Szabályozásának tárgyánál fogva a jogi terminológia szorosan összefügg a társadalmi változásokkal, emiatt fogalmai és terminusai idővel egyaránt módosulhatnak. Steurs & Tryczyńska (2021) szerint a jog elkerülhetetlenül dinamikus jellegű és szervesen együtt fejlődik a társadalmi, gazdasági és politikai változásokkal. Ráadásul ezek a változások nincsenek feltétlenül összhangban a jogrendszerek között (Heylen & Steurs, 2014). Ez egyrészt megnyilvánul a fogalmak szintjén, például a rendszerváltozás óta a közigazgatás már nem azonosítható egyedül az államigazgatás fogalmával, mivel a helyi önkormányzatok megjelenésével ezek rendszere a közigazgatás egyik alrendszerévé nőtte ki magát. Megjelennek új fogalmak (például sérelemdíj, l. Ptk. 2: 52 §). Másrészt korábban használt terminusok újból használatossá válnak: például Kúria, törvényszék,1 míg más terminusok eltűnnek a fogalommal együtt: például állami vállalat. Az utóbbi időszakban bizonyos terminusok a büntetőjog vagy munkajog területén bekövetkezett változások miatt módosultak (például az őrizetbe vétel helyett őrizet, a rendkívüli felmondás helyett azonnali hatályú felmondás, l. Tamás 2017, 2019a). A technológia fejlődésével olyan neologizmusok is megjelentek, mint például az ügyfélkapu vagy az e- előtagú szavak, például e-cégjegyzék (l. még Tamás, 2019a, 16; Majzikné, 2008 az e-közigazgatás terminológiájáról). A fogalmak és terminusok változásának egyik következménye, hogy a jogi terminológia rögzítése a terminológiai adatbázisokban rendszeres karbantartást igényel. Ez megtörténhet az adatállományában az új jogszabályok megjelenésével vagy évente bizonyos időközökkel rendszeresített frissítések formájában.