Ballagó Júlia: A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon
›
II. rész: A receptek és a könyvértékelések műfajisága
›
9. A műfajiság empirikus kutatásának elméleti szempontjai és módszerei
›
9.1. Kutatási szempontok a diszkurzív sémák működésének pragmatikai vizsgálatában

9.1. Kutatási szempontok a diszkurzív sémák működésének pragmatikai vizsgálatában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műfaji tudás mintázatba rendeződésének az adja az alapját, hogy a közös, társas cselekvések megvalósulásának diszkurzív keretet adó műfaji események során a közös figyelmi jelenet résztvevői bizonyos célok érdekében bizonyos dolgokat (mégpedig bizonyos témához kapcsolódó dolgokat) csinálnak közösen. A diszkurzív műfaji események pedig típusokba rendeződnek, méghozzá a rájuk jellemző, tipikus résztvevői szerepeket eredményező tipikus helyzetek, tipikus kommunikációs célok és tipikus témák tipikus együttes előfordulásai mentén (lásd 1.2.1. fejezet). Ez azt jelenti, hogy a konstruálásnak azok a tényezői, amelyek ezeknek a tipikus együttállásoknak a kialakításában kezdeményező szerepet játszanak, egyúttal a műfajiság konstruálásában is kulcsfontosságúak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbvezető kérdés tehát az, hogy melyek ezek a konstruálási tényezők, a műfajiság diszkurzív funkcionálása ugyanis ezek felől ragadható meg. Az alábbiakban ezeket a lehetséges tényezőket vázolom fel, közülük is azokat, amelyek viszonylag stabilan és következetesen megragadhatók a formai oldalról is.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az első ilyen kulcstényező a résztvevői szerepek, illetve a hozzájuk kapcsolódó társas viszonyok és viszonyulások diszkurzív konstruálása. Ez a társas deixis nyelvi műveletei által történik meg, amelynek a prototipikus megvalósulásai a megnyilatkozót és a befogadó(ka)t a referenciális jelenet szereplőiként objektiváló első és második személyű személyjelölések, amelyek egyúttal kifejezik a diskurzusrésztvevők szociokulturális szituáltáságából kiinduló társas attitűdjeit is (lásd Tátrai 2017a: 968–972; 2018).2 Ezeknek a társas attitűdjelölést is megvalósító személydeixiseknek a diszkurzív mintázatai azért lényegiek, mert kijelölik azokat a jellemző szociokulturális kiindulópontokat, ahonnan az adott diszkurzív séma megvalósulásai tipikusan konstruálódnak (vö. Ballagó 2022b; Tátrai 2022). Ezekhez a társas deiktikus személyjelölésekhez kapcsolódóan ugyanakkor potenciálisan a konstruálás további összetevői is szerepet játszhatnak a műfaji karakter kialakításában (vö. Ballagó 2022b; 2024):
  2. Egyrészt az, hogy a személyjelölés milyen grammatikai mikrokonstrukcióban valósul meg: hogy a) igealak személyragja, személyes névmás vagy főnévi szerkezet birtokos személyjele révén valósul meg a személyjelölés; hogy b) ezekben a konstrukciókban milyen szemantikai szerepek, illetve szerepviszonyok dolgozódnak ki; illetve hogy c) az igei szerkezetek esetében milyen mintázatba rendeződnek a grammatikailag jelölt további jelentésmozzanatok, például az igeidő vagy az igemód. Annak is jelentősége lehet továbbá a műfaj szempontjából, hogy d) ezek a diskurzusrésztvevők referenciális azonosítását is megvalósító társas deiktikus konstrukciók jellemzően milyen fogalmi tartományokat aktiválnak.
  3. Másrészt a személyjelölő konstrukciók metapragmatikai tudatosságának a mértéke is szerepet játszhat a műfajiság kialakításában (vö. Verschueren 2000). Ez lehet kisebb mértékű, implicit, pusztán a jelentésképzés szituációfüggőségére reflektálva (lásd Verschueren 2000: 447–448; Tátrai 2022: 55–59). Ám a személyjelöléshez kapcsolódó metapragmatikai tudatosság lehet nagyobb mértékű, expliciten megvalósuló is, amennyiben a személyjelölő konstrukció magát a jelentésképzés folyamatát konceptualizálja, vagyis a megnyilatkozónak a nyelvi szimbólumok diszkurzív alkalmazásához fűződő reflexív viszonyulását fejezi ki (lásd Verschueren 2000: 448–450; Tátrai 2022: 55–59). Ez azért lényeges a műfajiság szempontjából, mert a személyjelöléshez kapcsolódóan megvalósuló explicit metapragmatikai jelzések diszkurzív mintázatai (részben) kijelölik azokat a tudati kiindulópontokat is, ahonnan az adott diszkurzív séma megvalósulásai tipikusan konstruálódnak (vö. Ballagó 2022b; Tátrai 2022).
  4. Előfordulhatnak azonban olyan explicit metapragmatikai reflexiók is, amelyek nem feltétlenül objektiválják személyjelölő formákkal a diskurzus résztvevőit, viszont a műfajiság funkcionálása szempontjából lényegesek, ugyanis éppen a diszkurzív sémák alkalmazásba vételére reflektálnak. Azt konceptualizálják, vagyis azt viszik színre a referenciális jelenetben, hogy a megnyilatkozás valamely műfaji séma megvalósulása. Ezek a reflexív kontextualizálók (lásd Tátrai 2022, továbbá Ballagó 2022a) lehetnek rövidebbek, nyelvileg kevésbé kidolgozott, paratextusjellegű jelzések (vö. 2.4. fejezet), vagy terjedelmesebben kifejtett műfaji reflexiók is (pl. Nem könnyű értékelést írnom, figyelemmel arra, hogy nagyon vártam Az intézet megjelenését.3).
  5. A következő, már nem a személyjelöléshez kapcsolódó konstruálási tényező, amely szintén kulcsszerepet játszhat a műfajiság diszkurzív létrehozásában, nem más, mint a diszkurzív szerkezet. Ez alatt a megnyilatkozások mezoszintű, vagyis a mondat hatókörénél általában nagyobb, a teljes közlésegységnél (azaz megnyilatkozásnál) viszont jellemzően kisebb szerkezeti egységeit értem. Ezek a szerkezeti egységek annak mentén szerveződnek, illetve különülnek el egymástól (nem feltétlenül élesen, hanem átfedésekkel és fokozati jelleggel), hogy a megnyilatkozó milyen specifikusabb kommunikációs célra irányuló diszkurzív stratégiát visz véghez. Azaz mi az a társas cselekvés megvalósítására irányuló diszkurzív funkció, amelyet az adott szerkezeti egység betölt (vö. Swales 1990; Bhatia 1993; Gea-Valor 2005; de Jong–Burgers 2013).4 A specifikusabb célokra irányuló kommunikációs stratégiákból és funkciókból előálló diszkurzív szerkezetnek tehát azért lehet lényegi szerepe a műfajiság szempontjából, mert ezek mintázatai rajzolják ki a diszkurzív sémák alakulásában központi jelentőségű tipikus kommunikációs célokat.
  6. Hogyha pedig a diszkurzív szerkezeti egységeket tovább elemezzük, akkor ezeken belül megvizsgálhatjuk, hogy milyen szerepet játszik a műfaji karakter kialakításában az, hogy az egyes szerkezeti egységek milyen beszédaktusokból, illetve beszédaktusok milyen mintázataiból állnak össze. A beszédaktusok ugyanis mondattal megvalósított kommunikatív cselekvések (lásd Tátrai 2017a: 1008–1022, illetve vö. Searle 1979, Hámori 2008), ami azt jelenti, hogy a legelemibb szinten ezen beszédaktusok sorozatai valósítják meg azokat a diszkurzív stratégiákat, amelyek mintázatba rendeződése hozza létre az egyes műfajokra jellemző kommunikációs célokat. A beszédaktusok szempontjából több tényező is lényeges lehet a műfajiság kialakításában: a) a mondattal megvalósított kommunikációs cselekvés típusa a kommunikációs cselekvések asszertív, direktív, komisszív, expresszív vagy deklaratív alaptípusa szerint (lásd Searle 19979); b) a metonimikusan aktiválódó forgatókönyvként értett beszédaktus direktsége vagy indirektsége (lásd Thornburg–Panther 1997; Panther–Thornburg 1998, 2017); illetve c) a beszédaktus által profilált kognitív struktúra a tudás-cselekvés-érzelem hármas horizontjából (lásd Croft 1994; Hámori 2008; Kugler 2017a). Emellett d) mivel a beszédaktusok esetében a formai oldalon mondatokról van szó, műfajjelölő mintázatba rendeződhet az is – az előbb felsorolt szempontokkal kölcsönös összefüggésben –, hogy milyen mondattípusok valósítják meg a beszédaktusokat (lásd Kugler 2000: 379–385).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekkel a műfajiság kibontakozásában potenciálisan kezdeményező szerepet játszó konstruálási eljárásokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a megnyilatkozások különböző hatóköreiben működnek: mikro-, mezo- és makroszinten (lásd Tolcsvai Nagy 2001: 115–120; Speyer–Fetzer 2014: 88). A holista szemléletű funkcionális kognitív nyelvészet elemi belátásainak megfelelően azonban ezeknek a diszkurzív hatóköröknek a működése szorosan összefügg, illetve kölcsönösen feltételezi egymást. Így például az (i) tényező, a résztvevői szerepek és a hozzájuk kapcsolódó társas viszonyok és viszonyulások konstruálása ugyan mikroszinten van kezdeményezve a különféle személyjelölő konstrukciók által [lásd a (ii) pontot], az így érvényesülő nézőpontok (azaz kontextusfüggő szociokulturális szituáltságok) működése viszont a diszkurzív műfaji eseményt egészlegesen, makroszinten érinti. Ehhez hasonlók mondhatók el a (iii) tényezőről, vagyis a személyjelölés metapragmatikai tudatosságáról, amely a diszkurzív események egészét érintő mentális kiindulópontoknak (kontextusfüggő tudati beállítódásoknak; lásd Tátrai 2018) a működése révén válik makroszinten érvényesülő konstruálási tényezővé, és ugyanez érvényes a (iv) szempontra is. Az (v) tényező, vagyis a diszkurzív szerkezet ehhez képest igen egyértelműen a diskurzusok mezoszintjén érvényesül, vagyis a mondatoknál többnyire nagyobb, a teljes megnyilatkozásoknál azonban jellemzően – de nem feltétlenül – kisebb diszkurzív egységek tekintetében. Míg végül a (vi) pontban említett szempontok, vagyis a mondatok, illetve a mondatokkal megvalósított kommunikatív cselekvések a diszkurzív események mikroszintjén alakíthatnak ki olyan mintázatokat, amelyek műfajspecifikusak, illetve műfajjelölőek lehetnek. Mivel viszont ez utóbbi tényezők kisebb hatókörben működnek, önmagukban véve vélhetően kevesek ahhoz, hogy kezdeményező szerepük legyen a megnyilatkozások egészleges megvalósulását érintő műfaji sémák létrehozásában. Az előző pontokban említett tényezőkkel együtt járva viszont elgondolható a beszédaktusok diszkurzív mintázatainak bizonyos műfajjelölő szerepe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lényeges, hogy az itt bemutatott konstruálási tényezők kezdeményező szerepe a műfajiság diszkurzív kialakításában a monográfiának ezen a pontján csupán potencialitásként vetődik fel. A felsorolt tényezők – ahogy a 9.1. rész címe is mutatja – jóval inkább előzetesen kijelölt kutatási szempontoknak tekinthetők a diszkurzív sémák működésének pragmatikai vizsgálatában. Annak megállapítása, hogy ezek közül a konstruálási eljárások közül melyik és hogyan bizonyul valóban központi jelentőségűnek az online recept és az online könyvértékelés műfajának emergens kialakításában, a továbbiakban bemutatandó kétirányú empirikus kutatás feladata.
 
 
1 Lényeges hangsúlyozni, hogy a műfajiság kialakításában potenciálisan kezdeményező szerepet játszó konstruálási tényezők vázolása a teljesség igénye nélkül történik. Ezek maradéktalan feltérképezése ugyanis nem célja jelen értekezésnek, és ezt a feladatot nem is tartom elvárhatónak egyetlen empirikus kutatástól, legyen is az bármilyen komplex, reflektált és körültekintő a módszertanát tekintve. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy az sem elgondolható, hogy létezne egyetlen olyan abszolút érvényű modell, amely valamennyi műfaj megragadására ugyanolyan mértékben alkalmas lenne (vö. Kocsány 1989; Simon 2017: 151).
2 Ugyancsak a diskurzus résztvevőinek a szociokulturális (társas) attitűdjeit hozza működésbe a stílus konstruálása, akár a személyjelöléstől függetlenül is, a megnyilatkozó szociokulturális attitűdjének különböző tényezői mentén (lásd Tátrai–Ballagó 2020a, 2020b). Ez a kérdéskör, vagyis a műfajokhoz kapcsolódó tipikus stílusok kérdésköre igen lényeges, ugyanakkor a monográfiában nem térek ki rá, tekintettel arra, hogy a stílus konstruálásának nincsenek olyan egyértelmű formai markerei, mint a többi vizsgált konstruálási eljárásnak. A diszkurzív sémák és a stilisztikai sémák összefüggésének a klasszikusnak mondható témaköre azonban jövőbeli funkcionális kognitív pragmatikai kiindulópontú kutatások tárgyát kell hogy képezze (vö. Ballagó 2021).
3 Forrás: https://moly.hu/ertekelesek/3857809 (2023. 07. 28.)
4 A társascselekvés-központú műfajmegközelítések (pl. Swales 1990; Bhatia 1993) ezt a szempontot állítják a műfaji elemzés fókuszába, az egy-egy specifikusabb kommunikációs célt végrehajtó diszkurzív egységeket kommunikációs mozzanatoknak (‘move’) nevezve. Innen az általuk javasolt műfaji elemzési metódus neve is: move structure analysis.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave