2. Két Petőfi (A Petőfi-diskurzus differenciálódása)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p1 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p1)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p1)
Petőfi sorsáról és a fehéregyházi csatáról nem lehetett nyíltan beszélni a szabadságharc utáni esztendőkben. Csak a politikai viszonyok lassú enyhülésével, pusztán az 1850-es évek derekán jött el az ideje, hogy a forradalmár költő életéről – ha szűkszavúan is – értekezni lehessen. Természetesen a politikailag kényes témák mellőzése mellett, hiszen az életútnak nemcsak az utolsó mozzanata, hanem a teljes egésze tisztázásra és megírásra várt. S még ezekben az években is sok gonddal járt egy-egy Petőfiről szóló írás megjelentetése, mivel a szerkesztők és kiadók joggal tartottak az utólagos cenzúra és a rendészeti ellenőrzések (kiszámíthatatlan) szigorától.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Owaimer Oliver (2025): A költő születése. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641498 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p2 (2025. 12. 05.)
Chicago
Owaimer Oliver. 2025. A költő születése. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498 (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p2)
APA
Owaimer O. (2025). A költő születése. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641498. (Letöltve: 2025. 12. 05. https://mersz.hu/dokumentum/m1326ksz__12/#m1326ksz_10_p2)
A továbbiakban e lassan és nehezen kibontakozó párbeszéd kezdeti törésvonalait kívánjuk mélyebben megérteni, tudomány és kollektív emlékezet különállását és kapcsolódási pontjait vizsgálva. Pontosabban szólva azt az időszakot mutatjuk be, amikor az (irodalom)történet-írás megkezdte a Petőfi emlékezetét formáló tevékenységét: arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon milyen „belső” (módszertani) és „külső” (társadalmi) kritériumoknak kívánt megfelelni a 19. század közepén elkülönülő (nemzeti) történettudomány, mely vizsgálathoz az irodalom alrendszerének emlékezetalakító működését vesszük kontrollanyagként.
1 A korszak kiszámíthatatlan és jelentős szerzői-szerkesztői öncenzúrát eredményező művelődéspolitikájáról összefoglalóan lásd: Buzinkay 1974.