Ha az értékelés diszkurzív sémájának olyan jellemzőit próbáljuk megragadni, amelyekre mind a négyféle értékelést magába építő weboldal metadiszkurzív weblapjai reflektálnak, akkor csupán egy ilyen jellemző emelhető ki. Az, hogy az értékelésnek egy több mondatból álló összefüggő szövegnek kell lennie. Emellett a moly.hu-n, a mafab.hu-n és a dm.hu-n is 1-től 5-ig terjedő skálán az adott értéket megfelelő számú „csillag” adásával jelölve kell megadnia az értékelőnek, hogy mennyire tetszett neki az adott könyv, film vagy termék – azaz hogy mennyire viszonyul pozitívan vagy negatívan az értékelt dologhoz. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy a metadiszkurzív weblapok alapján az értékelés diszkurzív sémájának az a legfőbb jellemzője, hogy az értékelő megnyilatkozó a pozitív vagy a negatív értékelő attitűdjét kifejezésre juttassa egy dologgal, nevezetesen az értékelés tárgyával kapcsolatban.

A moly.hu és a mafab.hu esetén is nagyon kevés az értékelés műfajára vonatkozó, előíró jellegű reflexió, amelyet a weboldal szerkesztősége az értékelőnek akkor ad, amikor az értékelő az Értékelés írása, illetve a Vélemény írása metadiszkurzív paratextusra kattint. Ezt az 9. és 10. kép szemlélteti.

 

 

A képeken látható, hogy a megnyilatkozni kívánó értékelőnek megjelenő metadiszkurzív űrlapon a moly.hu szerkesztősége még a mafab.hu szerkesztőségénél is kevesebb instrukcióval szolgál. Az Értékelés műfaji címke szerepeltetésén kívül csak egy tartalmi elemre, a cselekményleírásra történik reflexió. Viszont érdekesség, hogy a mafab.hu-ról származó képernyőfotón három címkeszerű műfaji megnevezés is szerepel: Film értékelése, kritika, illetve Vélemény.3 Ezenfelül a mafab.hu reflektál még arra, hogy az értékelés címmel látható el – ezt azonban nem teszi a weboldal szerkesztősége feltétlenül érvényesítendő műfaji elvárássá. Ezenkívül arra történik még reflexió, hogy a vélemény műfaji megvalósulásának az értékelő saját befogadói tapasztalatán kell alapulnia. A mafab.hu fenntartói ennél több helyen (azaz több metadiszkurzív weblapon) nem is élnek explicit, előíró jellegű műfaji reflexiókkal a filmértékeléssel kapcsolatban.

 

(75) Értékelésed értékelés legyen, ne csak azt írd bele, mikor olvastad, vagy kitől kaptad, de a blogod címe, egy idézet, a fülszöveg vagy egy emoticon is kevés. Semmiképpen ne használj trágár kifejezéseket, akkor sem, ha a regény is ilyen stílusban íródott. [...] Az értékelésed a könyvről szóljon, ha a szerzővel vagy a viselkedésével van problémád, azt ne a könyve lepontozásával jelezd.

 

A (75) példából látható, hogy azt ugyan nem határozza meg expliciten a szerkesztőség, hogy mit ért értékelés alatt (ezt meglehetősen tautologikusan magyarázza el: Értékelésed értékelés legyen), azt viszont igen, hogy mi az, ami még önmagában kevés ahhoz, hogy egy megnyilatkozás a könyvértékelés műfaji példányaként funkcionáljon. A (75) idézet kiemeli, hogy az értékelt könyv befogadásának a körülményeiről szóló személyes narratíva önmagában nem elegendő az értékelés diszkurzív sémájának a megvalósulásához, ami azért lényeges, mert ráirányítja a figyelmet a narratív és az argumentatív diskurzusok közötti különbségtételre, és azt implikálja, hogy az értékelés az utóbbi diszkurzív kategóriába tartozik, illetve kell, hogy tartozzon. Ugyanakkor az idézet vége azt a műfaji elvárást is kiemeli, hogy az argumentatív jellegű értékelés témája az értékelőnek az adott irodalmi alkotáshoz való értékelő viszonyulása, illetve annak kifejtése kell, hogy legyen, és nem pedig az irodalmi alkotás szerzőjéhez való társas vagy érzelmi viszonyulásának a kifejezésre juttatása. Mindezen felül az idézet bizonyos stílusbeli elvárásokat is megfogalmaz az értékeléssel kapcsolatban a diskurzus megalkotottságához való preskriptív viszonyulás mentén (vö. Tátrai–Ballagó 2020a, 2020b).

 

(76) A csillaggal megjelölt mezők kitöltése nélkül nem hasznos az ítélet.

 

Ezek a kötelezően szerepeltetendő diszkurzív egységek a totalcar.hu esetén bizonyos, az értékelt autóra vonatkozó alapinformációk (pl. márka, gyártási év, megtett kilométerek száma), bizonyos tulajdonságok tízes skálán való pontozása (pl. fenntartási költségek, megbízhatóság, A lényeg: szerette?), amelyek esetében az egyes pontszámok magyarázattal voltak ellátva (pl. 1 – rühelltem, máig is kiráz a hideg, 10 – perverzül imádtam). Ezen kívül kötelező volt még egy, az elromlott alkatrészek listaszerű felsorolását elváró egység, valamint a pozitív vagy negatív értékelő viszonyulást terjedelmesebben kifejtő diszkurzív egység szerepeltetése. Ez utóbbihoz a (77) példában szereplő instrukció társult:

 

(77) Most meséljen! Okvetlenül említsen pár jó és rossz tulajdonságot! Utálta? Szerette? Minél többet ír, annál hasznosabb. Két-három szó nem elég! (min. 1000 karakter)

 

A példa azt mutatja, hogy az értékelés lényegi jellemzője a diskurzus tárgyához való polarizált (azaz pozitív vagy negatív) értékviszonyulás kifejezésre juttatása (Okvetlenül említsen pár jó és rossz tulajdonságot!), ugyanakkor ebben az esetben az értékviszonyulás összekapcsolódik az ugyancsak polarizáló érzelmi viszonyulással (Utálta? Szerette?). A későbbi fejezetekben azonban látni fogjuk, hogy a tudományos leírásban e kétféle attitűd közötti különbségtétel igen lényeges, ennek ugyanis jelentősége lehet finomabb műfaji árnyalatok elkülönülésében is (lásd 10.3. fejezet).

 

(78a) Például: Remek funkciók! (Maximum 50 karakter.)

(78b) Például: Egy hónapja vettem, és nagyon örülök neki, hogy megvásároltam...

 

A (78a) példában szerepeltetett cím a megnyilatkozó pozitív értékviszonyulását fejezi ki a diskurzus tárgyával, az értékelt termékkel kapcsolatban, maga a (78b)-ben szereplő törzsszöveg pedig egy E/1. személyű perspektívából megírt narratívaként indul, amely múltbeli történetként mutatja be a termék megvásárlását, és benne a megnyilatkozó reflektál saját érzelmi állapotára is (nagyon örülök neki). Az értékelő és érzelmi viszonyulás összekapcsolódása tehát a vizsgált totalcar.hu-s autóértékeléshez hasonlóan a vizsgált kozmetikumértékelésnél is megjelenik.