3. A jogi terminológia a fordításokban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi szakfordításokra és ezen belül a hiteles fordításokra és a jogszabályfordításokra egyaránt jellemző, hogy elengedhetetlen a bennük megtalálható jogi terminológia, nagy pontossággal való következetes használata. A hiteles fordításoknak szöveghűséggel kell visszaadniuk az eredeti okiratok, például az anyakönyvi kivonatok, az erkölcsi bizonyítványok, a lakcímigazolások, a hatósági bizonyítványok, a bírósági és ügyészségi iratok vagy a cégiratok különböző típusainak tartalmát. A jogszabályfordítások csak az összefüggésükben is következetes terminushasználat esetén lesznek könnyen értelmezhetők, alkalmazhatók és informatívak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hiteles fordítás jellemzőinek leírását tartalmazzák az OFFI Akadémia által publikált Az állami fordítás 150 éve (Szoták, 2019) és A hiteles fordítás mint közfeladat (Szoták, 2020) címmel megjelent kötetekben szereplő írások. Az előbbi kötet elsősorban történeti áttekintést nyújt, míg a másodikban az egyes nyelvpárokra (angol, német, francia, olasz, szerb és horvát) kitérő gyakorlati jellegű írásokat találunk (Boronkay-Roe, 2020; Dihen, 2020; Csányi-Siffel, 2020; Pablényi, 2020a; Lehocki-Samardžić & Guelmino, 2020). Ez a könyv tartalmaz még továbbá a hiteles fordítások közérthetőségéről (Szoták & Tamás, 2020) és a nyelvtechnológiai lehetőségekről (Klenk & Polácska, 2020; Tamás, Polácska & Klenk, 2020) szóló tanulmányokat is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hiteles fordítás fogalmának meghatározása összetett, a fenti szakirodalom alapján „a hiteles fordítás célja annak tanúsítása, hogy a fordítás szövege a forrásnyelvi szöveggel tartalom szempontjából azonos, de nem tanúsítja a lefordítandó szöveg alaki és tartalmi valódiságát” (Szoták & Tamás, 2020, 48). Az eredeti szöveg értelme és tartalma semmilyen indokkal nem változtatható meg, és meg kell felelnie a célnyelv nyelvtani és nyelvhasználati szabályainak. A hiteles fordítások elsősorban köz- és magánokiratokról, továbbá okiratnak nem minősülő egyéb iratokról, szövegekről is készíthetők. Éppen ezért a hiteles fordítások a szakfordításokon belül egy speciális műfajt képviselnek, meghatározott céllal készülnek, közigazgatási és igazságügyi eljárásokban töltik be funkciójukat, formai és tartalmai kellékekkel egyaránt rendelkező iratok lektorált fordításait értjük alatta (Szoták & Tamás, 2020; Tamás, 2021a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben kezdeményezte egy jogszabályfordítási program elindítását, amelyen belül az OFFI Zrt. a minisztérium koordinációja és szakmai felügyelete alatt az előre megadott terminológiai gyűjtemények alapján hivatalosnak nem minősített, de Magyarország versenyképességének javítását szolgáló, tájékoztató jellegű jogszabályfordításokat készített el. A fordításokat az Igazságügyi Minisztérium jogász-nyelvész szakemberei lektorálták, a munkavégzés megkönnyítésére szolgált egy magyar és angol jogszabályfordítási útmutató. A jogszabályfordítások elkészültét az OFFI Zrt.-ben folyamatos terminológiai utómunka követi, a kivonatolt terminusok a IUSTerm jogi és terminológiai adatbázis részét képezik (Tamás, 2020a). 2019-ben a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) a Károli Gáspár Református Egyetemen megrendezett kongresszusán az OFFI Zrt. külön műhellyel vett részt, amelyen bemutatták a terminológiai projekteket, illetve angol, német, francia, szerb, horvát és magyar nyelvpárban számoltak be a jogszabályfordítások, valamint a jogi és közigazgatási terminológia megfeleltetési nehézségeiről (Guelmino, 2020; Pablényi, 2020b; Pöschl, 2020; Tamás, 2020a). A jogszabályfordítási program következtében az Igazságügyi Minisztérium Termin1 elnevezésű terminológiai adatbázisa formájában és tartalmában megújult. Az adatbázis korábban az uniós csatlakozást segítette elő, és jelenleg magyar és angol nyelven tartalmazza a jogszabályfordítások alapján készített terminográfiai bejegyzéseket. A korábbi adatmező-kategóriákhoz képest a bejegyzések ún. magyarázatokkal is bővültek, amelyek definíciókat, fogalmi különbségeket vagy az angol jogszabályi szövegkörnyezetet tartalmazzák (Gáspár, 2019; Gáspár & Somssich, 2019; Tamás, 2018a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekességként megemlíthető, hogy a jogi szakszövegek, például ítéletek, hatósági iratok és szerződések esetében is figyelni kell arra, hogy a jogszabályszerkesztési egységeket (például cikk, szakasz, bekezdés) hogyan feleltetjük meg egymásnak, idegen és magyar nyelven az érthetőséget és a visszakereshetőséget egyaránt szem előtt tartva (l. Tamás, 2019a, 28‒29). A hiteles fordításokban továbbá gyakran fordulnak elő jogszabályok megnevezései és jogszabályidézetek, amelyeket szintén következetesen érdemes megfeleltetni és fordítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arntz, Picht & Mayer (2009, 156) a fogalmak más nyelvre való átültetésére három alapvető eljárást sorol fel:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • szókölcsönzés és tükörfordítás,
  • gondos nyelvtervezéssel a célnyelvnek megfelelő terminus alkotása,
  • parafrázis.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi terminusok esetében De Groot (1993, idézi Steurs & Tryczyńska, 2021, 4‒5) a lehetséges megoldások közt a funkcionális ekvivalenst, az eredeti terminus megtartását és lábjegyzet készítését, a fogalom körülírását és végül új jelölő alkotását nevezi meg. De Groot & van Laer (2006, 67‒72) egy később megjelent publikációban bemutatja ezen megoldások előnyeit és hátrányait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gáspár & Somssich (2019, 35‒39) a jogi szakfordítás területén a jogszabályfordítások elkészítésekor alkalmazott módszerek közül szintén hármat említ meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • funkcionális megfeleltetés,
  • körülírás, átfogalmazás (parafrázis),
  • új kifejezés létrehozása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arntz et al. (2009) könyvében a terminusalkotás módszereit sorolja fel, De Groot a jogi szakfordításban általánosan alkalmazott eszközöket nevesíti, míg Gáspár & Somssich a jogszabályfordításokban alkalmazott fordítói módszereket említi meg. A terminusalkotás módszereiről Fóris (2020, 76–87) is részletesen ír könyvében. Jogi terminusra példaként megemlíthető az Alaptörvény megfeleltetése (Tamás 2019a, 49), amelynek újonnan megalkotott megfelelője angolul a Fundamental Law, míg funkcionális ekvivalense a Constitution. A Kúria megfeleltetésekor is több megoldás lehetséges. Ha funkcionális ekvivalenssel élünk, akkor a Supreme Court (Angliában és Walesben, az Egyesült Államokban) is betöltheti a kívánt funkciót, ha pedig ki akarjuk emelni, hogy itt valamilyen országspecifikus fogalomról van szó, akkor a Curia vagy Kúria használata jelenti a megoldást (természetesen elhatárolva azt a Római Katolikus Egyház hivatali apparátusától, azaz a Curia Romana terminustól, illetve az Európai Bíróság nyelvhasználatától, l. honlapjának elérhetőségében és a honlapon szereplő curia terminust2). Az eredeti terminus megtartása több szempontból is gondot jelenthet, ahogyan arról De Groot & van Laer (2006, 68‒70) is ír. A túl sok forrásnyelvi terminus nehézzé teszi a szöveg elolvasását és megértését. Köztes megoldások lehetnek a transzparencia jegyében a szó szerinti fordítás vagy a transzkripció esetleg magyarázattal kiegészítve. Az eredeti terminus megtartásakor a célnyelvi olvasó nem kap a számára érthető nyelven konkrét támpontot, hacsak nem szerepel magyarázat zárójelben vagy lábjegyzetben. Ez utóbbinak használata azonban nem lehetséges vagy ajánlott minden jogi szakfordítástípusnál (l. hiteles fordítás vagy jogszabályfordítások). Ezenfelül szerencsés, ha a jogi szaknyelvi változat kiválasztásakor a fordítás a potenciális felhasználó ismereteihez igazodik (De Groot & van Laer, 2006). Ez nem mindig lehetséges, főleg nagyobb szervezetek esetében, vagy amikor nem ismert a felhasználó későbbi szándéka a fordítással; ilyen esetben gyakran leteszik egységesen a voksot a brit vagy amerikai angol nyelvhasználat mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új kifejezések létrehozására irányuló fenti terminusalkotási megoldások közül a tükörfordítás csak egy lehetséges eljárás, a korábbi német és magyar nyelv közötti túlzottan gyakori alkalmazása miatt negatív töltetet kapott, holott a megfeleltetéskor nem az érzelmi viszonyulás, hanem a fogalmi jegyek alapján érdemes az alkalmazandó megoldásról dönteni (például a német Rechtskraft és magyar ekvivalense a jogerő, amely tükörfordítás eredménye). A terminusok alkotásának, kiválasztásának számos további szempontja is létezik, amelyek közül egyszerre ritkán tud minden szempont érvényesülni, mint például: a pontosság, a transzparencia, a negatív konnotáció alóli mentesség (politikai korrektség), nyelvi helyesség, gazdaságosság, a célcsoport figyelembevétele, következetesség és a nemzetköziség (Drewer & Schmitz, 2012).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave