Tamás Dóra Mária: Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében
›
A jogi terminológia jellemzőiről,
›
4. A jogi terminológia egyes jellemzőinek ismertetése
›
4.4. A rendszerbe ágyazottság

4.4. A rendszerbe ágyazottság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem elegendő azonban a jogi fogalmak magvának és holdudvarának ismerete, mert ahogyan arról Somssich ír (2018, 22–23), a kollíziós magánjog szabályainak alkalmazásakor a hazai bírónak „külföldi, ismeretlen jogintézményeket kell rendszertanilag elhelyeznie” és értelmeznie. De Groot & van Laer (2006, 66) szintén említi a rendszerhez kötöttséget („system-specificity”), hiszen nem a nyelvek számától, hanem a jogrendszerek számától függ az, hogy hányféle jogi szaknyelv létezik (például nem feltétlenül azonos a németországi, osztrák és svájci német jogi terminusok használata). A különböző jogrendszerek jogintézmények nemcsak tartalmilag térhetnek el egymástól (l. szerződés), mert más fogalmi jellemzőkkel bírnak, hanem a rendszertani besorolásuk is más lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi terminológia egyik fő jellemzője a rendszerhez kötöttség (De Groot, 1999, 2002; Tamás, 2019a; Steurs & Tryczyńska, 2021). A jog területén a rendszerhez kötöttség a jogintézményeknél a jogcsaládhoz (római–germán, Common Law, szocialista jog, vallási és tradicionális rendszerek), a jogrendszerhez (adott ország jogrendszerének jellemzői például: a törvényhozás helye és viszonya a bírói jogértelmezéshez, a jogforrások szerkezete, az igazságszolgáltatás felépítése), a jogághoz (például polgári jog, büntetőjog), azon belül jogszabályhoz való kötöttség formájában jelenik meg. A jogágon belüli jogszabályhoz és jogterülethez való kötöttségre példa lehet az angol use terminus megfeleltetése attól függően, hogy védjegyjogról van-e szó, mert abban az esetben ekvivalense a használat, míg a szerzői jogon belül a use megfelelője felhasználás (Tamás, 2019a, 17).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chiocchetti et al. (2023, 461–463) szerint a jogi terminológia egyik kiemelkedő jellemzője épp az, hogy rendszerbe ágyazott („system bound”) és ez a sajátosság az idő folyamán egyedi fejlődésüknek köszönhetően alakult ki. A jog területén tehát kevésbé jellemzőek az egyetemlegesen használatos fogalmak, épp emiatt gyakori a részleges ekvivalencia és az ekvivalencia hiánya. Bizonyos nyelvek több jogrendszerben is használatosak (arab, angol, francia, német és spanyol) és ilyen esetekben dokumentálni kell a földrajzi eredetüket, illetve adott jogrendszerhez való tartozásukat. Ezek ismertetése mellett a jogi terminológiai adatbázisok feladata véleményük szerint például a jogi fogalmak közti átfedések és különbségek leírása, az ekvivalencia mértékének megadása, javaslattétel az új fogalmak megnevezésére („proposed term”1), továbbá a hamis barátokra való figyelmeztetés. Kihívást említik még meg, hogy bizonyos jogi terminusok szupranacionális és nemzeti jogrendszerhez egyaránt kötődhetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerszintű vagy rendszerben gondolkodás jelen van nemcsak a jog, hanem a terminológia területén is. A terminológiában minden egyes tárgykör (domén) vizsgálatakor és kidolgozásakor a fogalmi háló felvázolása segít a fogalmak közötti eligazodásban, információt szolgáltat a fogalmak közötti alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokról. A fogalmak értelmezése, jellemzőinek terminológiai vizsgálata mindig az adott doménen vagy aldoménen belül zajlik. A terminológiai rendszerről ír bővebben Fóris (2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összehasonlító jog területén a jogintézmények összevetése is rendszerszemléletben, azaz az adott jogrendszereket figyelembe véve történik (l. a terminológia és a jogi összehasonlító munka jellemzőinek összehasonlítását a 4. táblázatban). Novák (2018, 42) is leírja a nemzeti jogintézményekre vonatkozóan, hogy a jogi fogalmak vizsgálatának és harmonizációjának nem rendszerfüggetlen, hanem „rendszer-összehasonlító alapokon kell nyugodniuk.” A terminológiai rendszerezés (tárgyköri besorolás, fogalmi hálóban való elhelyezés) segít a jogi terminusok megértésében és megfeleltetésében, hiszen a fogalmi háló elemei nem függetlenek egymástól (például bíróságok szintjei, l. Tamás, 2019a, 30‒32 vagy a különleges jogrend típusai, l. ibid., 55‒56), így a két módszer ötvözése vezet leginkább eredményre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jogi terminológia összetettsége, a szakemberek közötti kommunikáció sikeressége igényli az adatok rendszerezését, közzétételét és egységesítését. Ennek ma legmegfelelőbb eszköze a terminológiai adatbázis (Tamás, 2018b, Tamás, Polácska & Klenk, 2020). Az adatok bejegyzésenként, azaz önálló adatlapon való feltüntetése azonban a kereszthivatkozások ellenére is növeli az adatok töredezettségét. Ezt oldhatják a fogalmi hálóban elhelyezkedő jogi fogalmak közti viszonyok megértését segítő, a 4.2. alatt már említett értelmező táblázatok és ágrajzok, amelyek használatát a terminológia rendszerező eszközeiként már annak idején Wüster (1985, 137–201) is ajánlotta. Létezik ma már olyan online terminológiai adatbázis, amely fogalmi hálót is kínál felhasználóinak (l. WIPO Pearl terminológiai adatbázis2, Tamás 2020b, 2021b). A jogi terminológiai adatbázisokon belül a fogalmi ábrák, értelmező táblázatok elhelyezése elősegítheti a fogalmak közti viszonyok gyors áttekintését, így a jogi és a nyelvi szakemberek számára egyaránt hasznos és megkönnyíti a szakmai kommunikációt és a nyelvi közvetítés folyamatát.
 
1 l. https://www.wipo.int/en/web/wipo-pearl/guide#p
2 https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave