Percy gyűjteménye
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Fogarasi György (2025): Teletrauma: brit esztétika és romantikus költészet. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641511Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1324tt_255/#m1324tt_255 (2025. 12. 05.)
Chicago
Fogarasi György. 2025. Teletrauma: brit esztétika és romantikus költészet. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641511
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1324tt_255/#m1324tt_255)
APA
Fogarasi G. (2025). Teletrauma: brit esztétika és romantikus költészet. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641511.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1324tt_255/#m1324tt_255)
A magyar és európai balladaköltészet és a balladára vonatkozó kritikai hagyomány iménti gazdagságának és változékonyságának megértésében is segíthet, ha megpróbálunk választ találni arra a kérdésre, milyen szerepet játszott a ballada a skót, az angol vagy tágabban a brit (ám idővel a tengeren túlra is átterjedő) népi és irodalmi hagyományban, s hogy egyáltalán mit tekintett ez a hagyomány balladának. Ahhoz, hogy a ballada brit történetébe közelebbről betekintsünk, első lépésként érdemes Greguss értekezésénél kereken száz évvel korábbra visszamennünk. 1765-ben jelentette meg Thomas Percy A régi angol költészet emlékei (Reliques of Ancient English Poetry) című háromkötetes, 176 éneket tartalmazó gyűjteményt, mely kelendő olvasmánynak bizonyult, hiszen még a 18. században három további kiadást ért meg. A kötet magvát egy akkortájt frissen előkerült 17. századi iratcsomó alkotta, melyet felfedezőjéről később „Percy Folio” névre kereszteltek, s amely ‒ néhány régebbi darabot leszámítva ‒ többnyire korabeli balladákat tartalmazott. Bár Percy a balladákat több általános témájú bevezető esszé mellett egyenként is rövid felvezető szöveg és jegyzetek kíséretében közölte, s a gyűjtemény végére az archaikus kifejezések értelmezését segítő glosszáriumot is illesztett, kiadása utóbb jogos kritikát kapott a későbbi tudományosság nézőpontjából mégsem eléggé alapos vagy kritikus közlésmód miatt. Elsősorban Joseph Ritson járt élen a bírálatban, azt kifogásolva, hogy Percy nem tett következetesen különbséget nép- és műballada között, a népi eredetű darabokat korának ízléséhez és nyelvhasználatához igazítva feljavította és alapvetően egyetlen változatban adta ki, s mindent csupán nyomtatványok alapján közölt. Percy munkájának érdemeit mégsem lehet eléggé hangoztatni, hiszen a néphagyomány számos korabeli „klasszikusát” tette szélesebb körben is közkinccsé, olyanokat, mint A chevioti vadászat (Chevy Chase), Az erdei gyerekek (The Children in the Wood), az Edvárd (Edward) vagy a később épp Arany által magyarra ültetett tengerészballada, a Sir Patrick Spens. Gyűjteménye mindemellett éppúgy tartalmazott Shakespeare-feldolgozásokat vagy görög-római mítoszokat, mint indiai, spanyol vagy mór témájú éneket, avagy ‒ névvel vagy név nélkül ‒ műköltészeti alkotásokat. Pár évvel később maga Percy is írt egy balladát, A warkworthi remete (The Hermit of Warkworth, 1771) címmel.