Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
3. fejezet: A városi turizmus fenntarthatósági kihívásai
›
3.3. A természeti erőforrások (levegő, víz, zaj, földhasználat, hulladék, energia) és a városi zöldterületek

3.3. A természeti erőforrások (levegő, víz, zaj, földhasználat, hulladék, energia) és a városi zöldterületek

A természeti erőforrások fokozott használata
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisták számának növekedése és koncentrációja miatt – különösen a nagy szezonalitású úti célok esetében – a természeti erőforrások fokozott használata és károsodása tapasztalható. Ez magában foglalja a víz- és energiafogyasztás, valamint a földterület megnövekedett igénybevételét, ami bizonyos időszakokban csúcsfogyasztásokhoz és szűk keresztmetszetekhez vezethet. A megnövekedett erőforrás-felhasználás a természeti erőforrások helyi kimerülését és az import/behozatal szükségességét okozza, valamint a helyi infrastruktúra fenntartási költségei is emelkedhetnek. A megnövekedett erőforrás-fogyasztáshoz kapcsolódik a szennyezés növekedése és a természeti erőforrások degradációja (állapotromlása). A városi környezetben alapvetően a levegő- és zajszennyezés, a talajerózió, a vízszennyezés, a savas esők és a szilárd hulladék negatív környezeti hatásaival foglalkoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természeti erőforrások használata szorosan összefügg a fogyasztással, az életvitellel is. Több szerző felveti az úgynevezett okos életvitel témakörét (Hanák 2018). Az okos várossá válás sarkalatos célja a települések élhetőségének helyreállítása, illetve megőrzése, az életkörülmények javítása, az ott élő, oda látogató emberek életminőségének fenntartása, illetve jobbítása. Néhány példa: a lakók érezzék jól magukat, azaz legyen munkájuk, legyenek tanulási, szórakozási és sportolási lehetőségeik, legyen megfelelő egészségügyi és szociális ellátásuk, ne okozzon nekik nehézséget a napi bevásárlás, a közlekedés – az utak túlzsúfoltsága, a tömegközlekedés hiánya – vagy az ügyintézés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az okosalkalmazások jelentős része (13. ábra, 3.6 fejezet) a napi életvitelt, a városi térben való mozgást és a szolgáltatások igénybevételét hivatott segíteni közvetve vagy közvetlenül. Így az energetika, a hulladék-, a víz- és szennyvízgazdálkodás vagy a városigazgatás többnyire csak közvetetten befolyásolják az ott élők mindennapjait, míg más tényezők – a munkavállalás, a tanulás vagy a szabadidő kulturált eltöltésének lehetősége, a megfelelő egészségügyi és szociális ellátás, a helyi közlekedés – közvetlenül érintik a napi életvitelt.
 
A levegő minősége, légszennyezés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjaink egyik legnagyobb környezeti problémája a légszennyezés. A szelek messze tudják szállítani a szennyezett levegőt, így a szennyezés hatása sok esetben nem a kibocsátás helyén, hanem attól akár több ezer kilométerre érezteti hatását. A városi levegő szennyezettsége (por) több forrásból is származhat; ezek közül jelentős a fosszilis energiahordozók égése (az erőművekben az energia mellett nagy mennyiségben keletkezik szilárd halmazállapotú salak és pernye); a lakossági tüzelés (fűtési levegőszennyezés, fűtési szegénység, avarégetés); a gépjárművek okozta légszennyezés (dízelüzemű autók vs. elektromos hajtású gépjárművek és a gyártásuk során keletkező szennyezés, az akkumulátorgyárak hatása); valamint az ipari termelés (például a városok közelében működő bányák, cementgyárak). A levegőszennyezés gyakran a megnövekedett forgalomhoz kapcsolódik. A tengerparti úti célokat különösen érinti a tengerjáró hajók (gyakran időben koncentrált) érkezése, amire példa a népszerű Dubrovnik (UNWTO et al. 2019).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai városok a levegőszennyezettség szintje alapján
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) 372 európai várost rangsorolt a levegőszennyezettség (szállópor-koncentráció) szintje alapján.1 A nemzetközi szervezet a levegőben szálló finompor (PM2,5) átlagos koncentrációját használta, és a levegő tisztaságát öt kategóriában (jó, megfelelő, elfogadható, rossz, nagyon rossz) ábrázolta interaktív térképen és különböző kategóriákra bontott listán (országok, szennyezettség mértéke, lakosságszám). A 2022–2023-as mérések alapján a legtisztább levegőjű városok Észak-Európában (Uppsala, Umala, Reykjavík, Oulu) és Portugália tengerpartján (Faro) találhatók. Egy jóval szélesebb körben az európai városok napi értékei,2 valamint a konkrét mérési állomások online lekérdezhetők az európai levegőminőségi index oldalán (European Air Quality Index).
A vizsgált magyar városok (Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274., Győr pedig a 295. helyen áll) a közepesen szennyezett kategóriába, vagyis a köbméterenkénti 10–15 mikrogrammos sávba tartoznak. A szakértők egyetértenek abban, hogy – az ipari kibocsátás csökkentése mellett – kormányzati és önkormányzati szinten is lehetne tenni a jobb levegőért, elsősorban a legnagyobb szennyező forrás, a lakossági tüzelés visszaszorítása (szilárd tüzelés minimalizálása, felvilágosítás, rászorulók fűtési támogatása, jogsértések elleni fellépések) és a közlekedés terén (a közösségi közlekedés preferálása, alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, 30 kilométer/órás zónák kialakítása, parkolásszabályozás átalakítása).
 
Zaj, zajszennyezés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi úti célokra jellemző a közlekedésből és a turisztikai tevékenységekből eredő zajszennyezés. Különösen az éjszakai zaj szintje magas, amit a turisták lakónegyedekbe való beáramlása okoz. A szórakozóhelyek látogatói eltérő napi rutinnal élnek, ezért a városi bulinegyedek kialakulása gyakran vezet konfliktusokhoz. Például Budapesten a belső kerületek, a bulinegyed területén tapasztalható zajra panaszkodnak legtöbbet a helyi lakosok, mint az egyik fő problémára (Pinke-Sziva et al. 2019). A zajszennyezés jólétre gyakorolt hatása miatt ez környezeti és szociokulturális hatásnak egyaránt tekinthető (Koens et al. 2018).
 
Talaj

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Talajerózió: a városi területeken lévő parkokban is tapasztalható a talaj minőségének leromlása; emellett az épített környezet folyamatos terjeszkedése (a természeti környezet rovására) is talajpusztuláshoz, talajerózióhoz vezethet (Coccossis et al. 2002).
 
Vízminőség és vízgazdálkodás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A víz minőségének és mennyiségének biztosításával, azaz a városok vízminőségével és vízgazdálkodásával kapcsolatban általában véve igaz, hogy a jelenlegi infrastruktúra (rendszer) nehezen fenntartható (Kovács 2018). Alapvető probléma, hogy nem érvényesül a költség- és energiahatékonyság, hiányzik az erőforrás-menedzsment és a körforgások zárása (víz és egyéb anyagok – foszfor, nitrogén, nehézfémek stb.), illetve kevés helyen alkalmaznak „okos” megoldásokat (intelligens mérők, a vízhasználat során keletkező eltérő szennyezettségű vizek szétválasztása).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városlakók és a látogatók számára szükséges vízmennyiség biztosítása érdekében sürgető feladat a szürke szennyvíz, csapadékvíz, öblítéses WC, szennyezők szétválasztása, a megfelelő szabályozás a keletkezés helyén és a decentralizáció. A megvalósítást illetően már vannak városi szinten is alkalmazható megoldások, úgymint az intelligens fogyasztásmérők telepítése; a csapadékvíz-visszatartás és -használat (az ivóvízigény részleges kiváltása, az ivóvíz- és szennyvízrendszeren szállított vízmennyiségek csökkentése); a szállított vízmennyiségek és a rendszer energiaigényének csökkentése; a zéró energiamérlegű, illetve energiatermelő szennyvíztisztító telepek fejlesztése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szennyvíz és a látogatóforgalom növekedése által okozott vízszennyezés több városi desztinációt érint. Egyrészt a tengerpart mentén vagy a szigeteken található városi úti célok esetében a hajó- és tengerjáró-forgalomból eredő szennyezésnek nagyobb a kockázata. Másrészt a sótalanítás folyamatának problémái – az édesvíz nem fenntartható módon történő kivonása, a sótalanító üzemek által termelt szennyvíz – okozhatnak számottevő vízszennyezést (Coccossis et al. 2002).
 
Savas esők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az energiahordozók és az üzemanyagok elégetésével szén-dioxid és más káros égéstermékek kerülnek a levegőbe, amelyek nemcsak a légkört szennyezik, hanem az esővizet is. A nitrogén-oxid- és kén-dioxid-molekulák a levegő víztartalmával reakcióba lépve különböző maró anyagokká alakulnak, amelyek a csapadékkal a felszínre jutva savas esőt okoznak. A lehulló savas esők károsítják a növények gyökerét és leveleit, majd bemosódva a talajba elősegítik az egyes nehézfém-vegyületek kioldódását. A savas esők a talajvízbe, végül a folyókba és tengerekbe jutva károsítják az élővilágot, és az épített környezetet sem kímélik: pótolhatatlan veszteségeket okoznak a műemlék épületekben, a köztéri szobrokban. Az aktiválódó vegyi anyagok hatására a festék lemállik, a kőszobrok réginek és elhasználódottnak tűnnek, ami csökkenti az értéküket és szépségüket. A savas esők emellett közvetlenül érzékelhetően károsítják a betonszerkezeteket, járműveket, vasúti síneket, repülőgépeket vagy az acélhidakat.
 
Fogyasztás, hulladék és energia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városközpontokban a nem fenntartható turizmus hatásai sokszor kevésbé nyilvánvalóak, mint a vidéki vagy természeti területeken. Ahogyan Gössling & Peeters (2015) hangsúlyozza, a turisták/látogatók által felhasznált energia, vízfogyasztásuk és hulladéktermelésük gyakran nyolcszor-tízszer nagyobb, mint a helyiek fogyasztása. Ez az eltérő mérték relatív értelemben nem feltétlenül jelent problémát, ha a nagyobb számú turista aránya az állandó népességhez képest csekély. Számos nagyvárosban, megacityben (London, Hongkong vagy New York) a turisták és tevékenységeik többsége a metropoliszok viszonylag kicsi vagy központi részeire koncentrálódik, azaz olyan területekre összpontosul, amelyeket a helyi lakosok egyszerűen elkerülnek, vagy figyelmen kívül hagynak (Dodds–Butler 2019). Végül, bár egy nagyvárosban (Párizs, Peking, Bangkok) gyakran könnyebb mozogni, ha létezik megfelelő infrastruktúra (például utak, mosdók, parkolási lehetőség, közösségi közlekedés, vendéglátás, másodlagos látnivalók), a kis területre összezsúfolódott turisták és helyiek ugyanazt a közteret használják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagy mennyiségű szilárd hulladék keletkezése (időbeli) problémákhoz vezethet a hulladékfeldolgozásban és -ártalmatlanításban, így szárazföldi és tengeri szennyezést is okozhat (Coccossis et al. 2002). A másik, fogyasztással kapcsolatos kihívás az energia: a városi szolgáltatások energiaigénye folyamatos növekedést mutat. Az energiahatékonysági intézkedések bevezetése mellett szükséges az üvegházhatású gázokat kibocsátó és alacsony hatásfokú energiafelhasználási módok (pl. földgázfelhasználás, szén- és tűzifaalapú tüzelési rendszerek) visszaszorítása, ugyanakkor a megújuló energiaforrások (pl. napenergia, geotermikus energia, szélenergia) széles körű elérhetővé tétele.
 
Városi zöldterületek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi zöldterületek számos környezeti előnnyel járnak: élőhelyet biztosítanak a növény- és állatvilág számára, elősegítik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, támogatják a biológiai sokféleség megőrzését, számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak (például csökkentik a városi hőmérsékletet, csökkentik az árvizek kockázatát, tisztább levegőt biztosítanak), emellett olyan rekreációs szolgáltatásokat kínálnak, amelyek javíthatják a fizikai és mentális egészséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöldterületekkel való elégedettség az Európai Unióban Észak- és Nyugat-Európa városaiban a legmagasabb: a svéd Malmőben a lakosság 91,7 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett a város zöldfelületeivel; ez a legmagasabb arány a legutóbbi felmérésben vizsgált uniós városok között. Magas arányt mértek a németországi Münchenben (90,8 százalék) és Hamburgban (88,8 százalék), a finn Helsinkiben (89,4 százalék) és a holland Groningenben (89,3 százalék).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi zöldfelületek szerepe
A városi szintű zöldterület-fejlesztés egyre több helyszínen kiemelt jelentőséggel bír, ugyanakkor több egymásnak ellentmondó intézkedéssel terhelt. A városok zöldfelületeit – parkokat, a közintézmények (iskolák, kórházak) kertjeit, udvarait – általában olyan növényekkel ültetik be, amelyek jól tűrik a városban keletkező káros környezeti hatásokat, a levegőszennyezést vagy a kevés csapadékot. A városzöldítés üdvözlendő, de számos esetben tájidegen fajok betelepítésével jár. Az építkezések sajnos feldarabolják, szétválasztják a természetes élőhelyeket, ami a biodiverzitás szegényedéséhez is vezet.
A zöldfelületek csökkenését próbálják ellensúlyozni például az egyre elterjedtebb tetőzöldítéssel, a nagyobb tetőfelületeken tetőkertek kialakításával. A városokban újabban arra törekszenek, hogy élő folyosókkal (folyóvizek mentén, tavak körül, tetőkertekkel, fasorokkal) kössék össze egymással a zöldterületeket, hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Már több európai városban megjelent a permakultúra- vagy erdőkertszemlélet (kertek, élőhelyek olyan jellegű kialakítása, amely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöldterületek nemcsak a környezetnek tesznek jót, hanem a mentális és fizikai egészségnek is. Tanulmányok kimutatták, hogy a természethez való hozzáférés javítja az ott élők/lakók közérzetét, akik ezáltal boldogabbak, egészségesebbek lesznek. A közösségi területek fejlesztése során nem csupán a parkokra kell helyezni a hangsúlyt, hanem arra is, hogy általában a közterületeken jelen legyen a zöld: növénytartókkal, függőleges kertekkel és fákkal, „zsebparkokkal”, zöldutakkal, közösségi kertekkel és zöldtetőkkel. A zöldterületek fejlesztése és a hozzáférés növelése érdekében fontos a több ágazatot és stakeholdert (városban élő, azt használó csoportokat) összefogó együttműködés, a konzultáció a helyi hatóságokkal, vállalkozásokkal és a helyi lakosokkal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Entente Florale Europe (EFE) díj
Elsősorban a települési/városi zöldfelületek fejlesztése, megújítása érdekében hirdették meg Európában az Entente Florale Europe versenyt 1975-ben. Időközben jelentősen bővült az odaítélhető díjak köre (településméret, tematikus díjak, részt vevő országok), ugyanakkor a kritériumrendszer kapcsán továbbra is kiemelt szempont a zöldfelületekre és a fenntarthatóságra vonatkozó tervek és gyakorlati megvalósításuk minősége; a klímaváltozásra adott települési válaszmegoldások köre; a zöldfelületek minősége és mennyisége; az épített környezet, illetve a környezetvédelmi edukációs tevékenység (Entente Florale Europe 2024).
A díjak odaítélése során figyelembe veszik az ültetett növényzet gazdagságát, annak gondozását, a komposztált anyagok felhasználását. Fontos szempont a megújuló energiaforrások használata a közlekedés és a fűtés terén. A környezetvédelmi edukáció tekintetében az üzleti szféra, a gyermekek és a tanárok bevonása mellett a programok jellege, az iskolai és közösségi kertek is szerepet kapnak az értékelésben. Mindemellett elismerik az öko-, agro-, egészség- és gasztroturizmus jelenlétét, illetve jelentőségét, valamint a turisztikai szolgáltatások fenntarthatóságát (Entente Florale Europe 2024, Lőrincz et al. 2025).
 
A tengerparti városok kihívásai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ lakosságának fele 60 kilométernél kisebb távolságra él a tengertől, és a nagyvárosok 75 százaléka tengerparton található. Az emberi történelem során a tengerparti területek a legtermékenyebb és legnépesebb települési területek közé tartoztak. A legújabb kori népességszám-emelkedés és az emberi tevékenységek (pl. turizmus, ipar stb.) ilyen mértékű koncentrációja jelentős nyomást gyakorol a part menti ökoszisztémákra, főként az élőhelyek pusztulása, a biológiai sokféleség csökkenése, a szennyezés révén, emellett érzékenyek a tengerszint emelkedésére is. A part menti nagyvárosi területeket és térségüket különböző környezeti változások érintik: megfigyelték a mangroveerdők és más síkvidéki élőhelyek pusztulását, ami veszélyezteti gyakran egyedülálló biológiai sokféleségüket, valamint a halászati erőforrások és tevékenységek kimerülését a világ számos part menti területén.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok és nagyvárosi területek számára a tengerszint emelkedése egyet jelent az áradások, az erózió és a szélsőséges időjárási események soha nem látott mértékével. A part menti városokat ráadásul fokozottan sújtja a vízfolyások szennyezése, a forró égövi régiókban a gyakoribb trópusi betegségek, valamint az esős évszakok áradásai is.4
1 https://www.eea.europa.eu/en/topics/in-depth/air-pollution/european-city-air-quality-viewer
2 https://airindex.eea.europa.eu/AQI/index.html
3 United Cities and Local Governments (UCLG ): www.uclg.org.
4 https://uclg.org/wp-content/uploads/2025/03/Peer-Learning-Note-40.pdf
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave