Ballagó Júlia: A műfajiság funkcionális pragmatikai vizsgálata receptes és könyvértékelő weboldalakon
›
II. rész: A receptek és a könyvértékelések műfajisága
›
9. A műfajiság empirikus kutatásának elméleti szempontjai és módszerei
›
9.3. A kvalitatív vizsgálatok nyelvi anyaga és módszerei
›
9.3.3. A szoftveres kvalitatív elemzés módszertana és szempontrendszere

9.3.3. A szoftveres kvalitatív elemzés módszertana és szempontrendszere

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A receptes és a könyvértékelő weboldalakról származó kutatói korpusz anyagát, valamint a kísérlet során kapott regényreceptekből és receptértékelésekből összeállított anyagot tehát azonos kvalitatív módszertan mentén elemeztem a MAXQDA elemzőszoftverben. Az elemzés szempontrendszerét, más szóval az annotálás dimenzióit és kódjait a 9.1. részben bemutatott elméleti szempontok szerint alakítottam ki. Ez az alábbiak szerint részletezhető, amit az 8. táblázatban is összefoglalok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az (i) szempont a résztvevői szerepek és az ezekhez kapcsolódó társas viszonyok és viszonyulások diszkurzív konstruálása volt, amelyhez szorosan kapcsolódtak a (ii) szempont kérdéskörei: a) a személyjelölő forma típusa, b) a szemantikai szerepek kidolgozása, c) az igeikonstrukció-típus, illetve d) a személyjelölő deiktikus konstrukciók által aktivált fogalmi tartományok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés első lépéseként annotációs kódokkal láttam el a szövegekben az első és második személyt jelölő nyelvi kifejezéseket, egészen pontosan az egyes szövegszavakat (lásd 8. táblázat: 1. A résztvevők nyelvi megjelenítése kódcsoport). A nyelvi adatok alapján összesen öt fő kódcsoportot hoztam létre: az E/1., E/2., valamint T/1. és T/2. személyjelölések azonosítása magáért beszél, ezeken felül azonban szükség volt azoknak az E/3. illetve T/3. személyű személyjelölések azonosítására is egy külön kódot létrehozni azokra az esetekre, amikor ezek a személyjelölő formák a diskurzuspartner(ek) nem tegező megjelenítését valósították meg (erre azonban csak elvétve volt példa a szövegekben).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb jelzett a) elemzési szempont sikeres megvalósítása érdekében valamennyi grammatikai szám + személy esetén külön kódot hoztam létre a személyjelölés formai lehetőségeinek az annotálására (pl. az E/1. kódon belül: E/1. személyes névmás, E/1. személyragos ige vagy személyragos főnévi igenév, E/1. birtokos személyjeles főnév). Ezen felül az első személyű személyjelölések esetén ugyancsak külön kódot hoztam létre az E/1. vagy T/1. által megvalósított személyreferencia, illetve az ahhoz kapcsolódó társas attitűd jelölésének árnyaltabb azonosítására: az E/1. személyű kifejezéseknél jelöltem, hogy a megnyilatkozó a személyjelöléssel megvalósít-e deiktikus kivetítést vagy sem (lásd 1.1.2.1. kód); a T/1. személyen belül pedig azt, hogy az adott személyjelöléssel a megnyilatkozó inkluzív, exkluzív vagy virtuális T/1. személyreferenciát valósít meg (lásd 1.2.2.1–1.2.2.3. kódok).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően – a (ii) szempont b) kérdéskörét követve – valamennyi annotációs kóddal ellátott kifejezés tekintetében konstrukciós elemzést végeztem. Ennek során nagyban támaszkodtam Horváth–Simon–Tátrai (2022) által bemutatott annotációs protokollra – elsősorban annak alapvető elveire és kategóriáira –, amelyeket azonban az eredeti WebAnno kollaboratív annotációs felületről1 a MAXQDA elemzőszoftverre adaptáltam (lásd Ballagó 2022a: 224).2 Ennek keretei között egyfelől a személyjelölések annotációs címkéin a szoftver úgynevezett kommentablakában feltüntettem, hogy milyen konstrukcióban fordul elő az adott személyjelölő forma: első vagy második személyhez lehorgonyzott igealakok esetében itt tüntettem fel az igealak elsődleges és másodlagos figuráit, személyes névmás esetében azt, hogy milyen igealak milyen figurájaként dolgozódik ki az adott szereplő a névmással, lehorgonyzott nominális esetén pedig a birtokos referenciapont-szerkezet (lásd Langacker 2008: 83–85) többi szerkezettagját tüntettem fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Másfelől a (ii) szempont c) kérdéskörének megfelelően az igealakoknak kiosztottam két (indokolt esetben három), a személyjelölés kódjaival átfedésben álló további kódot is (2. A résztvevőket megjelenítő igei konstrukciók típusai kódcsoport): egyrészt az igeidő azonosítására (múlt, jelen és jövő idő; 2.1.1–2.1.3. kódok); másrészt az igemód elemzésére (a kijelentő, felszólító, feltételes, valamint a nyelvi anyag alapján néhány esetben szükségessé váló kötőmód kategóriáival dolgozva; 2.2.1–2.2.4. kódok). Harmadrészt indokolt esetekben a személyjelölő igei konstrukció további grammatikai markereit is annotáltam (2.3. kód).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (ii) szempont d) kérdésköre mentén a személydeiktikus konstrukciókat – a fentebb ismertetett kódokkal, illetve kommentekkel ellátott adatokat kinyerve – az általuk aktivált fogalmi tartományok tekintetében elemeztem. Ennek keretei között a MAXQDA-n kívül műfaji kategóriánként lemmatizált listákat készítettem a személyhez lehorgonyzott igealakokból és nominálisokból, majd ezeken a végeztem szemantikai és gyakorisági elemzéseket. Fontos, hogy ennek keretei között nem csupán a lemmák jelentését vettem figyelembe, hanem a komplex személyjelölő konstrukció jelentésének a további összetevőit, így például az igei szerkezetek esetében az ugyancsak külön kódolt grammatikai idő és az igemód jelölését, valamint a szemantikai szerepek kidolgozását is. Így a (ii) b) és d) elemzési szempontnak megfelelő kódok nem szerepelnek az 8. táblázatban, hiszen az elemzés ezeken a pontokon nem kódolás útján történt meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés (iii) szempontja a személyjelölő konstrukciók metapragmatikai tudatoságának a mértéke volt, amit ugyancsak a személyjelölés annotációs címkéivel korábban már ellátott konstrukciókon jelöltem (3. A résztvevőket megjelenítő konstrukciók metapragmatikai tudatossága kódcsoport): azt, hogy a személyjelölés implicit metapragmatikai jelzésként fordul elő (3.1. kód) vagy explicit metapragmatikai jelzés részeként (3.2. kód). A (iv) szempont – vagyis a további explicit metapragmatikai reflexiók, amelyek nem feltétlenül objektiválták személyjelölő formákkal a diskurzus résztvevőit – ugyancsak külön kódcsoportot kaptak (4. További reflexív kontextualizáló részek kódcsoport). Ennek a csoportnak az alkódjait (4.1–4.6. kódok), vagyis a további lehetséges típusait pedig a nyelvi anyag alapján, korpuszvezérelt módon alakítottam ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legnagyobb kihívást az (v) elemzési szempont, vagyis a mezoszintű diszkurzív szerkezeti egységek korpuszbeli azonosítása jelentette, ezeknek ugyanis – a korábbi szempontok nagyobbik részével ellentétben – jórészt nincsenek stabil markerei a formai oldalon. Ezért ebben a tekintetben igen erőteljesen korpuszvezérelten jártam el, és többször is áttekintettem az anyag egy-egy részét, mire kialakultak az elemzés végleges kódjai, amelyeket aztán következetesen alkalmaztam a teljes anyagon, időnként felülbírálva és ezáltal egységesítve a saját magam által korábban kiosztott kódokat. Ennek a többlépcsős folyamatnak a végeredményeként az 5. Szerkezeti egységek kódcsoporton belül végül további három nagy kategória köré szerveződtek a kódok: egyes kódok az értékelések különféle mezoszintű szerkezeti egységeit jelölték (az 5.1. alatti kódok), mások a receptek szerkezeti egységeit (az 5.2. alatti kódok), és ismét más kódok pedig olyan szerkezeti egységeket, amelyek az értékelésekben és a receptekben is előfordulhattak (5.3. beépülő további diszkurzív sémák kód).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül a (vi) elemzési szempont mentén az annotáció alapegységei a mondatok, illetve tagmondatok voltak (6. Mondatok és kommunikatív cselekvések kódcsoport). Ezeket egyfelől elemeztem abból a szempontból, hogy az adott mondat milyen beszédaktust valósít meg, ezen belül pedig direkt vagy indirekt beszédaktusként jelenik meg az adott kommunikatív cselekvés. Azt is elemeztem továbbá, hogy a direkt (6.1.1.1–6.1.1.5. kódok) vagy indirekt (6.1.2.1–6.1.2.3. kódok) beszédaktust végrehajtó mondat a kommunikációs cselekvések melyik alaptípusát valósítja meg a Searle (1979)-féle cselekvéskategóriák közül (vagyis hogy asszertívum, direktívum, komisszívum, expresszívum vagy deklaráció az adott beszédaktus). Ugyancsak a mondatokat tekintve a kódolás alapegységének, emellett az is annotációs szempont volt, hogy az adott mondat a tudás – cselekvés – érzelem kognitív struktúrái közül melyiket aktiválja (6.2.1–6.2.3. kódok), valamint – ezzel szoros összefüggésben állva – milyen hagyományos értelemben vett mondattípusként, azaz kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó vagy felkiáltó mondatként konstruálódik meg (6.3.1–6.3.5.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. táblázat. Az online receptekből és könyvértékelésekből álló korpusz, valamint a kísérleti receptekből és értékelésekből álló korpusz szoftveres kvalitatív elemzésének szempontjai3
Kódok és alkódok
Kiosztott kódok száma
(N darab)
R.
Össz.:
11 562 token
É. Össz.:
36 890 token
KR. Össz.:
6001 token
KÉ. Össz.:
3657 token
1. A résztvevők nyelvi megjelenítése
1.1. E/1.
1.1.1. forma
1.1.1.1. E/1. személyragos ige / ragos főnévi igenév
86
261
42
76
1.1.1.2. E/1. birtokos személyjeles főnév
10
58
37
16
1.1.1.3. E/1. személyes névmás
8
65
11
40
1.1.2. referencia
1.1.2.1. deiktikus kivetítés*
44
12
15
–
1.2. T/1.
1.2.1. forma
1.2.1.1. T/1. személyragos ige / ragos főnévi igenév
834
158
209
49
1.2.1.2. T/1. birtokos személyjeles főnév
37
37
66
2
1.2.1.2. T/1. személyes névmás
56
31
13
3
1.2.2. referencia
1.2.2.1. inkluzív
7
199
6
45
1.2.2.2. „virtuális”
822
–
267
9
1.2.2.3. exkluzív
98
27
12
–
1.3. E/2.
1.3.1. E/2. személyragos ige / ragos főnévi igenév
22
3
108
2
1.3.2. E/2. birtokos személyjeles főnév
11
–
28
–
1.3.3. E/2. személyes névmás
4
1
12
–
1.4. T/2.
1.4.1. T/2. személyragos ige / ragos főnévi igenév
99
–
1
–
1.4.2. T/2. birtokos személyjeles főnév
2
–
–
–
1.4.3. T/2. személyes névmás
4
–
–
–
1.5. második személyt jelölő nem tegező formák
1.5.1. E/3. nem tegező
4
–
–
–
1.5.2. T/3. nem tegező
–
16
–
–
2. A résztvevőket megjelenítő igei konstrukciók típusai
2.1. igeidő
2.1.1. jelen
1004
320
330
110
2.1.2. múlt
39
112
18
13
2.1.3. jövő
2
6
6
2
2.2. igemód
2.2.1. kijelentő
865
370
168
102
2.2.2. felszólító
164
27
117
4
2.2.3. feltételes
6
36
7
18
2.2.4. kötő
8
5
5
1
2.3. egyéb grammatikai marker
2.3.1. kell segédige
15
10
5
1
2.3.2. -hAt rag
0
63
24
6
3. A résztvevőket megjelenítő konstrukciók metapragmatikai tudatossága
3.1. implicit metapragmatikai jelzés
1081
490
360
88
3.2. explicit metapragmatikai jelzés
62
117
130
96
4. További reflexív kontextualizáló részek**
4.1. cím
50
50
21
15
4.2. alcím
150
25
47
2
4.3. szerző neve
42
50
–
–
4.4. információk a szerzőről
15
–
–
–
4.5. egyéb, automatikusan megjelenő paratextuális címkék
41
38
–
–
4.6. idézet forrása
–
169
–
–
4.7. lábjegyzet
–
15
–
–
4.8. metapragmatikailag jelölt szakszó (pl. kurziválás)
–
18
–
–
4.9. hosszabb explicit metapragmatikai reflexió a megnyilatkozó saját diszkurzív tevékenységére
–
185
11
5
5. Szerkezeti egységek
5.1. értékelések mezoszintű diszkurzív egységei
5.1.1. értékelő viszonyulást kifejtő rész
5.1.1.1. értékelés „csillagozással”
–
25
–
–
5.1.1.2. pozitív értékelés
–
127
–
53
5.1.1.3. negatív értékelés
–
48
–
42
5.1.1.4. értékelés indoklása
–
98
–
37
5.1.2. érzelmi viszonyulást kifejtő rész
5.1.2.1. pozitív érzelmi viszonyulás
–
51
–
–
5.1.2.2. negatív érzelmi viszonyulás
–
23
–
–
5.1.2.3. érzelmi viszonyulás indoklása
–
27
–
–
5.1.3. nem értékelő vagy érzelmi viszonyulást kifejtő rész
5.1.3.1. tétel: értéksemleges, leíró megállapítás
–
291
19
7
5.1.3.2. tétel indoklása
–
273
10
3
5.1.3.3. indoklásfolyam összegzése
–
12
–
–
5.1.3.4. idéző és idézetet interpretáló rész
5.1.3.4.1. egyenes idézet az értékelt szövegből
–
215
–
7
5.1.3.4.2. egyenes idézet máshonnan
–
35
–
–
5.1.3.4.3. interpretálandó rész felidézése
–
18
–
10
5.1.3.4.4. konkrét szöveghely interpretációja
–
12
–
10
5.1.4. az értékelt mű befogadásának története
–
17
–
–
5.1.5. irodalomkritikai recepció bemutatása
–
6
–
–
5.1.6. odafordulás a diskurzuspartner(ek)hez
–
8
–
6
5.1.7. bevezetés
5.1.7.1. bevezetés az értékelőtől
–
27
–
4
5.1.7.2. bevezetés a weboldal szerkesztőségétől
–
25
–
–
5.1.8. befejezés
–
27
–
8
5.2. receptek mezoszintű diszkurzív egységei
5.2.1. cím nélküli bevezető rész (egy receptben több különböző egység is szerepelhet); „keret”
5.2.1.1. alapinformációk a receptről
90
–
7
–
5.2.1.2. a recept születésének a története
5
–
2
–
5.2.1.3. személyes megjegyzés a recepthez
8
–
5
–
5.2.1.4. plusz ismeret közlése a receptről
5
–
1
–
5.2.1.5. pozitív viszonyulás kialakítása a recepthez
19
–
3
–
5.2.2. Hozzávalók című rész
50
–
22
–
5.2.3. Előkészületek című rész
–
–
2
–
5.2.4. Elkészítés című rész
50
–
17
–
5.2.4.1. záró instrukciók
–
–
6
–
5.2.4.2. a produktum tálalása / fogyasztása
16
–
8
–
5.2.4.3. elkészítési folyamat végeredménye
5
–
6
–
5.2.5. kiegészítő megjegyzések
5.2.5.1. figyelmeztetés, tanács
7
–
21
–
5.2.5.2. értelmezés, kommentár
73
–
53
–
5.2.6. cím nélküli instrukciók, tipográfiailag elkülönülve
–
–
2
–
5.2.7. Ajánló című rész
2
–
–
–
5.2.8. Tipp című rész
4
–
–
–
5.2.9. cím nélküli befejező rész (egy receptben több is szerepelhet az alábbiak közül); „keret”
5.2.9.1. teljes recept lezárása: elköszönés
25
–
1
–
5.2.9.2. más receptek ajánlása
23
–
–
–
5.3. beépülő további diszkurzív sémák
5.3.1. narratíva
–
7
1
2
5.3.2. rövid leírás
–
–
3
–
5.3.3. példaként beépített kifejtettebb hasonlat
–
–
2
–
6. Mondatok és kommunikatív cselekvések
6.1.beszédaktusok
6.1.1. direkt beszédaktusok
6.1.1.1. direkt asszertívum
293
1839
211
230
2.1.1.2. direkt direktívum
156
12
129
4
2.1.1.3. direkt komisszívum
–
1
–
–
6.1.1.4. direkt expresszívum
4
16
6
9
6.1.1.5. direkt deklaráció
–
–
–
–
6.1.2. indirekt beszédaktusok
6.1.2.1. indirekt direktívum
657
1
112
2
6.1.2.2. indirekt komisszívum
–
–
–
–
6.2. aktivált kognitív struktúra
6.2.1. tudás
276
1839
211
230
6.2.2. cselekvés
840
15
247
6
6.2.3. érzelem
15
45
5
13
6.3. mondattípusok
6.3.1. kijelentő
943
1768
312
222
6.3.2. kérdő
10
78
17
16
6.3.3. felszólító
156
12
129
6
6.3.4. óhajtó
2
–
3
–
6.3.5. felkiáltó
1
11
–
1
* Azok az E/1. kifejezések, amelyek nem kapták meg ezt a kódot, értelemszerűen nem valósítottak meg deiktikus kivetítést. Így az E/1. formáknak a prototipikus, megnyilatkozóra referáló használatát nem jelöltem külön kóddal.
** Az itt szereplő reflexív kontextualizálók egy jelentős részét (4.1. cím, 4.2. alcím, 4.3. szerző neve, 4.4. információk a szerzőről, 4.5. egyéb, automatikusan megjelenő paratextuális címkék) korábban a monográfia I. egységében már részletesen elemeztem a megnyilatkozásokat közvetlenül beágyazó paratextusok, azon belül is a beágyazott megnyilatkozások paratextusai között (lásd 5.2.2. fejezet). Mivel azonban ezek a reflexív kontextualizáló diskurzusrészek – ahogy a nevük is mutatja – a beágyazott megnyilatkozások részei, így az annotációjukat a monográfia II. egységében alkalmazott perspektívából is relevánsnak tartottam. Ugyanakkor ezeknek a részeknek a részletes elemzésére a következő alfejezetekben már nem, illetve csak jelzésértékűen térek ki. Mindazonáltal ez az elemzési szempont jól rámutat arra, hogy a kutatásomban alkalmazott elemzési perspektívák a diszkurzív megvalósulásokban összeérnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monográfia következő három fejezetében azt mutatom be, hogy a kétirányú empirikus kutatás eredményeként hogyan válaszolhatók meg a 9.2. részben körvonalazott kutatási kérdések. Ennek keretei között előbb a diszkurzív szerkezet szerepéről (10. fejezet), majd a beszédaktusok diszkurzív mintázatainak a szerepéről (11. fejezet), végül pedig a konstruálás személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló személyességének és személytelenségének a műfajiság létrehozásában játszott szerepéről (12. fejezet) értekezem.
 
 
1 A WebAnno online annotációs felületről lásd Yimam–Gurevych–Eckart de Castilho et al. (2013), továbbá Eckart de Castilho–Mújdricza-Maydt–Yimam et al. (2016) cikkeit.
2 Megjegyzendő, hogy a szemantikai kidolgozási viszonyokat is jelző konstrukciós elemzésre a WebAnno annotációs felülete jóval alkalmasabb, mint a MAXQDA. Mivel azonban jelen kvalitatív kutatásnak valamennyi további elemzési szempontja, valamint az egyes kódok átfedéseinek a vizsgálata, illetve az adatok kinyerése is jobban kezelhető a MAXQDA-ban – azaz a szoftver a jelen vizsgálat céljaira összességében alkalmasabbnak látszik –, ennek a használata mellett döntöttem.
3 Táblázat forrása: saját szerkesztés. Jelmagyarázat: R. = a kutatói korpuszban szereplő amatőr és professzionális receptekben (Σ: 50 db receptben); É. = a kutatói korpuszban szereplő amatőr és professzionális könyvértékelésekben (Σ: 50 db könyvértékelésben); KR. = a kísérlet során született receptekben (Σ: 25 db „jó regény receptje”); KÉ. = a kísérlet során született értékelésekben (Σ: 25 db „értékelés egy receptről”).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave