12.4. Következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monográfia utolsó, 12. fejezetében egyfelől azt vizsgáltam meg, hogyan alakulnak a konstruálás személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló személyességének a diszkurzív mintázatai az online receptekben és könyvértékelésekben (Q3a). Másfelől azt, hogy a konstruálás személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló személyessége tekintetében vannak-e olyan jellemzői a vizsgált diszkurzív sémáknak, amelyek lényegiek a műfajiság kibontakozásában, és ha igen, melyek ezek (Q3b). A személyességet a kutatás során perszonalizációként, vagy más szóval perszonális konstruálásként értelmeztem: a konstruálás olyan fokozati jelleggel érvényesülő minőségeként, amely abból ered, hogy a megnyilatkozó hogyan és milyen mértékben juttatja kifejezésre a diskurzuspartneréhez való interszubjektív szociokulturális viszonyulását a referenciális jelenet konstruálása során. Ebből a definícióból kiindulva perszonalizációt kezdeményezhet egyrészt a diskurzus résztvevőinek az első vagy második személyű, azaz személydeiktikus nyelvi megjelenítése, amely specifikusabb esetekben eredményezheti azt is, hogy a mondatokkal ábrázolt elemi jelenetek konceptuális feldolgozásának a kiindulópontjaként, azaz topikként a diskurzus résztvevői jelennek meg. Másrészt ugyancsak perszonalizációt kezdeményezhetnek a stílus konstruálásának mindazon esetei, amikor a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságán mint kontextusfüggő kiindulóponton belül a helyzet szociokulturális tényezője, vagyis a megnyilatkozónak a diskurzuspartneréhez való interszubjektív szociokulturális attitűdjének a működése kerül előtérbe. Ez tehát azt jelenti, hogy a perszonális konstruálásnak vannak olyan lehetőségei, amikor a résztvevők nem feltétlenül objektiválódnak a referenciális jelenetben. A monográfia azonban a perszonalizációnak csak azokat a lehetőségeit vizsgálta meg a diskurzusok specifikus műfajiságának kialakítása szempontjából, amelyek a személyjelöléssel összefüggésben valósultak meg. A résztvevői szerepek működésének kérdéskörét érintő perszonalizáció diszkurzív mintázatainak a feltárása pedig azért lényegi a monográfia szempontjából, mert a recept és a könyvértékelés diszkurzív kategóriáján belüli további műfaji specifikálódást éppen annak mentén vizsgáltam, hogy a diskurzus témájával kapcsolatos szakértelmük alapján különböző típusokba (amatőr és professzionális) sorolható megnyilatkozók milyen mértékben aktiválnak különböző diszkurzív sémákat (vö. 9.3.1. fejezet).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nem kutató által előhívott és a kutató által előhívott adatok elemzése során ugyanazokat a kvalitatív elemzési szempontokat követtem: első lépésben azonosítottam a résztvevőket megjelenítő deiktikus nyelvi konstrukciókat, majd következő lépésben elemeztem ezeket a konstrukció szemantikai-grammatikai tulajdonságai szempontjából, az általa aktivált fogalmi tartományok szempontjából, valamint a konstrukció által kifejezésre juttatott metapragmatikai tudatosság mértéke tekintetében. Mindezen elméleti belátások és módszertani eljárások mentén a következő eredményekre jutottam.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legfontosabb, átfogó kutatási eredményként megállapítható, hogy a perszonalizáció személyjelöléssel összefüggésben megvalósuló diszkurzív mintázatai – a mezoszintű diszkurzív szerkezethez hasonlósan – egyértelműen műfajjelölőek, azaz kezdeményező szerepet töltenek be a diskurzusok specifikus műfaji karakterének a diszkurzív kialakításában. Mindazonáltal a receptek esetében a perszonális konstruálás szempontjából nem tapasztalható további műfaji differenciálódás az amatőr, illetve professzionális szerzőség alapján. Ellenben a könyvértékelések esetében a perszonális (és imperszonális) konstruálás diszkurzív mintázatai további műfaji specifikálódást, differenciálódást kezdeményeznek – ami összhangban áll a diszkurzív szerkezet tekintetében kimutatott eredményekkel, illetve differenciálódással (vö. 10.4. fejezet). Az amatőr könyvértékelésekre jellemző személy- és társas attitűdjelölési mintázatai ugyanis tendenciaszerűen különböztek a professzionális kritikák személy- és társas attitűdjelölési mintázataitól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás révén ugyanakkor azt a szakirodalomban kevéssé profilált jelenséget is kimutattam, hogy nem csupán egyfajta személyesség (azaz perszonális jelleg) létezik – sőt, a deiktikus személyjelölés különféle diszkurzív mintázatai a perszonalizáció különböző fajtáit, minőségeit eredményezik, amelyek egyúttal szoros összefüggésben állnak a diskurzusok műfajiságával, a műfajiság létrehozásában kezdeményező szerepet töltve be. Ez az eredmény a monográfia fókuszában álló műfajok szempontjából a következőképpen részletezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(i) A recepteknek (mind az amatőr, mind pedig a professzionális szerzők receptjeinek) a személyessége abból adódott, hogy az olvasótól jellemzően indirekt nyelvi megoldások révén elvárt cselekvéssor a receptíró és az olvasó által virtuálisan közösen végzett, éppen zajló tevékenységként konstruálódott. (ii) Az amatőr könyvértékelések perszonális konstruálását az jellemezte, hogy az értékelt könyv befogadásának az egyedi, egyszeri tapasztalata a megnyilatkozó múltbeli énjének a személyes narratívájaként konstruálódott. (iii) Végül pedig az alapvetően személytelen – azaz összességében feltételezhetően1 imperszonálisabban konstruálódó – professzionális kritikák perszonálisabban konstruált részeinek a személyessége úgy jellemezhető, hogy bennük az értékelt irodalmi alkotás befogadásának generikus tapasztalata a mindenkori olvasó perspektívájából konstruálódott a megnyilatkozó és a befogadó aktív közös tevékenységeként.
 
 
1 Azért csupán „feltételezésről” írok, mert a monográfiában nem vizsgáltam meg a stílus konstruálásából adódó személyesség és személytelenség kérdéskörét. Ám az első és második személyű személyjelölések jóval ritkább előfordulása már önmagában megteremti az imperszonálisabb konstruálás potencialitását.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave