Ezen központi kérdés megválaszolásához a magyar nyelvű receptes és könyvértékelő weboldalak leírására fókuszálok, amelyekre a jól körülhatárolható tematikájuk és offline műfaji előzményeik mellett azért esett a választás, mert jellegadóan egy-egy olyan műfajt építenek magukba – a recept, illetve a könyvértékelés műfaját –, amelyek különböző megértési módokat aktiválnak. Míg ugyanis a receptes weboldalakba jellegadó műfajként beépülő receptek az egyszerűbb procedurális megértési módot hozzák működésbe (vö. Brown 1994; Tátrai 2011: 173–174), addig a könyvértékelő weboldalakba jellegadó műfajként beépülő könyvértékelések a megértési módozatok összetettebb fajtájára, a propozicionális (más terminussal deklaratív) megértés működésére támaszkodnak, azon belül is elsősorban az argumentatív megértésre (vö. Brown 1994; Tomasello 1999: 194–197; Tátrai 2011: 173–174). Így a receptes és a könyvértékelő weboldalak vizsgálata által két olyan típus összehasonlítására kínálkozik lehetőség, amelyek egyrészt bizonyos hasonlóságokat mutató diszkurzív hálózatként, tematikus weboldalként értelmezhetők, másrészt azonban jellegadóan különböző kognitív megalapozottsággal rendelkező diszkurzív sémákat hoznak működésbe.

A hangsúlyozottan empirikus kiindulópontot érvényesítő kutatás során egy olyan komplex, a funkcionális kognitív pragmatika szemléletét érvényesítő metodológiát dolgoztam ki, amely alkalmas arra, hogy a műfajiság diszkurzív funkcionálásának bizonyos lényegi dimenzióit és aspektusait megragadja, mind a választott tematikus weboldalak, mind pedig az azokba beépülő receptek és könyvértékelések tekintetében. A kutatás keretében szisztematikus kvalitatív vizsgálatokat valósítottam meg, amelyeket több ponton kvantitatív, leíró statisztikai elemzésekkel támogattam meg. Egyaránt támaszkodtam a maguk természetes diszkurzív közegében előforduló nyelvi anyagok, azaz nem a kutató által előhívott adatok vizsgálatára, valamint a kutató által előhívott, azaz specifikusan a kutatás egyes részkérdéseinek a megválaszolására kialakított („mesterséges”) körülmények között gyűjtött nyelvi adatok vizsgálatára (vö. Bednarek 2011). A kisméretű kutatói korpuszokon végzett szisztematikus korpuszalapú vizsgálatokat – a megválaszolni kívánt kutatási kérdéseknek megfelelően – kiegészítettem más módszerekkel is: a kísérlet módszertanával, amelyet a kérdőíves felméréssel kombináltam. A kutatás során tehát a vizsgálat tárgyának használatalapú leírására, a különböző adattípusok integrálására és a módszertani pluralizmusra törekedtem.

Így az újmédia diszkurzív színterén, illetve mediális közegében (vö. Manovich 2001; Herring 2013; Akkaya 2014) megvalósuló számítógép közvetítette diskurzusok (vö. Herring 2007; Herring–Androutsopoulos 2015; Fetzer 2021) többdimenziós hálózatának a vizsgálatán keresztül, vagyis – a funkcionális kognitív pragmatikai szemléletmóddal összhangban – a diszkurzív funkcionálás felől jutottam el bizonyos lényegi elméleti belátásokra a műfajisággal kapcsolatban. A kutatás eredményei egyrészt újszerű meglátásokkal gazdagítják a műfajiságáról való elméleti tudásunkat, másrészt a technológia fejlődése által életre hívott új mediális közeg működéséről való tudásunk gazdagodásához is hozzájárulnak. Mindazonáltal annak köszönhetően, hogy a kutatás empirikus megalapozottsággal segíti elő a műfaji tudás szerveződésének a jobb tudományos megértését, a disszertáció eredményei a későbbiekben hasznosíthatóvá válhatnak mind az anyanyelvi oktatásban, mind pedig a magyar mint idegen nyelv tanításában, ezeken belül is a szövegértési, illetve szövegalkotási kompetenciák minél hatékonyabb fejlesztésében. Összességében tehát a monográfia eredményeinek az elméleti és a gyakorlati hasznosulási potenciálja egyaránt előrevetíthető.