egyfelől az, hogy a paratextusok mint kontextualizálók – avagy a pragmatikai szakirodalomban gyakrabban használatos terminussal élve: kontextualizációs utasítások (lásd Gumperz 1982; Verschueren 1999: 108–112; Tátrai 2017a: 946–951) – makroszinten működnek, azaz nem egy mondatnak valamely részét (ezt lásd Imrényi 2017: 743–759), nem is egy szövegnek valamilyen mezoszintű, mondatnál nagyobb, a teljes szövegnél kisebb egységét kontextualizálják, hanem egy azonos beszélőhöz köthető teljes közlésegységet. Azaz egészlegesen kezdeményezik annak a sikeres kontextuális értelmezését. Például egy teljes receptnek, egy teljes könyvértékelésnek, egy teljes hozzászólásnak vagy éppen valamilyen más műfajú, de ugyancsak teljes megnyilatkozásnak az adekvát megértéséhez kínálnak fel kontextuális keretet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p10 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p10)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p10)
Másfelől a kontextualizáló fogalmának a fenti meghatározása azt is magával vonja, hogy a paratextus mint kontextualizáló mindig kizárólag a kontextualizálttal való kölcsönviszonyában értelmezhető (ehhez vö. Imrényi 2017: 743–745). Másképpen fogalmazva: egy paratextus csupán akkor képes paratextusként, vagyis makroszintű kontextualizálóként funkcionálni, ha egy adott, jól körülhatárolható diskurzusrészt kontextualizál. Genette a paratextuális elemeknek ezt a nagyon fontos, jellegadó tulajdonságát úgy fogalmazza meg, hogy azok mindig „a szövegüknek vannak alárendelve” (Genette 1987: 12). Visszautalva a fenti képekre, ez a kontextualizáló-kontextualizált viszony egy könyvértékelés címe, szerzője vagy az értékelésre érkezett like-ok számát jelző grafikus ikon tekintetében viszonylag könnyen felismerhető és belátható, csakúgy, mint a Kategóriák vagy az Mit főzzek ma? címkeszerű paratextusok, és az általuk kontextualizált címkék közötti viszony esetében. Felmerülhet viszont a kérdés, hogy például a menüsáv címkéinél vagy a kezdőlap csupán címeket és további paratextusokat felvonultató kontextualizálói esetében melyek azok a megnyilatkozások, amelyek viszonylatában ezek kontextualizálókként értelmezhetőek. Mint azt korábban részletesen kifejtettem, az internet médiumának, illetve technológiai feltételrendszerének a sajátosságából adódóan a paratextusok egyúttal más weblapokra mutató hiperlinkekként is képesek funkcionálni. Így tehát a menüsáv címkéihez hasonló, hiperlinkként is működő paratextusok esetében a kontextualizált diszkurzív egységek a weboldal mint diszkurzív hálózat más weblapjain találhatóak. Ez pedig rámutat a weboldal mint hálózat komplexitására, továbbá arra a néhány bekezdéssel korábban is tárgyalt kérdéskörre, hogy maga a kezdőlap egésze is paratextusként értelmezhető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p11 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p11)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p11)
Előfordulnak azonban – és erre a kontextualizáló fenti definíciója ugyancsak utalt már – olyan paratextusok is, amelyek nem valamely diszkurzív egység sikeres, a megnyilatkozói szándéknak megfelelő értelmezését kezdeményezik a közös jelentésképzés folyamatában, hanem azt, hogy a diskurzuspartner, vagyis a befogadó a kívánt, illetve (nyelvileg) hozzáférhetővé tett módon alakítsa diszkurzív és nem diszkurzív természetű cselekedeteit. Bizonyos paratextusok ugyanis azt kezdeményezhetik, hogy weboldal felhasználója a megnyilatkozó résztvevői szerepébe lépve új megnyilatkozást hozzon létre, például új hozzászólást, receptet vagy éppen könyvértékelést írjon. Ugyanakkor az újmédia sajátosságaiból adódóan a paratextusok nem csupán a felhasználó diszkurzív cselekvését kezdeményezhetik, hanem a felhasználónak mint testben létező humán entitásnak a fizikai cselekvését is: azt, hogy kattintson valahova (ezt teszi az összes hiperlinkként is funkcionáló paratextus), vagy kizárólag csupán annyit, hogy egy kattintás segítségével a tetszését fejezze ki egy adott diszkurzív egységgel kapcsolatban (ilyen a like gomb), vagy éppen ún. „csillagozással” adjon hangot az értékelő attitűdjének. A kontextualizálást egyrészt tehát igen tágan, másrészt pedig aktív, kezdeményező tevékenységként, semmiképpen sem valamiféle reaktív műveletként értelmezem.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p12 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p12)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p12)
A paratextusok kontextualizálókként való értelmezése azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy kimerítően leírjam ezen diskurzusrészek funkcionálását. Ehhez ugyanis hozzá kell tenni azt is, hogy a paratextus létrehozója természetszerűleg úgy kezdeményezi a kontextualizációt – vagyis azt, hogy sikeres legyen a kontextualizált megnyilatkozás beszélői szándékoknak megfelelő értelmezése vagy létrehozása –, hogy egyúttal tudatában van a tapasztalatokon való megosztozás interszubjektivitásának, és annak, hogy a diskurzuspartner is tudatában van ennek (lásd Tomasello 1999: 56–76; Tátrai 2019, vö. még Sinha 2005). Ezt pedig a kontextualizáló figyelemirányítási aktussal egyszersmind metanyelvi reflexió tárgyává is teszi akkor, amikor reflexív konceptualizációt (Verschueren 2000: 447) hoz létre a kontextualizált megnyilatkozás diszkurzív státuszával, a diskurzus szerveződésével, általánosabban véve: a megnyilatkozások befogadásának és létrehozásának az interszubjektív folyamatával kapcsolatban. A paratextusok létrehozója tehát a kontextualizálással a reflexív viszonyulását is kifejezésre juttatja a megnyilatkozások befogadásához és létrehozásához, ideértve az ezzel összefüggő kognitív folyamatokat, valamint diszkurzív és szociokulturális elvárásokat is (vö. Verschueren 1999: 187–198; Tátrai 2017a: 1045–1057). A paratextusoknak tehát a lényegi kontextualizáló jellegükkel szoros összefüggésben áll a metapragmatikai tudatosságuk (a kontextualizáció metapragmatikai tudatosságáról bővebben lásd Tátrai 2019, 2022). A paratextusok metapragmatikai tudatosságát tovább értelmezve érdemes külön kiemelni, hogy a paratextusok nem csupán a megnyilatkozás konceptuális alaphoz kötése révén viszonyulnak reflexíven a jelentésképzés kontextusfüggőségéhez, hanem explicit metanyelvi jelzésekként működnek, azaz reflexív konceptualizációkat kínálnak fel az adott diszkurzív egység értelmezésével és létrehozásával kapcsolatban (lásd Verschueren 2000). Ez pedig egyúttal rámutat arra is, hogy a paratextusokat létrehozó megnyilatkozó aktív tudattal rendelkező mentális ágensként vesz részt a diskurzusban (lásd Tátrai 2022). A tematikus weboldalak paratextusai mindezek alapján jellemzően önálló figyelemirányítási eseményként megkonstruált reflexív kontextualizálókként értelmezhetők.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p13 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p13)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p13)
A fentiek fényében a monográfiának már csupán azt a további kérdéskört szükséges tisztáznia, hogy mi a viszony a hálózatnak tekintett weblapok reflexív kontextualizáló hálózatrészeinek (nódusainak) tartott paratextusok, illetve a weboldal mint hálózat éleiként funkcionáló hiperlinkek között. Más szóval: hogyan értelmezhetjük a hiperlinket a weblap tekintetében, és hogyan viszonyul a hiperlink a weblap paratextusaihoz.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Ballagó Júlia (2025): A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641184 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p14 (2025. 12. 07.)
Chicago
Ballagó Júlia. 2025. A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184 (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p14)
APA
Ballagó J. (2025). A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641184. (Letöltve: 2025. 12. 07. https://mersz.hu/dokumentum/m1300amufa__16/#m1300amufa_14_p14)
Hangsúlyozandó, hogy a hiperlink és a paratextus terminus más-más értelmezési síkon mozog. A hiperlink terminus egyrészt alapvetően technológiai motiváltságú, ami alatt az értendő, hogy a hiperlink által létrehozott weblapok közötti kapcsolatnak információs technológiai realitása van. Emellett a hiperlink hálózati élként való értelmezéséhez két weblapra van szükség, hiszen a hiperlinknek az a funkciója, hogy egy weblap adott pontjából kiindulva irányított kapcsolatot hozzon létre a kiinduló hiperlinket tartalmazó weblap és egy másik weblap között. Ami a nehézséget jelentheti a hiperlink és a paratextus közötti lényegi különbség felismerésében, hogy az a diskurzusrész, amely hiperlinkként működik, tehát egy adott weblapon technológiai jellegű, kattintással működő kapcsolódási pontot kínál fel egy másik weblap felé, az a diskurzusrész az adott weblap viszonylatában igen gyakran – de nem mindig – paratextusként értelmezhető (pl. az 1. képen a menüsáv címkéi). Az egyik lényegi különbség a paratextus és a hiperlink fogalma között, hogy míg a hiperlink két weblap viszonylatában értelmezhető csupán, addig a paratextus értelmezési tartománya rendre az adott, egyetlen weblap. Ezzel összefüggésben a másik lényegi különbség az, hogy míg a hiperlink a weboldal mint hálózat tekintetében élként működik, addig a paratextus az ugyancsak hálózatként értett weblapon nem élként, hanem csomópontként, más szóval nódusként működik, és mint ilyen, hierarchikus, függőségi viszonyban áll más nódusokkal, azaz a beépülő, paratextusok által értelmezett és keretbe foglalt önálló megnyilatkozásokkal, például a receptek és a könyvértékelések szövegével. A paratextus fogalma tehát semmiképpen sem technológiai, hanem igen erőteljesen pragmatikai motiváltságú, amely bizonyos diszkurzív egységek specifikus jellegét, funkcióját írja le. Így bár a konkrét megvalósulásokban a két funkció igen gyakran egybeesik (lásd a kezdőlap paratextusait) – ahogy arra az empirikus vizsgálat is felhívja a figyelmet – nem minden paratextus működik egyúttal hiperlinkként is (lásd pl. a 2. képen az Ajánló paratextust, amelyre nem lehet kattintani, tehát ugyan paratextus, de nem hiperlink), illetve a hiperlink nem feltétlenül csak olyan diskurzusrész lehet, ami a weblapon paratextusként értelmezhető (hiszen akár egy, a kezdőlapon szereplő teljes receptszöveg is működhet hiperlinkként [erre a fenti képeken nincs példa], amennyiben annak bármely részére kattintva egy új weblapot jeleníthet meg a felhasználó). Mindezek alapján tehát igen fontos a két fogalom árnyalt elkülönítése.
1 „Le paratexte est donc pour nous ce par quoi un texte se fait livre et se propose comme tel à ses lecteurs, et plus généralement au public” (Genette 1987: 1, fordítás tőlem. B. J.).
2 „[Le paratexte] constitue, entre texte et hors-texte, une zone non seulement de transition, mais de transaction: lieu privilégié d’une pragmatique et d’une stratégie, d’une action sur le public au service [...], d’un meilleur accueil du texte et d’une lecture plus pertinente” (Genette 1987: 2, fordítás tőlem. B. J.).
3 „Il nous faut au moins retenir en principe que tout contexte fait paratexte” (Genette 1987: 8, fordítás tőlem. B. J.).
4 Az 1. és a 2. képen nincsen bekarikázva az összes paratextus, csupán a lehetséges megvalósulások szemléltetéseként néhány jellemző példa van kiemelve.
5 Forrás: https://receptneked.hu/ (2021. 05. 12., jelölések tőlem. B. J.)
6 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/600307 (2021. 05. 12., jelölések tőlem. B .J.)