10. Mozgásfejlettség

A mozgás képességének alakulása az első alakváltozással párhuzamosan megy végbe. A tájékozódóképesség alakulásával a gyermekben kialakul a belső kognitív térkép, képes leképezni környezetét, el tud benne igazodni – ez lesz majd a síkbeli tájékozódás alapja, amelynek eredményeként megtanulja az iránytartást. Fontos, hogy a gyermek a téri irányokat jelölő szavakat csak a saját testéhez viszonyítva tudja értelmezni. Az óvodáskor végére kialakul a laterális dominancia. A rajzkészség és a finommotorika megfelelő fejlettségi szintje szintén az iskolakezdés nélkülözhetetlen feltétele. A testséma kialakulása is erre az életkorra esik. A mozgás utánzása során a mozdulat vizuális képe és az izmok összehúzódásából származó kinesztetikus információ összekapcsolódik, azaz a gyermek képessé válik egy látott mozdulat pontos kivitelezésére. Az iskolaérettség fontos feltétele a téri tájékozódóképesség és a testséma kialakulása. A koordinációs képesség és a ritmusérzékelés képességének megfelelő szintje a harmonikus, összerendezett mozgás kialakulásának elengedhetetlen feltétele. Ebben az életszakaszban a mozgás egyre koordináltabbá, akaratlagosabbá, tudatosabbá, célirányosabbá, fegyelmezettebbé, pontosabbá válik (W. Mikó, 2003).