Magyar Zoltán

Az Árpád-kori szentek legendái. Motívumindex


Árpád-házi Erzsébet

Erzsébet – a keresztény kultúrkörben a legismertebbé vált magyar szent – II. András király gyermekeként 1207-ben született, és mindössze négyéves volt, amikor Hermann tartományi gróf jegyeseként Türingiába vitték. 1216-ban azonban meghalt Erzsébet jegyese, s bizonyára visszatért volna hazájába, ám Lajos, a fiatalabb fiú, az őrgrófság leendő örököse megszerette, majd 1221-ben feleségül vette. Hatévi házasságuk során három gyermekük született; a legendás hagyományok és az egykorú források szerint ezek a wartburgi évek a harmónia és a boldogság időszakát jelentették Erzsébet életében. 1227-ben azonban járvány áldozata lett a Szentföldre induló Lajos is, és a megözvegyült Erzsébet mind inkább az újonnan megismert ferences eszmének rendelte alá az életét. 1228-ban rendi fogadalmat tett, és betegápolással töltötte hátralévő éveit. Marburgban kórházat építtetett, melyet az éppen csak szentté avatott Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt. Gyóntatója az a Németország első inkvizítoraként hírhedtté vált Marburgi Konrád lett, akinek feltétlen engedelmességet fogadott, és aki Erzsébet 1231-ben történt halála után szentté avatását elindította. Az egyházi vizsgálatok mindössze négy évet vettek igénybe, és Erzsébet ünnepélyes felemelésére (elevatio) 1236. május 1-én került sor Marburgban, II. Frigyes császár jelenlétében [lásd Tarczay 1930; Reber 1982; Wendel-Widmer 1987; Werner 1987; Sz. Jónás 1997; Becker 2000; Magyar 2005. 160–181.].
 


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 175 7

Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a „szent királyok nemzetségének” ilyen markáns és koncentrált előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példákat. A középkori és újabb kori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének olyan meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház és az Árpád-kor magyar szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető, hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és a művészetek minden szegmensébe elhatott, illetve „merült alá” színes és változatos formákban a népi kultúrába, többek között a mondák világába. E kötet az Árpád-kor magyar és magyarországi szentjeinek középkori legendáit (11–16. század) dolgozza fel motívumindex formájában, mely klasszifikáció, tudományos rendszerezés által szembetűnőbbé válik e hagiográfiai írott hagyomány sokszínűsége, bizonyos mérvű rendszerszerűsége, nemzetközi beágyazottsága és azokon is túlmutató narratív magyar sajátosságok. A könyvet bevezető tanulmány, a források jegyzéke, valamint az index alkotja, a motívummutató mind a tárgyalt személyek, mint pedig a narratív funkciók szerinti rendszerezésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-az-arpad-kori-szentek-legendai-motivumindex//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave