A kvalitatív elemzés kategóriáit induktív szemlélettel, a konkrét nyelvi adatokból kiindulva alakítottam ki, majd a több lépcsőben megvalósuló próbaelemzéseket követően ezt az elemzési rendszert alkalmaztam a teljes anyagon, vagyis az autentikus nyelvi anyagból álló kutatói korpuszon és a kísérletes nyelvi anyagból álló korpuszon egyaránt. Az azonosított diszkurzív szerkezeti egységeket, illetve azok gyakorisági adatait a fejezet összefoglaló táblázatai szemléltetik. Mindezek alapján az alábbi eredményekre jutottam.

A receptek tekintetében a diszkurzív szerkezet szempontjából nem voltak jelentős különbségek az amatőr hobbiszakácsok és a professzionális szakácsok receptjei között. Ez azt jelenti, hogy a diszkurzív szerkezet specifikus mintázatai nem kezdeményeztek további műfaji specifikálódást az (étel)recept diszkurzív kategóriáján belül. Ugyanakkor a receptes weboldalakról származó nyelvi adatok és a kísérletes adatok elemzése egyértelműen arra mutatott rá, hogy vannak a receptnek bizonyos lényegi, műfajjelölő szerkezeti egységei. Ezek közül a legfontosabb a Hozzávalók című szerkezeti egység, amely a dolgokból és azok pontos mennyiségeiből álló lista diszkurzív sémáját megvalósítva aktiválja a procedurális megértést. A kísérlet tanulságai alapján ez a diszkurzív szerkezeti egység akár önmagában is elegendő lehet a recept műfajának aktiválásához. A másik, ugyancsak lényeginek bizonyuló szerkezeti egység rendre az Elkészítés címet viselte, és a hobbiszakácsok receptjei esetében gyakran ez is számozott alegységekből épült fel. Ennek a résznek a specifikusabb kommunikációs célja az volt, hogy a Hozzávalókban még csupán impliciten, az adekvát kontextuális ismeretek aktiválásával elérhető instruálás tevékenységét tegye benne nyelvileg kidolgozottá a megnyilatkozó. Azaz ebben a részben a receptolvasó jövőbeli cselekedeteire irányuló instrukciók sora volt kifejtve, mintegy forgatókönyvszerűen. Ezeken kívül – bár a recept diszkurzív sémájának a sikeres megvalósulásához a kísérlet tanulságai alapján nem feltétlenül szükségesek – szerepelhettek a recept elején, illetve végén különféle, úgynevezett „keret” szerepű diszkurzív egységek. A legfontosabb közülük a recepthez kapcsolódó különféle alapinformációk szerepeltetése volt, de számos más, igen változatos diszkurzív stratégia is megvalósulhatott a „keretben”: például a pozitív érzelmi viszonyulás kialakítása a recepthez, a lezárás, az elköszönés vagy éppen a további receptek ajánlása.

A receptekkel szemben a könyvértékelések egyértelmű műfaji specifikálódást mutattak a diszkurzív szerkezet tekintetében a moly.hu és a litera.hu értékeléseinek szisztematikus elemzése alapján: az amatőr könyvértékelések és a professzionális irodalomkritikák specifikus műfaja egyértelműen elkülönült egymástól. Ugyanakkor a kísérlet eredményei arra mutattak rá, hogy az értékelés generikus diszkurzív sémája csupán annyi lényegi jellemzővel írható le a diszkurzív szerkezet szempontjából, hogy az értékelésnek tartalmaznia kell egy pozitív és/vagy negatív értékelő viszonyulást kifejtő részt, amely az értékelő tételen kívül annak indoklását, kifejtését, alátámasztását is tartalmazhatta. Az amatőr könyvértékelések műfaja ehhez az igen általános sémához képest úgy specifikálódott, hogy műfajjelölő paratextusként az amatőr könyvértékelés mindig az ún. csillagozással kezdődött. Az elsősorban pozitív értékelő viszonyuláson túl pedig bizonyos diszkurzív szerkezeti egységek a megnyilatkozónak az értékelés tárgyára irányuló, elsősorban ugyancsak pozitív érzelmi viszonyulását is kifejezésre juttatják. Továbbá megvalósulhatott még valamely rövidebb narratíva beágyazása az értékelésbe, legjellemzőbben az értékelt mű befogadásának a személyes történeteként.

Ehhez képest a professzionális irodalomkritikák diszkurzív szerkezete – amely egyébiránt jóval erőteljesebb műfaji kodifikáltságra enged következtetni – úgy jellemezhető, hogy a kritika a litera.hu-n egy paratextusként értelmezhető, a weboldal szerkesztőségétől származó bevezetővel indul. Ezt követően a kritikusok jellemzően a tétel–indoklás logika mentén építik fel a szövegüket. A tételek legnagyobb részben ugyanakkor semleges, leíró megállapítások, azaz nem juttatják kifejezésre a megnyilatkozónak sem az értékelő, sem pedig az érzelmi attitűdjét. A semleges tételnél egyértelműen kisebb számmal megjelenő értékelő diszkurzív egységek pedig jóval implicitebben teszik hozzáférhetővé az értékelő kritikus pozitív vagy negatív értékelését. Ezzel összhangban az értékelő tétel indoklásának is nagyobb szerep jut, mint a laikus műkedvelők könyvértékeléseiben, továbbá a diszkurzív szerkezeti egységek elkülönülése terjedelmesebb explicit metapragmatikai jelzések által is reflektáltabbá van téve.