Takácsné Szabó Melinda: „De nehéz az iskolatáska…” • Az óvoda–iskola átmenet nehézségei
›
11. A kutatás menete
›
11.3. Kutatási módszerek, mintavétel és a vizsgálat lebonyolítása

11.3. Kutatási módszerek, mintavétel és a vizsgálat lebonyolítása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus kutatás előkészítését, a mérőeszközök kiválasztását, majd megalkotását a szakirodalom áttekintése előzte meg. A tanítók és az óvodapedagógusok tapasztalatainak feltérképezése az átmenet nehézségeivel, gyakorlataival kapcsolatosan, valamint az intézmények közötti együttműködést illetően írásbeli kikérdezéssel történt. Az eszközök, saját készítésű kérdőívek (lásd Függelék, kérdőívek) a különböző háttérváltozók (nem, közigazgatási egység, végzettség, gyakorlati idő stb.) mellett feleletválasztásos dichotomizált kérdéseket tartalmaztak (az óvodapedagógusok és a tanítók esetében 77, a szülők esetében 36 kérdést). Mindemellett a nyílt kérdések lehetőséget nyújtottak a válaszadók számára tapasztalataik megfogalmazására. A három kérdőív négy azonos kérdést is tartalmazott (három ötfokú, 0-tól 4-ig terjedő Likert-skálát, ahol 0 = nem tudom megítélni, valamint egy dichotóm kérdést) annak érdekében, hogy az óvodapedagógusok, a tanítók és a szülők meglátásai összevethetők legyenek. Az óvodapedagógusoknak és a tanítóknak szánt mérőeszköz kérdései nagyságrendileg azonosak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A papír-ceruzás kitöltés próbáját követte a három kérdőív online platformra való felvitele, majd próbája szintén öt elemszámmal, hogy az esetleges hibák, értelmezési nehézségek felszínre kerüljenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok felvétele 2023. áprilistól decemberig, a kutatásetikai paraméterek maximális figyelembevételével történt. A kutatásban résztvevők tájékoztatást kaptak a kutatás menetéről, az adatok felhasználásáról, azok bizalmas kezelésének módjáról. A válaszadók önként, anonimitásukat megőrizve töltötték ki a kérdőíveket, és bármikor megszakíthatták a kitöltést. A nyílt kérdések alkalmával lehetőséget kaptak nézeteik, tapasztalataik, meglátásaik részletes kifejtésére. Az online méréssel párhuzamosan személyesen is felkerestem iskolákat, óvodákat, ahol előzetes egyeztetés után az intézmény vezetője adta át az érintett kollégáknak a papapíralapú kérdőíveket, amelyeket be is gyűjtött számomra. Az érintett kilenc óvodába és hat iskolába már nem kerültek kiküldésre kérdőívek, így nem kerültek vissza elemek a mintakiválasztás folyamatába. Az adatok feldolgozása IBM SPSS Statistics 25 és Jamovi 2.3.28 program segítségével történt. Az egyes kérdéseknél a nem releváns válaszok nem számítódtak be az adatok összegzésekor.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatási tevékenység során alkalmazott módszereket, eszközöket, a mintavételi eljárásokat, a mintát, valamint az elemzéseket az alábbi összefoglaló táblázat (11.1. táblázat) mutatja be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.1. táblázat. Kutatási információk – összefoglaló táblázat
Cél
Módszer
Eszköz
Mintavétel
Minta
Elemzés
Az óvoda–iskola átmenet kérdéseiben érintettek tapasztalatainak felmérése.
A pedagógusok szakmai gyakorlatának megismerése a témát illetően.
írásbeli kikérdezés
kérdőív
teljes mintára törekvés;
hólabda-módszer
óvodapedagógus
NÓ = 1232
tanító
NT = 1348
szülő
NSz = 1213
leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség-vizsgálat
Az óvoda–iskola átmenetet segítő szakemberek gyakorlati és módszertani tapasztalatainak megismerése.
A problémák minél szélesebb körű feltárása. Megoldási javaslatok keresése.
szóbeli kikérdezés, tartalom-elemzés
félig strukturált interjú
szakértői mintavétel, koncentrált kiválasztás
fejlesztő-pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus
N = 8
leíró statisztikai mutatók, összefüggés- és különbség-vizsgálat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

NÓ = óvodapedagógus-részminta; NT = tanító-részminta; NSZ = szülői részminta
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A minta kiválasztásának alapjául a KIR adatbázis „Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei (aktuális adatokkal)” menüpontból letöltött kir_mukodo_feladatellatasi_helyek_2023_03_01 elnevezésű Excel adatbázis szolgált, amely teljeskörűen tartalmazza valamennyi működő és szünetelő köznevelési feladatellátási hely alapadatát, fenntartói adatát, illetve általános feladatellátási jellemzőit 2023 márciusától. A lista alapján kiszűrésre kerültek a gyógypedagógiai intézmények, amelyek nem relevánsak a kutatás szempontjából. Minden további óvodai és általános iskolai, nevelés-oktatással foglalkozó intézmény bekerülhetett a mintába országosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőíves kikérdezés papíralapon vagy elektronikus formában (online vagy e-mail segítségével) került lebonyolításra. A felkéréseket tartalmazó e-maileket az intézményvezetők továbbították a tanítók és az óvodapedagógusok részére. Az intézményvezetők neve szintén megtalálható volt az adatbázisban, így személyesen kerültek megszólításra, ezzel is növelve a kutatás támogatásának hajlandóságát. Két hét elteltével emlékeztető e-mail került kiküldésre, amely szintén elősegítette az elemszám növelését. Az adatbázis használatának és az intézményvezetők bevonásának előnye, hogy valóban csak a kutatásba bevonni kívánt pedagógusok számára volt elérhető a kitöltés lehetősége, így az ebből származó esetleges mintavételi hiba kiküszöbölhető volt. A kikérdezés módja önkitöltés és nagyrészt internetes kikérdezés volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőívek belső konzisztenciájának vizsgálata Cronbach-alfával történt. Az egydimenziósság (unidimensionality) feltétele az adatok dichotomizálásával biztosított volt. A teljes kérdőívek a jelen kutatásban részt vevő óvodapedagógusok és tanítók csoportján elfogadható megbízhatósági mutatóval rendelkeztek (α = 0,712; 0,702). A szülők csoportjának szánt kérdőív szintén megbízhatóan mért (α = 0,673); az egyes kérdőívek Cronbach-alfa együtthatója elérte a 0,6-es határértéket (Dörnyei & Dewaele, 2022). A megítélői megbízhatóság vizsgálatakor az ICC (intraclass correlation coefficient) az óvodapedagógusoknak szánt teljes kérdőív esetében 0,712 (95% CI: 0,684–0,730), a tanítók esetében 0,702 (95% CI: 0,678–0,724), a szülők esetében 0,673 (95% CI: 0,646–0,705) eredményt adott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A split-sample módszer alkalmazásával SPSS segítségével történt az adatok kettéválasztása, majd az osztályon belüli korrelációs együttható (ICC) megadása tesztfelenként. Az osztályon belüli korrelációs együttható mérési eszköz kétutas kevert ’konzisztencia’-modell szerint (Two-Way Mixed, Consistency), 95%-os konfidencia-intervallummal (95% CI) került kiszámításra, majd a belső konzisztencia vizsgálatához minden esetben külön-külön is megadásra került a Cronbach-alfa értéke (11.2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.2. táblázat. Megbízhatósági statisztika
Minták
(split-sample)
N
Az abszolút különbségek átlaga
SD
ICC
(95% CI)
f-érték
df
Sig.
Cronbach-alfa
Óvoda-pedagógus 1.
589
0,448
0,849
0,714
(0,680–0,746)
3,493
588
<0,001
0,714
Óvoda-pedagógus 2.
643
0,452
0,860
0,702
(0,668–0,734)
3,352
642
<0,001
0,702
Tanító 1.
684
0,439
0,831
0,703
(0,670–0,734)
3,364
683
<0,001
0,703
Tanító 2.
664
0,439
0,843
0,709
(0,677–0,740)
3,437
663
<0,001
0,709
Szülő 1.
615
0,630
0,819
0,675
(0,637–0,711)
3,074
614
<0,001
0,675
Szülő 2.
598
0,598
0,854
0,667
(0,627–0,704)
3,003
597
<0,001
0,667

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

CI = konfidencia-intervallum; ICC = osztályon belüli korrelációs együttható; SD = standard eltérés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás keretén belül NÓ = 1232 fő óvodapedagógus és NT = 1348 fő tanító adott válaszokat a feltett kérdésekre. A KSH adatai alapján a 2022/2023-as tanévben óvodai nevelésben 30 648 pedagógus állt alkalmazásban. Az alapsokaság véges n = 30 648 fő. A minta az n számú alapsokaság 4,02%-a. A tanítók száma a 2022/2023-as tanévben a KSH adatai alapján 38 681 fő. Az alapsokaság (elemi osztályban tanító pedagógusok Magyarországon) szintén véges n = 38 681 fő. A tanítók mintája az n számú sokaság 3,48%-a. A válaszadó óvodapedagógusok 99,51%-a (NÓ = 1226) nő. Az országos arány 99,52% a KSH honlapján elérhető adatok alapján, amelyek a 2022/2023-as tanév adatait tartalmazzák. A tanítók esetében a nők válaszainak aránya 95,77% (NT = 1291), az országos arány 94,30%. (A tanítók számára és a nők arányára vonatkozó adatot a 20230711-117042 nyilvántartási számon iktatott külön kérésemre adta ki a KSH, mivel az adatbázisban csak az általános iskolára vonatkozó adatok szerepeltek.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A területi megoszlást tekintve a kérdőíveket nagyobb arányban töltötték ki városban és falun dolgozó pedagógusok. Az óvodapedagógusok (NÓ = 1232) részéről 349 fő (28%) fővárosi, 456 fő (37%) városi (ebből megyeszékhely 10%), valamint 427 fő (35%) kistérségi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanítók nagy többsége, 636 fő (47%) városban dolgozik; 14% végzi a hivatását megyeszékhelyen, 511 fő (38%) falun, Budapesten pedig 201 fő (15%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatásban részt vevő óvodapedagógusok átlagosan 24 év (átlag: M = 23,90; Mdn = 25), a tanítók átlagosan 25 év (átlag: M = 24,82; Mdn = 28) szakmai tapasztalattal rendelkeznek (11.3. táblázat); a két érték megközelítőleg azonos, nem tapasztalható szignifikáns különbség. A részmintákban egyaránt megtalálhatók pályakezdő és nyugdíjas pedagógusok. Összességében elmondható, hogy megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a válaszok minőségét illetően. A szórásértékek (SDÓ = 12,859; SDT = 12,173) a két minta heterogenitását mutatják. A minták ferdesége okán került kiszámításra a mintaátlagok standard errorja és a relatív standard error. A relatív standard error az óvodapedagógusok esetében RSE = 1,533%, a tanítók esetében RSE = 1,336%; mindkét esetben RSE < 25% (11.3. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.3. táblázat. A válaszadó pedagógusok szakmai gyakorlata – statisztika
N
Szakmai tapasztalat átlag
Mdn
Min
Max
SD
CI95 szélessége
CI95 alsó határ
CI95 felső határ
Ó
1232
23,899
25
1
43
12,859
0,719
23,181
24,618
T
1348
24,822
28
1
43
12,173
0,650
24,172
25,472
SEÓ
0,3664
RSEÓ
1,533%
SET
0,3316
RSET
1,336%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülők válaszainak begyűjtése személyes megkereséssel, papíralapú kitöltés formájában, illetve online, zárt szülői csoportokban, megosztott felkérésekkel (csak szülők lehetnek tagjai, a tagfelvétel előtt ellenőrzik a jelentkezőket) történt, valamint az óvodavezetők és az iskolaigazgatók felkérő levelében is csatolásra került. A felmérésben azok a szülők vettek részt, akiknek van olyan gyermekük, aki már elvégezte legalább az első osztályt, tehát rendelkezik személyes tapasztalattal a kérdéskört illetően. A minta ebből a szempontból megfelelő. A viszonylag magas elemszámnak köszönhetően, valamint a lakóhely szerinti eloszlás alapján képet kaphatunk az egyes térségek gyakorlatáról, továbbá a válaszadó szülők meglátásairól, tapasztalatairól az átmenetet illetően.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felmérésben 1283 szülő vett részt. Azonban a validitási folyamat során, az adatbázis részletes áttekintésekor törlésre került hetven kitöltés. Ezek nem feleltek meg a bekerülés követelményeinek, ugyanis még nem volt iskolás gyermekük, így nem rendelkeztek az iskolakezdésre vonatkozó személyes tapasztalattal. Ők az óvodás gyermekükkel kapcsolatosan töltötték ki a kérdőívet. Ezt követően a kitöltők száma NSZ = 1213 szülő, ebből 94% nő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közül fővárosi 442 fő (36%), megyeszékhelyen él 101 fő (8%), városban 327 fő (27%) és községben 343 fő (28%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülők átlagos életkora 42 év (átlag: M = 42,11); a szórás értéke (SD = 7,826) alapján (11.4. táblázat) heterogén. A nevelt gyermekek száma átlagosan M = 2,14, a szórás: SD = 0,913, a modus Mo = 2 (11.5. táblázat). A válaszadók átlagosan két gyermeket nevelnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.4. táblázat. A válaszadó szülők átlagéletkora és szórása
N
Szülők átlag- életkora
Min
Max
SD
CI95 szélessége
CI95 alsó határ
CI95 felső határ
Szülők
1213
42,111
22,5
56
7,826
0,441
41,670
42,552
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.5. táblázat. A nevelt gyermekek számának átlaga és szórása
N
Gyermekek számának átlaga
Min
Max
SD
Mo
Szülők
1213
2,137
1
6
0,913
2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülők életkorára vonatkozó kérdés utolsó választási lehetősége (46 vagy annál idősebb) a számítások szempontjából korrigálást igényelt. Ugyanis a kor átlagolásánál nehézséget jelentett az egyértelmű behatárolás hiánya. A hiányzó értékhatárt 56 évben állapítottam meg a KSH adatbázisában fellelhető „Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, 2023. január 1.” korfa alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyermekek számára vonatkozó kérdésben szintén fennállt a már említett probléma a számolásnál; ebben az esetben az öt vagy annál több válaszlehetőséget hat fővel számoltam.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szülők végzettségüket tekintve leginkább főiskolai, egyetemi diplomával vagy érettségivel rendelkeznek. A minta felülreprezentálja a populációt a felsőfokú végzettséggel (ISCED 5–8) rendelkező válaszadók alapján (819 fő, 68%), ugyanis az Eurostat 2022-es adatai szerint a népesség ISCED 5–8 szintű iskolai végzettségének aránya a 25–69 éves korú lakosság körében Magyarországon 28,5% volt; az EU27 átlaga 33% (online data code: edat_lfs_9903). A részt vevő szülők legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatokat a 11.1. ábra tartalmazza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11.1. ábra. A részt vevő szülők legmagasabb iskolai végzettsége
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Félig strukturált interjú készült fejlesztőpedagógusokkal (N = 2), logopédia szakos gyógypedagógusokkal (N = 6, amelyből négyen szakszolgálatnál is dolgoznak), köztük Fazekasné dr. Fenyvesi Margit oligofrénpedagógia–logopédia szakos gyógypedagógiai tanárral, aki részt vett a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) beszédhanghallás fejlesztésére szolgáló módszertani segédanyag kidolgozásában (nevét vállalja, az interjú közléséhez hozzájárult; az interjúk a Függelékben olvashatók). Célom tapasztalataik megismerése, a fejlesztés általuk használt módszereinek feltárása volt. Az interjúk minőségi és mennyiségi szempontból is elemzésre kerültek. A mintaválasztás szakértői mintavételezés volt, koncentrált kiválasztással. Az interjúkról felvétel és szó szerinti átirat készült. Az adatok feldolgozásakor annyi elemszámot jelölnek a válaszok, ahányan választ adtak az adott kérdésre. Az interjúkból idézett szövegrészek tovább árnyalják az egyes témaköröket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alanyok 100 százaléka nő; átlagosan 30 év (M = 30,13; Min = 14; Max = 45; Mdn = 34; Mo = 34) tapasztalattal rendelkeznek a gyermekek fejlesztése terén. A szórásérték (SD = 10,16) heterogenitást mutat.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave