Owaimer Oliver: A költő születése • A Petőfi-emlékezet kialakulása
›
IV. Petőfi-ábrázolások (A költő megjelenítései a kultúra regisztereiben)

IV. Petőfi-ábrázolások (A költő megjelenítései a kultúra regisztereiben)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen fejezet – a tudományos életrajzi földolgozások után – a művészi megközelítéseket helyezi fókuszba. Míg korábban egy diakronikus folyamatot vázoltunk föl, bemutatva a költő életéről szóló tudományos párbeszéd főbb állomásait, ezúttal szinkronikus módon közelítünk Petőfihez. Az emlékezet „függőleges” mozgását igyekezzük megjeleníteni, művészet és emlékezet viszonyát a maga rétegzettségében bemutatva. A költő életét ábrázoló alkotások egymás mellett való tárgyalása remélhetőleg egy holisztikus(abb) képet rajzol ki, mely képes a kulturális regiszterek együttes láttatására: nem dichotomikus-oppozicionális (esetleg antagonisztikus) viszonyban, egyfajta minőségbeli szembeállításként, sokkal inkább a kettő közötti (technikai, mediális, műfaji, befogadói stb.) határhelyzetek árnyalataiban, a regiszterek közötti átjárási lehetőségek bemutatásának igényével. A szinkrón átláthatóság érdekében eltérünk a korábbi kronologikus elbeszélésmódtól, helyette „lentről” „fölfelé” haladunk, vagyis a népszerű kultúra szférájától a („magas”) művészetig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kezdésként az első nagyobb lélegzetvételű prózai vállalkozást, Szokoly Viktor szórakoztató igényű, Petőfi színészéveit bemutató regényét vesszük szemügyre. A keletkezés-, kiadás- és recepciótörténeti tudnivalók fölvázolását követően a mű lehetséges műfaji mintáit, a korábban bemutatott életrajzokhoz való viszonyulását, valamint narratológiai szerkezetét és cselekménybonyolítási sajátosságait mutatjuk be. Végül arra leszünk kíváncsiak, hogy mely irodalmi (szelekciós és kombinációs) alapműveletek segítették a pályakezdő írót Petőfi irodalmi megjelenítésében (fikciós alakzattá formálásában), s mely korszaksajátosságok akadályozták ambiciózus vállalkozását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második rész két egyidejű történeti folyamatnak: a Petőfi-emlékezet kibontakozásának és a hazai illusztrált sajtó föllendülésének a metszéspontjait keresi. Szűkebb tárgya Orlai Petrich Soma Petőfi Debrecenben 1844-ben című, a Pesti Műegylet 1857-es tárlatán sikert arató olajfestménye, valamint egy abból készíttetett sokszorosítás, melyet a Hölgyfutár nevű hetilap ajándékozott az 1857–58 telén előfizető olvasóinak. Orlai műve emblematikus példa populáris kultúra és magasművészet dinamikus kapcsolódási lehetőségeire, a két regiszter közötti éles cezúra elvi fönntarthatatlanságára. Érdekességét éppen a többféle kulturális kódot, például képi műfajt keverő képlékenysége adja – melyet talán a middle culture regiszterével rokoníthatnánk. A beható vizsgálatán keresztül reményeink szerint megragadhatóbbá válhatnak a Petőfihez kapcsolódó korabeli (vizuális) viszonyulási módok és emlékezési formák.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül az utolsó egység Jókai Mór Politikai divatok című regényével foglalkozik, melyet a szerzőt érő „popularitásvád” ellenére is esztétikai irodalomként értelmezünk: a populáris irodalmi nyilvánosság s a kibontakozó Petőfi-emlékezet keretei között.2 A megosztó regény olvasástörténetének és keletkezéstörténetének ismertetése után Jókai Petőfi eltűnésével kapcsolatos ellentmondásos megnyilvánulásait tekintjük át, majd a szabadságharc után kibontakozó Petőfi-diskurzus tükrében járjuk körül bizonyos regényszereplők kulcsregény típusú, (auto)biografikus olvashatóságának kérdését. Arra keressük a választ, hogy Petőfi emlékezete milyen hatással lehetett a Politikai divatok karakterábrázolására és cselekményszerkezetére; illetőleg fordítva, hogy a költő regénybeli megjelenítése miként illeszkedik a kiegyezés előtti Magyarország Petőfi-diskurzusába. Figyelmet szentelve az oroszországi fogság teóriájának s főként a „ha Petőfi élne” típusú gondolatkísérleteknek, melyeknek épp Jókai volt a legnagyobb hatású kezdeményezője.
 

1. Petőfi, a regényhős (Az első Petőfi-regény)

2. A „látható” költő (Egy népszerű Petőfi-ábrázolás)

3. A Petőfi-rejtély Jókai szemével (A Politikai divatok a Petőfi-diskurzus kontextusában)

1 Populáris irodalom, midcult és művészet elhatárolásához bővebben: Hansági 2019, 10–35.
2 A Jókait ért „popularitásvádról”: Uo.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave