5.2. A stílustulajdonítás szociokulturális tényezői – az empirikus vizsgálat lehetőségei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_713/#m1301ananm_713 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_713/#m1301ananm_713)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_713/#m1301ananm_713)
Az elméleti modellálással harmonizáló, annak belátásaira épülő, azok néhány lényegesnek tartott összetevőjére, illetve összefüggésére visszakérdező empirikus kutatás, amelyet Ballagó Júliával közösen végeztünk (l. Tátrai–Ballagó 2020a, 2020b), központi kérdése az, hogy a megnyilatkozó szociokulturális szituáltsága hogyan, milyen tényezőket aktiválva jut érvényre a stílustulajdonítás folyamatában. Ám ez az általános, átfogó kérdés a kétlépcsős empirikus vizsgálatban konkrétabb kérdések formájában fogalmazódik meg. Ezek a következők:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_714/#m1301ananm_714 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_714/#m1301ananm_714)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_714/#m1301ananm_714)
-
Melyek azok a laikus, intuitív stílusminősítő megnevezések, amelyek metapragmatikai reflexió tárgyává teszik a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságának érvényesülését a stílustulajdonítás folyamatában?
-
A stílustulajdonításra reflektáló laikus megnevezések a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságának mely tényezőit helyezik előtérbe, azoknak milyen fogalmi összetevőit profilálják?
-
A különböző szociokulturális tényezők érvényesülése hogyan kap szerepet a diskurzus stiláris karakterének, illetve az alkalmazott nyelvi konstrukciók stilisztikai jelöltségének kialakításában?
-
A stílustulajdonítás során feldolgozott nyelvi konstrukciók hogyan válnak az aktivált stilisztikai sémákhoz képest stilisztikailag jelöltté, a megformálás diszkurzív közegében, társas értelemben szalienssé?
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_715/#m1301ananm_715 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_715/#m1301ananm_715)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_715/#m1301ananm_715)
A kérdésekből az is világosan látszik, hogy az empirikus vizsgálatot a fentebb jelzett átfogó tárgytudományos kérdés mellett az a metatudományos kérdés is inspirálta, hogy a stílustulajdonításra reflektáló laikus, intuitív megnevezések hogyan tehetők a stílus tudományos leírásának részévé (l. ehhez például Sandig 1986, amely azonban nem laikusok, hanem a kutatók stílusminősítő megnevezéseit teszi vizsgálat tárgyává). Abból indultunk ki ugyanis, hogy a diskurzus résztvevőinek metapragmatikai tudatossága – vagyis az, hogy megnyilatkozóként és befogadóként egyaránt képesek reflexíven viszonyulni a különféle nyelvi konstrukciókhoz és az azok alkalmazásával összefüggő kognitív folyamatokhoz és szociokulturális elvárásokhoz (→ 3.2.2; l. Tátrai 2017a: 1038–1058; Verschueren 1999: 187–198) – a jelentésképzés integráns összetevőjeként értett stílustulajdonítás folyamatára is kiterjed. Ezzel összefüggésben azt feltételeztük, hogy a megformáláshoz való szociokulturális viszonyulások – metapragmatikai jelzések formájában – nemcsak a stílustulajdonítás természetes diszkurzív közegében objektiválódhatnak,1 hanem egy kérdőív keretében, a kutatók által is előhívhatók ezek a reflexiók (vö. Bednarek 2011). Így a stílustulajdonítás szociokulturális szituáltságát az arra reflektáló népi kategóriákból kiindulva tettük szisztematikus vizsgálat tárgyává.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_717/#m1301ananm_717 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_717/#m1301ananm_717)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_717/#m1301ananm_717)
Az elméleti belátások alkalmazhatóságát olyan empirikus kutatással szemléltetjük, amely nem vállalkozik az összetett problémakör teljes körű vizsgálatára, azonban annak egy igen fontos aspektusát emeli ki. Annak a kérdőíves vizsgálatát célozza meg, hogy a szociokulturális szituáltság mely tényezőket juttat érvényre a stílustulajdonítás során (vö. Tolcsvai Nagy 2001b). A kutatás két egymást követő kérdőíves vizsgálatból épül fel, amelyek közül az első az adatközlőknek a saját stílustulajdonításukkal kapcsolatos reflexióira támaszkodó nyitott kérdőív, míg a második felmérés az első adataira és eredményeire épülő, ebből adódóan használatalapú, ám zárt kérdőív.2 A kérdőíves vizsgálatok fő módszertani vonatkozású kérdésfeltevése az, hogy a stílustulajdonításra reflektáló megnevezések mint népi kategóriák hogyan tehetők a tudományos leírás részévé (l. még ehhez Domonkosi–Kuna 2015: 45–47). E minősítő megnevezéseket azért tekinthetjük népi kategóriáknak, mert a szociokulturális tényezőknek mint heurisztikus tudományos kategóriáknak (→ 5.1.2.) a jellemzően polarizáltan szerveződő fogalmi összetevőit, tartományait nevezik meg laikus, intuitív módon (például a diskurzus tényezője kapcsán így beszélhetünk választékosság-ról vagy lazaság-ról, a helyzet kapcsán kötetlenség-ről vagy hivatalosság-ról, az érték kapcsán komolyság-ról vagy ironikusság-ról). Jelen kutatás tehát nem arra vállalkozik, hogy a stílustulajdonítás folyamatát a maga komplexitásában empirikus vizsgálat tárgyává tegye, hanem arra, hogy az ilyen kutatásokat a stílustulajdonítással kapcsolatos reflexiók vizsgálatával kezdeményezze.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_719/#m1301ananm_719 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_719/#m1301ananm_719)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_719/#m1301ananm_719)
A vizsgálat kiinduló nyelvi anyagát négy magyar nyelvű egyetemi szeminárium hangfelvételének lejegyzett változata adja. Valamennyi hangfelvétel 2016 tavaszán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem különböző karain készült.3 Az órák között található két tanár szakos hallgatóknak meghirdetett szeminárium, egy személyiségfejlődés és egy gyermekkép tárgyú gyakorlati óra, valamint egy történeti földrajz, illetve egy elméleti matematika szemináriumi foglalkozás. Az összes óráról elmondható, hogy 15–20 hallgató és egy-egy oktató részvételével, a hangfelvételek lejegyzőjének jelenlétében zajlottak, a szemináriumok hossza egyenként másfél óra volt, a beszédfordulók száma pedig 185 és 499 forduló közé esett az egyes órákon.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_721/#m1301ananm_721 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_721/#m1301ananm_721)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_721/#m1301ananm_721)
Ebből a nyelvi anyagból választottunk ki összesen 12 diskurzusrészletet a kétlépcsős empirikus vizsgálat megvalósításához. A saját, reflexió tárgyává tett stílustulajdonításunkra támaszkodva a különböző szociokulturális tényezők szempontjából közömbösnek, illetve feltűnőnek tartott diskurzusrészeket választottunk ki. Saját stílustulajdonításunk azonban csupán az előzetes elemzésben, a hipotézisalkotás részeként kapott szerepet, a kérdőívek a stílustulajdonítással kapcsolatos közösségi elvárások, szociokulturális konvenciók vizsgálatát célozták meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_722/#m1301ananm_722 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_722/#m1301ananm_722)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_722/#m1301ananm_722)
A kutatás első lépéseként arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar anyanyelvű adatközlők – akik feltehetőleg rendelkeznek valamiféle sematikus tudással az egyetemi diskurzusok nyelvi megformálásáról – milyen fogalmi tartományokat mozgósítva reflektálnak saját stílustulajdonításukra, amikor a feladat során erre kérjük őket. Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni egyfelől azt, hogy a vizsgálatban magának a stílusnak is a népi kategóriájára támaszkodtunk, hiszen előzetesen nem definiáltuk az adatközlők számára, hogy mit értsenek stíluson. Másfelől azt is ki kell emelni, hogy a megkérdezettek nem voltak közvetlen résztvevői (beszélői és címzettjei) azoknak a diskurzusoknak, amelyek stílusára reflektáltak. Ám természetszerűleg azok befogadóivá váltak, így ők is a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságából kiindulva dolgozták fel az adott diskurzusrészletekben található megnyilatkozások stílusát, és tették azt metapragmatikai reflexió tárgyává (vö. Verschueren 1999: 187–189, 2000; valamint Tátrai 2017a: 1045–1053). A kutatás nem az adatközlők makroszociológiai jellemzőire (nemére, életkorára, iskolázottságára stb.) fókuszált, hanem arra, hogy a megkérdezettek hogyan reflektálnak a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságára mint a stílustulajdonítás során lényegi szerepet játszó kontextusfüggő kiindulópontra. Az első kérdőívben továbbá arra is rákérdeztünk, hogy az adott megnyilatkozásokban melyek voltak azok a nyelvi konstrukciók, amelyeket az adatközlők a stílustulajdonításuk szempontjából lényegesnek tartottak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_723/#m1301ananm_723 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_723/#m1301ananm_723)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_723/#m1301ananm_723)
A második kérdőív az első eredményeire épült. Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy az első kérdőívből származó, stílustulajdonításra reflektáló népi kategóriák egy zárt kérdőív keretei között mennyire alkalmasak az adott diskurzusrészlet stílusának leírására. Ezzel összefüggésben vizsgálatunk arra is kiterjedt, hogy a stílustulajdonítás folyamatában mekkora és milyen stilisztikai jelöltséget kapnak az első kérdőívben stilisztikai szempontból lényegesnek ítélt konstrukciók. Így azt is megvizsgálhattuk, hogy az első, nyitott kérdőív eredményei milyen mértékben korrelálnak a második, zárt kérdőív eredményeivel.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_724/#m1301ananm_724 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_724/#m1301ananm_724)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_724/#m1301ananm_724)
Az adatgyűjtés a kutatás mindkét lépésében 200-200 fő részvételével zajlott. A kérdőíves felmérések adatközlői 18 és 70 év közötti, de döntően egyetemista korú (20–25 éves) fővárosi személyek, többségében nők voltak, akiket „hólabda” módszerrel, az interneten keresztül értünk el. Az egyetemisták és egyetemet végzettek nagy aránya az adatközlők között azért kedvező a vizsgálatra nézve, mert ők jól ismerik az egyetemi szemináriumok diszkurzív forgatókönyveit, illetve az ezekhez kapcsolódó stílusmintákat. Ez ugyanakkor természetesen az eredmények generalizálhatóságát nagyban csökkenti. Ugyanakkor kutatási kérdéseink megválaszolása nem is tette indokolttá, hogy valamilyen alapsokaságra nézve reprezentatív mintavétellel éljünk. A nagyszámú adatközlővel végzett felmérés a feltett kutatási kérdésekre adott válaszok megbízhatóságát kívánta növelni. Így a kutatásnak ebben a fázisában statisztikai hipotézisek megfogalmazását sem tartottuk lehetségesnek a nélkül a biztos kvalitatív alapozás nélkül, amelyet éppen ez a kérdőíves vizsgálat célzott meg. A vizsgálat ugyanis elsősorban a vázolt elméleti és módszertani szempontok alkalmazhatóságát, azok relevanciáját kívánta reflexió tárgyává tenni. A fejezetben megjelenő diagramok és táblázatok célja ennélfogva a szemléltetés, a kvalitatív jellegű elemző megállapítások számadatokkal történő támogatása.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_725/#m1301ananm_725 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_725/#m1301ananm_725)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_725/#m1301ananm_725)
Az első kérdőívet hat különböző változatban állítottuk össze, amelyek egyikét véletlenszerűen kapták meg az adatközlők. Így egy kitöltő összesen 4 diskurzusrészletet kapott meg a kutatás kiinduló nyelvi anyagát képező 12 részletből, eltérő összetételben és eltérő sorrendi variációkban („első–negyedik szituáció”). Azért alakítottuk ki a diskurzusrészletek különböző sorrendjeit, hogy az eredmények összességét már ne befolyásolhassa, hogyan következtek egymás után a részletek. Azt feltételeztük ugyanis, hogy egy stílustulajdonításra reflektáló kategória könnyebben aktiválódik újra, ha korábban, egy másik diskurzusrészlet feldolgozása során már aktiválódott. A rövid magyarázó kontextussal ellátott diskurzusrészletekhez kapcsolódva az adatközlőknek két kérdésre kellett válaszolniuk (l. 1. ábra).
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_726/#m1301ananm_726 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_726/#m1301ananm_726)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_726/#m1301ananm_726)
1. ábra: Az első kérdőív feladatainak a felépítése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_728/#m1301ananm_728 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_728/#m1301ananm_728)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_728/#m1301ananm_728)
Az első kérdésre („Ön szerint milyen a stílusa a fenti párbeszédnek?”) kapott válaszok a stílustulajdonításra reflektáló megnevezések voltak. Ezeknek a népi kategóriáknak a nyalábokba rendeződését megvizsgálva arról kapunk információkat, hogy az egyes diskurzusrészletekben a szociokulturális szituáltságnak milyen tényezői aktiválódnak, illetve hogy a diskurzusrészletek stílusa szempontjából – egy általánosabb, absztraktabb szinten – melyek a meghatározó szociokulturális tényezők.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_729/#m1301ananm_729 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_729/#m1301ananm_729)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_729/#m1301ananm_729)
A második kérdés, amely szorosan kötődik az elsőhöz („Előző válaszát a párbeszéd mely kifejezése/kifejezései alapján fogalmazta meg?”), a stílustulajdonítás során jelöltté váló nyelvi konstrukciókra koncentrált. A kérdés megfogalmazása mögött az az elméleti felvetés áll, hogy az egyes nyelvi konstrukciók aktiválhatják az egyes stílusmintákat, és amennyiben a nyelvhasználó a stilisztikai sémától (stílusmintától) való eltérést érzékel, úgy azt bizonyos (többé-kevésbé körülhatárolható) nyelvi konstrukciók diszkurzív, társas szalienciájához köti. A kérdésben azért tartottuk a stilisztikai jelöltség megragadásra alkalmasnak a „kifejezés/kifejezései” megfogalmazást, mert ez a laikus kitöltők számára viszonylag könnyen értelmezhető, nem feltétlenül szónyi egységként azonosítható. Az adatközlők ennek megfelelően legtöbbször szavakat, illetve szószerkezeteket neveztek meg stílus szempontjából feltűnő nyelvi konstrukcióként. Mindazonáltal természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a stilisztikai jelöltség nem csupán az ilyen konstrukciókhoz kötődik, hanem egyéb (hangtani, alaktani, mondattani) megoldásokhoz is. A kutatásnak azonban nem volt célja, hogy a különböző konstrukciótípusok stilisztikai jelöltségéről átfogó képet adjon, csupán a társas szaliencia stilisztikai relevanciájára kívánt rámutatni.
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_730/#m1301ananm_730 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_730/#m1301ananm_730)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_730/#m1301ananm_730)
2. ábra: A második kérdőív feladatainak a felépítése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_732/#m1301ananm_732 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_732/#m1301ananm_732)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_732/#m1301ananm_732)
A második kérdőív, amelynek összeállításához ugyanazt a 12 diskurzusrészletet használtuk, az elsőhöz hasonló struktúrával épült fel: a kérdőívnek szintén hat változata volt, amelyek a diskurzusrészletek összetételében, illetve sorrendjében különböztek egymástól. Ám itt egy kitöltőnek összesen 6 diskurzusrészlet jutott („első–hatodik szituáció”). A hat változat közül négyben kiemeltük az adott diskurzusrészlet egyik konstrukcióját (pl. hülyéskedik). A konstrukciók kiemelését az alapján végeztük el, hogy az első kérdőívben az adatközlők melyik két konstrukciót ítélték a stílus szempontjából leginkább meghatározónak az adott diskurzusrészletben. Ezekben az esetekben kérdéseink a kiemelt konstrukcióra vonatkoztak (l. 2. ábra). A maradék két változatban nem éltünk kiemeléssel, ekkor a kérdések a teljes diskurzusrészletre vonatkoztak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_733/#m1301ananm_733 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_733/#m1301ananm_733)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_733/#m1301ananm_733)
Ahogy az a 2. ábrán is látható, az első felmérés eredményeire alapozva az egyes szociokulturális tényezők szerint 5 pontos skálákat alakítottunk ki, amelyek végpontjain a stilisztikai jelöltség megnevezésére az első kérdőívben kapott, stílustulajdonításra reflektáló népi kategóriákat használtuk. A skálák közepén pedig a népi kategóriákként ugyancsak előforduló átlagos, semleges tartományok szerepelnek. Azért adtunk meg a skála adott pontjain két-két megnevezést, hogy azok inkább hassanak körülírásként, mintsem tudományos terminusként. Az első kérdőív eredményein alapuló skálák a következő szociokulturális tényezőkre vonatkoztak:4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_735/#m1301ananm_735 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_735/#m1301ananm_735)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_735/#m1301ananm_735)
|
1a.)
|
A diskurzus megalkotottságához való viszonyulás deskriptív szempontból – ekkor a skála végpontjainak megnevezésére használt leggyakoribb kategóriák a laza, hétköznapi és a választékos, tudományos tartományok voltak.
|
|
1b.)
|
A diskurzus megalkotottságához való viszonyulás preskriptív szempontból – ebben az esetben a skálát az igénytelen, pongyola és az igényes, szakszerű tartományok mentén jelöltük ki.5
|
|
2.)
|
A diskurzuspartnerhez való viszonyulás – ebből a szempontból a leggyakoribb népi megnevezések a közvetlen, informális és a hivatalos, formális tartományok voltak, így általában ezek jelölték ki a skála végpontját.
|
|
3.)
|
A diskurzus témájához való értékviszonyulás – ekkor a skála végpontjait leggyakrabban a humoros, ironikus, illetve a komoly, tárgyilagos népi kategóriák jelölték ki.
|
|
4.)
|
A nyelvváltozat normáihoz való viszonyulás – e tekintetben az első kérdőív eredményei arra mutattak rá, hogy a szlenges és a szaknyelvi tartományok között húzható skála a szóban forgó diskurzusrészletek stilisztikai jelöltséget illetően.
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_736/#m1301ananm_736 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_736/#m1301ananm_736)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_736/#m1301ananm_736)
Az adatközlőknek tehát az volt a feladatuk, hogy a fenti szempontok szerint értékeljék a kiemelt nyelvi konstrukció, illetve – amennyiben nem éltünk kiemeléssel – a teljes diskurzusrészlet stílusát.6
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_738/#m1301ananm_738 (2025. 12. 05.)
Chicago
Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_738/#m1301ananm_738)
APA
Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641207.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_738/#m1301ananm_738)
Az empirikus kutatás eredményeit a kapott adatok egymásra épülését szem előtt tartva mutatjuk be. Így elsőként azokat a stílustulajdonításra reflektáló, stílusminősítő nyelvi kategóriákat tekintjük át, amelyeket az első kérdőív adatközlői megneveztek (5.2.1.). Ezt követően – szintén az első kérdőív adataira támaszkodva – a diskurzusrészletekben szereplő egyes nyelvi konstrukciók stilisztikai jelöltségének kérdéseit tárgyaljuk (5.2.2.). Végül a második kérdőív eredményeinek ismertetését a stílustulajdonításban szerepet játszó szociokulturális tényezők érvényesülésére fókuszálva végezzük el, a stilisztikai jelöltség kérdését is szem előtt tartva (5.2.3.). Az eredmények áttekintését a következtetések levonása zárja (5.2.4.).
| 1 | Ilyen metapragmatikai jelzések lehetnek egy diskurzusban például a hogy választékosan fejezzem ki magam vagy a ne beszélj ilyen lenézően róla konstrukciók (vö. Hámori 2012). |
| 2 | A kutatás módszertanának kialakításakor annak a pilot vizsgálatnak a tanulságaira támaszkodtunk, amely a stílustulajdonítás szociokulturális szituáltságának empirikus vizsgálati lehetőségeit tesztelte (Ballagó 2017). |
| 3 | ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar, ELTE Bölcsészettudományi Kar, ELTE Természettudományi Kar. |
| 4 | A skálákat aszerint alakítottuk ki, hogy az első kérdőív eredményei alapján az adott, specifikus diskurzusrészletek feldolgozásakor mely szociokulturális tényezők kerültek előtérbe. Ezért alkalmaztunk a diskurzus megalkotottságához való deskriptív és preskriptív szempontú viszonyulás mérésére külön skálákat, illetve ezért nem alakítottunk ki külön skálát az idő tényezőjének. |
| 5 | A hétköznapi nyelvhasználattól sem idegen az a retorikai hagyományban kanonizálódott attitűd, amely a nyelvi megformálást a stíluserények és a stílushibák dichotomikus rendszerében polarizálja (vö. Balázs 1961), azaz egyértelműen pozitívan vagy egyértelműen negatívan értékeli. Mivel a stílustulajdonítás lényegi jellemzője az értékelés, a megalkotottsághoz való deskriptív és preskriptív viszonyulás természetszerűleg fokozati skálaként képzelhető el. |
| 6 | A felsorolt öt tényezőn túl a konstrukciók kiemelését mellőző két változatában értékelési szempontként felvettük a diskurzusrészlet stilisztikailag homogén–heterogén jellegét. Az eredmények értelmezésekor azonban ezt a szempontot mellőztük, mivel a stílus homogén–heterogén jellegére vonatkozó skála a megkérdezettek többsége számára nehezen értelmezhetőnek bizonyult, mert a korábbi 5 skálától eltérően ebben az esetben a skála középpontja nem a közömbös tartomány volt. A stílus homogenitásához, illetve heterogenitásához l. az 5.3. fejezetet. |