Takácsné Szabó Melinda: „De nehéz az iskolatáska…” • Az óvoda–iskola átmenet nehézségei
›
2. A tankötelezettség
›
2.1. A tankötelezettség múltja

2.1. A tankötelezettség múltja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban a tankötelezettség felé vezető első intézkedés a Ratio Educationis megjelenéséhez köthető, amelyet Mária Terézia rendeleti úton vezetett be 1777-ben. Ebben az időszakban a katolikus egyház által fenntartott intézmények működtek, így a szabályozás rájuk vonatkozott. A protestáns felekezetek elutasították. Nem tartalmazott ugyan valódi szabályokat a tankötelezettségre vonatkozóan, de tartalmazta azt az alapelvet, miszerint „a nevelésügy az állampolgárok, illetőleg a lakosok mindegyik rétegét érinti” (Mészáros, 1981: 18). A későbbiekben II. József szigorú szankció terhe mellett már kötelezte a szülőket, hogy 6–11 éves gyermekeiket iskolába járassák (Nagy, 1999).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az I. Ferenc által 1806-ban kibocsátott tanügyi rendelet, a II. Ratio Educationis 11. §-a nyomatékosította minden gyermek elemi oktatásának szükségességét, valamint azt is, hogy „minden fiatalt, mindkét nemből, a hatodik életévtől kezdve – vagy a jobb értelmi képességűeket már korábban – az iskolába küldjenek; azokat pedig, akik betegeskedésük miatt gyakrabban távol maradni kényszerültek, tizenkét éves korukig itt tanulni kötelezzék” (Mészáros, 1981: 235). A rendelet értelmében büntetésben részesültek azok a szülők, akik felszólítás ellenére sem járatták gyermekeiket iskolába. Az alacsonyabb státuszú szülőkkel szemben testi fenyítést is alkalmazhattak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1845. évi rendelet a 6–12 éves gyermekek számára kötelezővé tette az elemi iskola két osztályának elvégzését, és pénzbüntetéssel sújtották a távolmaradók szüleit. Az 1849-es rendelet, az Organisationsentwurf alapján még szigorúbban ellenőrizték a gyermekek részvételét az oktatásban. Amennyiben szükséges volt, csendőrrel vitették iskolába a gyermekeket. A Thun Leó kultuszminiszter nevéhez fűződő rendelet kimondta ugyan a 6–12 éves gyermekek tankötelezettségét, ugyanakkor nem határozott meg irányelveket a megvalósításra vonatkozóan (Kazuska, 2012). Négyosztályos iskolákat állíttatott fel az addigi háromosztályosok helyett, és a tananyagot is megszabta. Egy tanítóra azonban száz gyermeket bízott, amivel nem járult hozzá sikeresen a népoktatás rendezéséhez (Felkai, 1979).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös József közoktatási reformja, az első népoktatási törvény, az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk elején már rögzíti a tankötelezettségre vonatkozó irányelveket. Rögzíti a szülők és a gyámok kötelezettségeit, a tankötelezettséget pedig 6–12 éves kor között határozza meg. Ez volt érdemben az első törvényi szabályozás a tankötelezettségre vonatkozóan, amióta Comenius a Didactica Magnában kimondta, hogy minden gyermeket iskolába kellene járatni (Pukánszky & Németh, 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. törvény kilenc évben határozta meg a tankötelezettséget: a hat évig tartó elemi oktatást a kötelező hároméves továbbképző népiskola követte, amennyiben a gyermek nem tanult tovább másik intézményben. A tankötelezettség teljesítését ugyanakkor a népiskola tényleges elvégzéséhez kötötték; amennyiben szükséges volt, a kötelezettség meghosszabbítható volt akár két évvel. Vagyis érdemben megmaradt a 6–12 éves kor közötti tankötelezettség. Amennyiben a szülők nem tettek eleget ez irányú kötelezettségüknek, jelentős pénzbírság kiszabására került sor. Amennyiben ezt nem tudták megfizetni, elzárásra módosult a büntetés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1910-es években Nagy László gyermektanulmányi mozgalma már kifejtette a nyolcosztályos egységes népiskola szükségességét. Klebelsberg Kunó kidolgozta a koncepciót, amellyel a hat elemit nyolcra emelték volna, de ezt csak Hóman Bálint vezette be (Albert, 2011). Elfogadták az 1940. évi XX. törvényt az iskolai kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról, amelyet Klebelsberg már 1929-ben kidolgozott. A hatodik életév betöltésével kezdődött meg a tankötelezettség, és kilenc évig tartott. Ez nyolc tanéven át tartó mindennapos népiskolai oktatást jelentett, vagy hat tanév népiskolai oktatást követett a kétéves mezőgazdasági népiskolai oktatás, amely a kilencedik évben gyakorlati gazdasági képzéssel egészült ki – olvasható a 4. §-ban. Ez a háború miatt érdemben azonban nem valósult meg. Fontos, hogy az általános iskola nem azonos a nyolcosztályos elemi iskolával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 6650/1945. ME rendelet az általános iskolák megszervezéséről két héttel a tanévkezdés előtt, 1945. augusztus 18-án született meg. A nyolcosztályos népiskola és a polgári iskola megszűnt, létrejött a nyolcosztályos általános iskola. A tankötelezettségi korhatárt felemelték a 14. életévig (Surányi, 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Újabb változásokat hozott az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről (3. §), amely szerint a tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését követő szeptember első napjával kezdődik, és legkésőbb annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét. Amennyiben valaki úgy döntött, hogy nem tanul tovább, a tankötelezettsége szünetelt, így a tankötelezettségi korhatár érdemben a 14. életév maradt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1985. évi I. törvény az oktatásról 50. § (1) bekezdése már azt is kimondja, hogy „a tankötelezettség kezdetének időpontját a gyermek fejlettsége alapján kell megállapítani”. Valamint az 51. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a tankötelezettség kezdetéről – az óvoda, illetőleg a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján – első fokon a lakóhely szerint illetékes jegyző dönt”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról nem változtatott a tankötelezettségi korhatáron, az továbbra is 6-tól 16 éves korig tartott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2003. évi LXI. törvény 2. §-a szerint a tankötelezettség immár a 18. életévig tart. Az a gyermek, aki elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, megkezdi tankötelezettségének teljesítését abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek akkor is megkezdheti a tankötelezettség teljesítését, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete az augusztus 31. után született gyermekek esetében tolódhat ki a nyolcadik életévre. A tankötelezettség ideje annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló 18. életévét betölti; sajátos nevelési igényű tanuló esetében ez az idő meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben 20. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről az iskola igazgatója dönt az óvoda véleménye alapján. Amennyiben a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi, akkor a nevelési tanácsadó véleménye alapján. Továbbá ő dönt a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 45. §-a több ponton módosította a tankötelezettségre vonatkozó előírásokat. Az a gyermek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, tankötelessé válik, és a tankötelezettség 16. életévének betöltéséig tart. Az a gyermek, akinek a szakértői bizottság javasolja, még egy évig maradhat az óvodában. A tankötelezettség kezdetéről nem az iskola igazgatója, hanem az óvoda vezetője dönt. Abban az esetben, ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság hozza meg a döntést. Az óvoda vezetője, az iskola vezetője vagy a szülő az iskolaérettségi vizsgálat alapján kezdeményezheti a tankötelezettség halasztását, amiről a szakértői bizottság dönt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2014. évi CV. törvény 45. § (3) bekezdésében „a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart” szövegrész helyébe az „annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti” szövegrész került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2019. évi LXX. törvény bevezetésével (17. §) módosult a tankötelezettségre vonatkozó rendelkezés. Ettől kezdve a szülő felmentésre vonatkozó kérelmét az iskolakezdés évében január 15-ig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezt követően csak abban az esetben nyújtható be kérelem, ha olyan körülmény merül fel, amely megakadályozza a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését. Egyéni munkarendet kell biztosítani a jogszabályban meghatározott esetekben. Ez igen lényeges változás, jelentősen megszigorítja az iskolakezdést.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave