Coleridge kísértetelmélete (Pihenőhely, 3. esszé)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
| 1 | A harmadik esszét teljes terjedelemben lásd: Samuel Taylor Coleridge, „Kísértetek és jelenések”, ford. Fogarasi György, jelen kötet Függelékében, a továbbiakban: KJ. |
| 2 | Hogy Coleridge kísértetelmélete még a romantikakutatók körében sem kellőképp ismert, azt jól mutatja, hogy Orrin N. C. Wang hasonló című tanulmánya, mely ‒ miközben értékes összefüggéseket tár fel a romantikus hagyomány és a jelenkori kritikai gondolkodás között ‒ semmi jelét nem mutatja annak, hogy tudna Coleridge elméleti próbálkozásáról, vö. Orrin N. C. Wang, „Ghost Theory”, Studies in Romanticism, 46.2 (2007/nyár–ősz): 203‒225. Maga Coleridge egyébként elmélete kidolgozásakor számos olvasmányra építhetett: a német „kísértetirodalomra” éppúgy ‒ Immanuel Kant Swedenborg-esszéjétől (Egy szellemlátó álmai, 1766) Friedrich Schiller regénypróbálkozásán át (A szellemlátó [Der Geisterseher], 1787–1889) Johann Heinrich Jung-Stilling frissebb elméleti írásaiig (Theorie der Geister-Kunde, 1808; Apologie der Theorie der Geisterkunde, 1809) ‒, mint az angol hagyományra: Daniel Defoe vaskos értekezésétől (An Essay on the History and Reality of Apparitions, 1727) John Ferriar írásáig (An Essay Towards a Theory of Apparitions, 1813). Számos további utalást tartalmaz az alábbi sokrétű és informatív tanulmány: Terry Castle, „Fantazmagória: kísértet-technológia és a modern ábrándozás metaforikája”, ford. Füzi Izabella, Matuska Ágnes és Török Ervin, Apertúra (2011/tél), http://apertura.hu/2011/tel/castle, 2018. 01. 10. Castle vonatkozó könyve, melyben az iménti tanulmány is helyet kapott, egy másik fejezetben említést tesz Coleridge esszésorozatáról, idézve is azt az anekdotát, amelyre hamarosan én is kitérek, s amelyben Coleridge a gyakori szellemlátásra (racionalista alapon) éppenséggel a kísértetek nemlétének legfőbb bizonyságaként utal. Lásd: Terry Castle, The Female Thermometer: Eighteenth-Century Culture and the Invention of the Uncanny (New York és Oxford: Oxford University Press, 1995), 174. |
| 3 | A súgógép ezen elvéről bővebben lásd Jacques Derrida Échographies de la télévision című interjúkötetéről szóló írásomat: Fogarasi György, „Kísértő közelség: a televízió példája”, Apertúra (2007/tél), http://uj.apertura.hu/2007/tel/fogarasi/, 2018. 01. 10.; újraközölve: in Fogarasi György, A holtak lépte: tanulmányok technikáról, öröklésről, olvasásról (Budapest: Ráció, 2025), megjelenés alatt. Arról, hogy a súgógép elve egyszersmind a modern költészeti paradigma elve is lehet, másutt írtam: Fogarasi György, Nekromantika és kritikai elmélet: kísértetjárás és halottidézés Gray, Wordsworth, Marx és Benjamin írásaiban (Debreceni Egyetemi Kiadó: Debrecen, 2015), 215‒218. |
| 4 | „A fordításban mindvégig azon iparkodtam, hogy tiszta és érthető német nyelven szóljak. […] nem görögül és nem latinul, hanem németül kívántam megszólalni […] kérdezzétek meg az anyát otthon, a gyermeket az utcán, az egyszerű embert a vásárban, az ő beszédüket figyeljétek meg, s csak azután kezdjetek a fordításnak, akkor majd megértik és észreveszik az emberek, hogy németül beszéltek velük”, Martin Luther, „Nyílt levél a fordításról”, ford. Gesztes Olympia és Szita Szilvia (Budapest: Magyarországi Luther Szövetség, 1993), 7‒9. |
| 5 | Luther, „Nyílt levél a fordításról”, 12. |
| 6 | Castle, The Female Thermometer, 178‒179. |
| 7 | Lásd erről: Douwe Draaisma, Metaforamasina: az emlékezet egyik lehetséges története, ford. Balogh Tamás (Budapest: Typotex, 2002), 106; illetve Richard L. Gregory, „Accentuating the Negative: Tom Wedgwood (1771‒1805), Photography and Perception”, Perception 34 (2005): 514. |
| 8 | John Locke, Értekezés az emberi értelemről, ford. Vassányi Miklós és Csordás Gábor (Budapest: Osiris, 2003), 153‒154. Vö. George Berkeley, „Értekezés a látás új elméletéről”, ford. Faragó Szabó István, in Uő., Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások, szerk. Altrichter Ferenc (Budapest: Gondolat, 1985), 103, 126‒127, 142‒144. |
| 9 | Berkeley, „Értekezés a látás új elméletéről”, 135. |
| 10 | Berkeley, „Értekezés a látás új elméletéről”, 131, 135. |
| 11 | Thomas Wedgwood, „Vizsgálódás a távolságról való fogalmunk eredetét illetően (a néhai Thomas Wedgwood hátrahagyott jegyzetei alapján)”, ford. Fogarasi György, jelen kötet https://mersz.hu/hivatkozas/m1324tt_791/#m1324tt_791; Thomas Wedgwood, „An Enquiry into the Origin of our Notion of Distance: Drawn up from Notes left by the late Thomas Wedgwood”, The Quarterly Journal of Science and the Arts, vol. 3. (London: John Murray, 1817), 2. |
| 12 | Wedgwood, „Vizsgálódás”; „Enquiry”, 2. |
| 13 | Wedgwood, „Vizsgálódás”; „Enquiry”, 9. |
| 14 | Wedgwood, „Vizsgálódás”; „Enquiry”, 5‒6. |
| 15 | Silas Weir Mitchell, „The Case of George Dedlow”, The Atlantic Monthly 18.105 (1866/július): 1–11. |
| 16 | Erasmus Darwin, The Temple of Nature; or, The Origin of Society: A Poem (London: Printed for J. Johnson, 1803), 94. |
| 17 | Erasmus Darwin, Zoonomia; or, The Laws of Organic Life (London: Printed for J. Johnson, 1794), 28. |
| 18 | V. S. Ramachandran és Sandra Blakeslee, Phantoms in the Brain: Probing the Mysteries of the Human Mind (New York: William Morrow and Company, 1998), 46. Lásd még: V. S. Ramachandran és William Hirstein, „The Perception of Phantom Limbs: The D. O. Hebb Lecture”, Brain 121 (1998/szeptember): 1603‒1630. |
| 19 | Az orvoslás történetének első sikeres „fantomvégtag-»amputációjáról«” lásd: Ramachandran és Blakeslee, Phantoms in the Brain, 49. Itt nincs hely alaposabban betekinteni a fantomvégtag problémája iránti intenzív bölcseleti-irodalmi érdeklődésbe, mely La Mettrie embergépétől Karinthy Frigyes telemediális allegóriáján, Maurice Merleau-Ponty fenomenológiai vagy Thienemann Tivadar pszichoanalitikai értelmezésén keresztül mindmáig temérdek elemzést eredményezett, s melyet a modern kognitív tudományok csak tovább gazdagítottak. |
| 20 | Christian Wolff, Psychologia rationalis (Frankfurt és Lipcse: Officina Libreria Rengeriana, 1740 [1734]), 1. szakasz, 1. fej. §24. A Coleridge-féle megfogalmazás Ludwig Philipp Thümmig korabeli monográfiájában sem szerepel: Ludwig Philipp Thümmig, Institutiones philosophiae Wolfianae (Frankfurt és Lipcse: Officina Libreria Rengeriana, 1725). |
| 21 | Mary Shelley, „On Ghosts”, in The Novels and Selected Works of Mary Shelley, szerk. Pamela Clemit (London: William Pickering, 1996), 2: 143. |
| 22 | Castle, „Fantazmagória”. |
| 23 | Shelley, „On Ghosts”, 143. |
| 24 | Jacques Derrida, Politiques de l’amitié, suivi de L’oreille de Heidegger (Paris: Galilée, 1994), 92. |
| 25 | Derrida, Politiques de l’amitié, 320. |